Az akaraterő hiánya kedvez az elhízásnak
Mire jó a tornaóra? És egyáltalán, ki veszi azt komolyan? Néhány évvel ezelőtt (is) felmerült, hogy meg kellene szüntetni a készségtárgyak - és ezen belül is a testnevelés - osztályzását.
Az óvodások és az alsótagozatos kisiskolások egészségi állapotának, életmódjának felmérése közben több dologra figyeltek fel a pécsi gyermekklinikán.
Minden ötödik, 6 és 14 év közötti osztrák gyerek túlsúlyos, 8 százalékuk kórosan elhízott - az ijesztő adat ellenére az egyre komolyabbá váló életmódbeli-egészségügyi probléma a szakértők szerint még mindig nem kap elég figyelmet az alpesi országban.
Tízszer nagyobb az esélye, hogy az elhízott anyák lánya is túlsúlyos, és hatszor nagyobb valószínűséggel túlsúlyos az elhízott apák fia.
A gyermekkori elhízásért csak kisebb részben tehető felelőssé a genetikai hajlam, nagyobb részben a szülők és a tágabb család felelőssége.
Ha nem tudatosan építik fel a baba menüjét, könnyen elhízott kisgyermek és felnőtt lesz a csecsemőből.
Elvárható-e a szülőtől, hogy akár egyetlen lépést is tegyen az ügyben, ha maga sem veszi észre, hogy gyereke kövér?
A Magyarországon élő 2-10 éves korú gyerekek 16,4 százaléka túlsúlyos vagy elhízott.
A teherbe esésük előtt túlsúlyos vagy elhízott nőknél jelentősen emelkedik annak kockázata, hogy a magzat szívhibával születik.
A brit egészségügyi miniszter, Anne Milton szerint szakítani kellene végre azzal a gyakorlattal, hogy az orvosok finomkodva túlsúlyosnak vagy elhízottnak nevezik a kövéreket.
Induljunk ki abból, hogy az egyén valamikor a harmincas évei elején kerül a túlsúlyos kategóriába.