Mennyire vagy képben, hogy mit hallottál a hírekben?

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Úgy tűnik, a híreket úgy jegyezzük meg, ahogy az az előzetes sztereotípiáinknak megfelel.

Különböző kutatások következetesen bizonyítják, hogy azokból a híradásokból, ahol elhangzik, hogy az elkövetőnek (korábban) mentális problémái voltak, az emberek hajlamosak azt a következtetést levonni, hogy az erőszakos incidenst a mentális betegsége miatt követte el, akkor is, ha ez így ebben a formában a híradásban nem szerepel - írja az apa.org.

Ginny Chan és Philip Yanos Stigma and Healthcímű tanulmányukban azt vizsgálták, hogyan idézik fel az emberek azokat a bűnesetekről szóló híreket, amelyekben megemlítik, hogy az elkövetőnek van, vagy volt valamilyen mentális betegsége. A szerzők azt feltételezték, hogy az erőszakos esetet leíró cikkekben a mentális betegségek említése az embereket arra készteti, hogy ok-okozati összefüggést feltételezzen a két információ között.

Egy online tanulmány 172 résztvevőjével konkrétan egy támadás leírását ismertették, melyben elhangzott, hogy „John Doe-t (a feltételezett elkövetőt) kezelték már skizofréniával”. Ezután felmérték, ki hogyan értelmezte a hírt.

Közvetlenül a cikk olvasása után a hallgatóság nagyjából 40 százaléka jelentette ki, hogy az incidens oka a skizofrénia volt. Egy hét múlva pedig, amikor ismét kapcsolatba léptek a résztvevőkkel, a társaságnak már közel a kétharmada emlékezett úgy, hogy a bűncselekmény a skizofréniával mint annak kiváltó okával volt összefüggésben.

Sokan emlékeztek ráadásul úgy, hogy a cikkben el is hangzott, hogy a támadás oka a mentális betegség volt, a gyanúsított kiszámíthatatlanul viselkedett, pszichiátriai vizsgálatot kellett végezni – pedig ezek nem voltak megemlítve az eredeti híradásban, tökéletesen megfelelnek viszont a mentális betegség sztereotípiáinak.

Vagyis a laikusok általában csak nagyjából emlékeznek arra, hogy mit hallottak a hírekben, a pontos részletekre nem, a mentális betegségekkel kapcsolatos sztereotípiák viszont olyan erősen élnek bennük, hogy az emlékeket is képesek felülírni. A vizsgálat azt sugallja, hogy a mentális betegség puszta megemlítése is egy, a negatív sztereotípiák által keltett durva következtetéscunamit generálhat a köztudatban egy-egy bűncselekményről szóló hír kapcsán.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

JéBé
JéBé
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Miért nem bírja testünk a kánikulát? Ez történik veled nagy melegben

Az extrém meleg nemcsak kellemetlen, hanem komoly egészségügyi kockázatot is jelent. A fokozott izzadással folyadékot és ásványi anyagokat veszítünk, miközben a szív terhelése fokozódik. 37 Celsius-fok feletti melegben és magas páratartalom mellett a test hűtése egyre nehezebb, ami létfontosságú szerveinkre – a májra, a vesékre, az agyra és a szívre – is hatással van.

Offline

A Notre-Dame szobraiból olvasta ki az örök élet titkát, majd köddé vált az utolsó alkimista

A történelem tele van rejtélyes figurákkal, de kevés olyan ember akad, aki akkora kulturális és ezoterikus vihart kavart volna a modern korban, mint Fulcanelli. A titokzatos francia férfi, akit a huszadik század utolsó igazi alkimistájaként emlegetnek, a legenda szerint megfejtette a bölcsek kövének titkát, rájött az örök élet elixírjének receptjére, majd miután megosztotta tudását a világgal, egyszerűen köddé vált. Története a mai napig lázban tartja a történészeket, a detektíveket és az összeesküvés-elméletek híveit.

Életem

Katasztrófa fenyegeti Dél-Magyarországot: összeomolhat a mezőgazdaság

Egy új tudományos modell, a Climate-Driven Agricultural Decline Index (CADI) aggasztó jövőképet vetít előre a hazai agrárium számára. A Spanyol Nemzeti Kutatási Tanács és a Barcelona School of Economics kutatói arra figyelmeztetnek, hogy amennyiben nem sikerül időben és hatékonyan alkalmazkodni a gyorsan megváltozó éghajlati feltételekhez, a század végére drasztikus mértékben romolhat a dél-magyarországi földek termőképessége.

Mindennapi

Leállnak a bíróságok: így érinti az ügyeidet az ítélkezési szünet

Hazánkban július 15-e a Bíróságok Napja, amely a bíróságokon munkaszüneti nap. Ekkor kezdődik a 2026. augusztus 20-ig tartó ítélkezési szünet is. A bíróságok hivatalos tájékoztatása szerint ebben az időszakban főszabály szerint nem tartanak tárgyalásokat, az ügyintézés azonban nem áll le teljesen.