sztereotípia - Dívány

A legújabb tudományos kutatások alapjaiban rengették meg azt az elképzelést, miszerint az empátia kizárólag nőkre jellemző tulajdonság lenne. Míg a történelem során a hatalmat maszkulin, az együttérzést pedig feminin vonásként könyvelték el, a modern vizsgálatok szerint ezek a különbségek nem biológiai adottságokon, hanem neveltetésen alapulnak.

A birodalmi vagy nagyhatalmi gondolkodásmód arrogáns csökevénye, hogy az egyik ember tárgyként tekint a másikra, dehumanizálja, és mindeközben jól szórakozik. E kegyetlen és szűklátókörű gondolkodásmód egyik legszomorúbb példája, hogy az emberi állatkerteknek nevezett „kiállítások” létrejöhettek. Nem máshol, hanem itt, Európában, amit a kultúra bölcsőjének szoktunk nevezni.

Előfordul, hogy régi filmek, sorozatok vagy műsorok kifejezetten rosszul öregszenek, és egyes részeik, melyek a maguk idejében még teljesen elfogadhatóak voltak, a mai mérce szerint nem igazán számítanak szalonképesnek. Összeszedtünk néhány magyar klasszikust, melyek 21. századi szemmel kifejezetten politikailag inkorrektnek tűnhetnek.

Idén huszonhatodik alkalommal rendezték meg a Pszinapszist, amely a pszichológia fesztiválja 1996 óta. Az előadásokat, sajátélmény-műhelyeket és relaxworkshopokat egyaránt kínáló háromnapos rendezvény idei hívószava a tükör/kép volt.

Vajon miért gondoljuk, hogy léteznek fiús és lányos játékok – és mi történik, ha leszámolunk ezekkel a sztereotípiákkal?

Káros hatással van a szinglikre, ha mások csak az elkeseredett, magányos embert látják bennük.

Philip Zimbardót, a stanfordi börtönkísérlet révén világhírt szerzett pszichológiaprofesszort a gonoszság megismerése és hosszas tanulmányozása után ma már leginkább az foglalkoztatja, hogyan lehet előcsalogatni az emberekből a jót. Ehhez kapcsolódik az a nagyszabású összefogás és izgalmas kísérlet is, melynek köszönhetően egyre gyakoribb vendég nálunk.

Szerencsére ma már pár kattintással elég sok olvasnivaló elérhető az antirasszizmusról. Ez azt is jelenti, hogy biztos internetkapcsolattal rendelkező, kaukázusi (fehér) emberként egyre cikibb tudatlanságra hivatkozni, amikor egy-egy gesztusod, megjegyzésed, viselkedésed problémás voltával szembesítenek. Az előítéletességet amúgy sem a szándék, hanem a hatás felől szoktuk értékelni. Ha az adott kisebbségi csoport tagjai úgy érzik, a cselekedeted megfélemlítő, káros vagy bántó rájuk nézve, akkor ideje felhagynod vele. Huhogni egy focistadionban, miközben a fekete játékosnál van a labda, eszméletlenül gáz (még akkor is, ha az ország vezetői közül többen szégyenletes módon nem tartják ezt szankcionálandónak). De azért vannak ennél jóval burkoltabb formái is az előítéletességnek.

Mi jut eszedbe, ha a gyerekkori játékaidra gondolsz? Tipikusan fiús vagy lányos dolgokkal játszottál? És milyen játékokat adsz a saját gyereked kezébe?

A meséknek és a mesélésnek kulcsszerepe van a gyerekek érzelmi intelligenciájának és problémamegoldó képességének fejlesztésében, és abban, hogy már egész pici korban megtalálják belső erőforrásaikat. Azokat a meséket szeretjük átadni nekik, melyeknek erkölcsi tanulsága van és olyan fontos üzeneteket vagy értékeket közvetítenek – nyíltan vagy szimbolikusan –, amelyek hozzájárulnak az életben való boldoguláshoz. Egy gond van a klasszikus tündérmesék zömével: a bennük szereplő árva kislány, szegénylány, hercegnő vagy királykisasszony funkciója jóformán kimerül abban, hogy szép legyen és várja a hős herceget, aki megmenti, feleségül veszi és boldogan élnek, míg meg nem halnak.

Az egyedülálló emberek furák, irigyek, elégedetlenek, önzők, magányosak – legalábbis a sztereotípiák táplálta közhiedelem szerint. De mi a valóság?

A másokkal szembeni előítéletek károsak a lelki jóllétünkre, félelmet keltenek, szorongóbbá tesznek, bezárnak, akadályoznak a fejlődésben. Jelenlétük mégis szinte természetes. Arról, mit tehetünk az előítéletek ellen, pszichológus szakértőinket kérdeztük.