Az akaraterő hiánya kedvez az elhízásnak

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

„De én most akarom!” Akarom, itt és most, és persze csupa felkiáltójellel. Ugye mindenkinek ismerős a helyzet? A kérés elhangzott, a gyerek pedig áll és vár. „Jó, de nem most” - és itt szokott következni az okok felsorolása: azért nem, mert nem fér bele a család pillanatnyi idő- vagy pénzkeretébe, valami más ok miatt nem teljesíthető azonnal a kérés… vagy egyszerűen csak azért, mert nevelési elvek is vannak a világon. A gyerekek viszont nem - és tapasztalataim szerint egyre kevésbé - szeretnek várni a kéréseik és igényeik beteljesülésére, pedig hosszú távon mindenképpen az a jó, ha tudják vágyaikat kontrollálni, tudnak a későbbi nagyobb cél érdekében lemondani a könnyebben és hamarább jövő apróbb sikerekről.

Nyilván nem ez a legfontosabb aspektusa a dolognak, de még a kiskamaszkori súlyproblémák valószínűségét is befolyásolja, hogy valaki mennyire van birtokában ezeknek a képességeknek. Azt tapasztalták ugyanis, hogy azok között a leggyakoribb az elhízás, akik a legkevésbé képesek uralkodni pillanatnyi szükségleteiken és vágyaikon.

Az Archives of Pediatrics & Adolescent Medicine áprilisi számának egyik cikke két ilyen vizsgálatról is beszámol. Az egyikben több mint 1000 gyereknél vizsgálták az önkontroll mértékét, mégpedig 3 éves korban úgy, hogy a gyereket egy vonzó játék kíséretében hagyták várakozni, és közben kíváncsian figyelték, mikor győz a játék iránti vágy az önuralom felett. Az 5 éves gyerekeknek választási lehetőséget kínáltak fel: azonnal elfogyaszthatnak kedvenc ételükből egy kisebb mennyiséget vagy várnak néhány percig, és türelmük jutalmául egy nagyobb adagot kapnak belőle. A másik vizsgálat koncepciója lényegében ugyanaz volt, mint ez utóbbié: vagy kisebb adag a csábító édességből vagy kekszből rögtön, vagy nagyobb adag akkor, ha a gyerek képes volt kivárni a megfigyelést végző felnőtt visszaérkezését.

A gyerekeket ezután évekig kísérték figyelemmel, és 12 éves korban jóval nagyobb testtömegindexet tapasztaltak azoknál, akik rögtön nyúltak a játék után, illetve később is a „jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok” elvet vallották, mint azok esetében, akik képesek voltak várakozni vágyaik teljesülésére. A két csoport között egészen pontosan 29 százaléknyi különbség mutatkozott az elhízás terén, természetesen a kevésbé állhatatosak „javára”.

Mindebből úgy tűnik, hogy sok egyéb mellett a későbbi kilók szempontjából sem közömbös, hogy tudjuk és akarjuk-e kifejleszteni gyerekünkben az önkontroll képességét, el tudjuk-e fogadtatni vele, hogy nem teljesülhet minden kívánsága azonnal. Az eredmények nem jelentik természetesen azt, hogy csak ezen múlna a későbbi testsúly, mindenesetre ez is egy a befolyásoló tényezők sorában - és ami a legfontosabb, megfelelő neveléssel jó irányba fordítható tényező. Mindennapi technikaként olyan egyszerű és sokak által ismert módszereket ajánlanak, hogy ne legyen a vágyott étel állandóan a gyerek látókörében, illetve tereljük a figyelmét egy időre más irányba, ha olyankor szeretne enni, amikor annak még nem jött el az ideje vagy egyszerűen csak nassolni vágyik.

A nem abszolút igazságokat, hanem csak valószínűségi arányokat felsorakoztató vizsgálatok ismertetésekor megszoktam már, hogy mindig vannak, akik „nálunk nem ez a helyzet, mégis…”, illetve „nálunk ez a helyzet, mégse…” jellegű érvelésekkel, azaz a statisztikai kisebbségbe tartozó egyéni példákkal igyekeznek bizonyítani, hogy a kutatók megint - és még mindig - nagyon hülyék. Akkor most álljon itt az én egyéni tapasztatom. Volt a lányom osztályában egy kislány, akik rendszeresen azzal hökkentette meg a „mindent a maga idejében” elv szerint nevelt (és ezáltal sajnálatos módon nagyon sokszor kivárásra kárhoztatott) osztálytársait, hogy már november végén büszkén körbehordozta a nagymamától karácsonyi ajándékként kapott Barbie babát (nem, nem az előző karácsonyra kapta, hanem arra a karácsonyra, amire a többieknek még egy hónapot kellett várniuk), vagy - természetesen alkalomnak megfelelő zsúr keretében - már januárban megünnepelte márciusi születésnapját. Ez a kislány pedig kövér volt, nagyon kövér… úgyhogy egyelőre egy érv amellett, hogy 5 kutatóknak igenis igazuk van.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

huhhh
huhhh
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Sejtszinten borítja fel agyad működését ez az állapot

Egy friss kutatás szerint a depresszió nemcsak a hangulatot és a gondolkodást érinti, hanem egészen a sejtek szintjéig hatással lehet az agy működésére. A tudósok olyan változásokat találtak az agy és a vérsejtek energiaellátásában, amelyek segíthetnek megérteni, miért jelentkezik a tartós fáradtság, a motivációhiány vagy a „lelassult” gondolkodás ennél az állapotnál.

Édes otthon

Ezeken a helyeken lehet azbeszt a te otthonodban is

Sokan úgy gondolják, hogy az azbeszt rég betiltott építőanyagként a lakásokban már sehol sem okozhat problémát. Azonban Magyarországon ma is rengeteg olyan épület, melléképület és udvari szerkezet áll, amely tartalmazhat azbesztet – gyakran úgy, hogy a tulajdonosok erről nem is tudnak.

Életem

Felújítják az egyik budapesti hidat: így hat a forgalomra

Felújítják a Hajógyári-sziget fő megközelítési útvonalát jelentő K-hidat. Az eredetileg ideiglenesnek szánt szerkezet teljes körű rekonstrukciójára a Budapest Közút Zrt. pályázatot írt ki, a kivitelezés pedig várhatóan 2026 őszén indulhat.

Testem

Ez történik a testeddel, ha minden nap zöld teát iszol

A zöld tea nemcsak a koffein miatt hasznos, hanem az antioxidánsai miatt is. A hatás maximalizálásához napi 3-4 csészényi tea kell, lehetőleg nem forrásban lévő vízzel leöntve, illetve számolni kell azzal is, hogy a zöld tea negatívan hat a vas hasznosulására.

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.