Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Magyarországon élő 2-10 éves korú gyerekek 16,4 százaléka túlsúlyos vagy elhízott.
Hasonlóan az osztrák gyerekekhez, Magyarországon élő 2-10 éves korú gyerekek 16,4 százaléka túlsúlyos vagy elhízott, ezért ha azt szeretnénk, hogy az átlagéletkor a jövőben is emelkedjen, elengedhetetlen az egészséges életmódra nevelés - mondta Molnár Dénes, a Pécsi Tudományegyetem gyermekklinikájának igazgatója kedden a baranyai megyeszékhelyen sajtótájékoztatón.
Pécsen egyébként pörgősebb tornaórákat is terveztek korábban az elhízott gyermekek számának csökkentésére, egy másik kutatás szerint pedig a tornaóra nem előzi meg az elhízást.
"A tapasztalatok szerint a túlsúlyosak aránya az életkor előrehaladtával folyamatosan nő, az iskolások körében már minden ötödik gyerek érintett. Ez azért veszélyes, mert az elhízás a felnőttkori krónikus betegségek előidézője" - mondta a professzor a gyermekek egészségi állapotát vizsgáló, tizenegy európai ország részvételével és 16 ezer gyerek bevonásával zajló IDEFICS program hazai eredményeit összegezve.
Utalt rá: a projektben Magyarországon több mint 2600, 2-10 éves korú gyerek vett részt, akiknek testtömeg-indexét, vércukor- és koleszterinszintjét, valamint vérnyomását is megmérték, a szülőket pedig megkérdezték gyermekeik táplálkozási szokásairól.
Molnár Dénes, aki a program hazai koordinátora is egyben, beszámolt arról, hogy a koleszterinszint az óvodások 4,6, az iskolások 7,5 százalékánál haladta meg a határértéket, a vércukor a 2,7, illetve 8,4 százalékuknál, a vérnyomás 24-34 százalékuknál volt magasabb a normálisnál. Igaz, várnyomást csak egyszer mértek, ez az eredmény még nem jelent tényleges betegséget.
Kovács Éva tudományos főmunkatárs arról szólt, hogy a szülők tájékoztatása alapján a programban részt vett gyermekek által elfogyasztott táplálék 10 százaléka energiában gazdag, de tápértékszegény, tehát ártalmas nassolnivaló. Csupán hatoduk eszik naponta egyszer gyümölcsöt, 5 százalékuk háromszor, de az ajánlott valójában a napi ötszöri gyümölcsfogyasztás lenne.
Hozzátette, az iskolás gyerekek csak 11,2 százaléka sportol a heti két testnevelés óránál többet, az összes megkérdezett 26 százaléka sportol rendszeresen az oktatási intézményen kívül is.
Molnár Dénes rámutatott, hogy a programnak az eredmények ismeretében több kulcsüzenete van a szülőknek, a gyerekeknek, s általában a társadalomnak: fogyasszunk minél több vizet a fogakat is károsító cukros üdítők helyett, étrendünkben kapjanak minél nagyobb szerepet a zöldségek és a gyümölcsök.
Mozogjunk, kiránduljunk, sportoljunk együtt minél többet, csökkentsük minimálisra a tévézésre szánt időt. A stressz leküzdése érdekében pedig figyeljünk egymásra, beszéljük meg problémáinkat, valamint teremtsük meg a gyerekek nyugodt, pihentető alvásának feltételeit.
A professzor szólt arról, hogy üzeneteiket iskolai testnevelés- és osztályfőnöki órák, valamint egészségnapok keretében is elmondják, bízva abban, hogy javíthatnak az érintett gyerekek egészségi állapotán.
A szülők hozzáállásán is változtatni kellene, egy friss kutatásból kiderül, hogy tíz túlsúlyos gyermek szülei közül heten nem mérik fel reálisan a helyzetet, azaz normális súlyúnak hiszik elhízott porontyaikat.
