Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Mi jut eszedbe, ha a gyerekkori játékaidra gondolsz? Tipikusan fiús vagy lányos dolgokkal játszottál? És milyen játékokat adsz a saját gyereked kezébe?
Jean Piaget pszichológus konstruktivista elmélete szerint a gyerekek kognitív és érzelmi fejlődése egy folyamatos építkezéshez hasonlítható. Ez alapján az, hogy a gyerekek milyen jellegű játékokkal, milyen társaságban játszanak, hatással lesz a későbbi értelmi és érzelmi működésükre, így közvetetten a felnőtt identitásuk alakulására is – írja a Psychology Today.
Fiús játékok
Te is kapásból fel tudsz sorolni egy csomót, ugye? Autók, fegyverek, videójátékok, foci és akciófigurák. Ezek a játékok általában erőt és ügyességet igénylő feladatok, közös pontjuk a célkitűzés és hódítás, a másik fél legyőzése, kihívások és veszélyek, a végén pedig valamilyen jutalomban részesül a gyerek, például pontokat kap a teljesítményéért.
Lányos játékok
Folytassuk a sort: babaház, babák, játékkonyha, teáskészlet. Ezek közös témája a kapcsolatok ápolása, a gondoskodás és a kommunikáció. Legtöbbjüknek nincs határozott vége, a játék célja az interakció, az együttműködésen alapuló problémamegoldás folyamata. Ez persze nem zárja ki, hogy lányok is részt vegyenek bizonyos versenyhelyzetekben, főleg, ha sportról van szó.
A játék sok szempontból olyan, mintha a felnőttkorra való készülés tudatos vagy tudattalan próbája lenne. És mint ilyen, a játékmódok sokfélesége jelentős hatással lehet a gyerek identitásának egészére.
Nemsemleges játékok
A fejlődés és az érés során számos előnye van annak, ha a gyereket nemsemleges játékokkal vesszük körül. A rejtvények, társasjátékok, építőkockák, bábok, hangszerek, kézműves és tudományos készletek, orvosi szett, kreatív tevékenységek, vízi sportok, biciklizés és a természet, az állatok megismerésével kapcsolatos elfoglaltságok mind szuperek lehetnek mindkét nem számára.
Érdemes tehát nemsemleges játékokat választani, hiszen ezek előnyei, hogy nem helyezik a gyereket a nemi sztereotípiák által alkotott határok közé, megismertetik a gyerekkel a fejlesztő tanulás szélesebb körét, így a későbbiekben nagy valószínűséggel jobb tanulmányi eredményeket fog elérni. Emellett megkönnyítik az agyi fejlődési folyamatokat, ösztönzik a gyerekek egészséges, kollaboratív szocializációját az azonos és az ellenkező nemű társaikkal egyaránt, befolyásolva ezzel jövőbeli kapcsolataikat is.
