A gyermek féléves korára megduplázza, egyéves korára pedig megháromszorozza születési súlyát, az első életévében fejlődik tehát a legintenzívebben. A babák különbözőképpen fejlődnek, a 3000 és 4500 gramm születési súllyal született babák között az első hónapokban jelentős különbség van. Egyéves korára azonban minden egészséges gyerek eléri a 9-10 kilós súlyt és a 75-76 centiméteres magasságot.
A baba 6-7 hónapos korában ismerkedik meg a gyümölcsökkel és a főzelékekkel, az anyuka ekkor „programozza be" a baba ízlését és étkezési szokásait. Ha nem tudatosan építi fel a baba menüjét, könnyen elhízott kisgyermek és felnőtt lesz a csecsemőből. Nézzük, milyen hibákat követnek el a szülők a táplálás kapcsán.
1. A nagy születési súlyú babáktól is elvárják egyéves korra a súlytriplázást
A Cumisüveg és Tudomány hírleveléből kiderül, hogy az egyik leggyakoribb hiba, hogy a nagy súllyal született (4,5 kilós) újszülötteknél is elvárják a szülők, hogy megháromszorozzák a születési súlyukat, a cél érdekében pedig folyamatosan tömik a gyerekeket, holott egy nagy babának is bőven elég, ha egyéves korában 9-10 kilót mutat a mérleg.
2. Minden sírásra etetés a válasz
Ha a baba sír, sok szülő azonnal megeteti, azt gondolva, hogy éhes. Így a gyermekben az rögzül, hogy ha bármi problémája van, arra az evés a megoldás és ez felnőttkorban sem lesz másként: minden problémára nassolással fog reagálni, így elhízik. A Magyar Gyermekorvosok társasága azt javasolja, hogy ha sír a baba, ne etessük meg rögtön, ha nincs itt az etetés ideje, hiszen az éhségen kívül sok egyéb oka is lehet a csecsemő sírásának. Próbáljuk meg kitalálni, az éhségen kívül mitől sírhat a gyermek.
3. Túletetés
A felnőttekhez hasonlóan a babák étvágya is változhat, ne várjuk el tőlük, hogy mindig ugyanannyit egyenek. A gyerek tudja, miből mennyire van szüksége a szervezetének, türelemmel kell tehát lennünk vele szemben, ha éhes, enni fog. Erőltetéssel csak az evés megutálását érhetjük el.
4. Túl korán kezdjük a hozzátáplálást
Az anyatej (vagy annak hiányában a tápszer) hat hónapos korig teljes mértékben fedezi a gyermek tápanyag- és folyadékszükségletét, ha abból megissza a szükséges napi 8 dl-1 liter mennyiséget. Bőven elég féléves kora után elkezdeni a hozzátáplálást, és ekkor is hagyni kell, hogy a maga tempójában ismerkedjen meg az új ízekkel, javasolják a gyermekorvosok.
5. Felesleges nassolás
A kisbabának nincs szüksége az édesség nyújtotta plusz kalóriabevitelre és a fogcsírákat már ekkor károsító cukormennyiségre. Gyakori probléma, hogy édességgel lakik jól a gyerek, és mikor az érdemi étkezésre kerülne a sor, már nem éhes. A tanács szerint édességet csak hároméves kor után adjunk a gyereknek, de akkor is jobban járunk, ha nasi helyett gyümölcsöket kínálunk, így később is kerülni fogja a számára is émelyítően édes ízeket.
Ha hibáztunk
Ha már olyan ételeket adtunk a gyereknek, ami nem neki való (nassolnivalók, csoki, stb.), fokozatosan szoktassuk le róla. Fontos, hogy megtanítsuk a rendszeres táplálkozásra, napi 4-5 alkalommal kis mennyiségek fogyasztására szoktassuk. Már kis korban vezessük be a mozgást, olvasható a Cumisüveg és Tudomány hírlevelében.
