A króm nincs igazán a köztudatban, pedig az egészségre, illetve különböző betegségekre gyakorolt jótékony hatásai bizonyítottak. Körüljárjuk és megmutatjuk, hogy miért és milyen esetben érdemes nagyobb figyelmet fordítanunk a krómbevitelünkre.
Azt már szülőként is tudjuk, hogy kétféle cukorbetegség létezik: egyes és kettes típusú. Ez utóbbit nagyrészt az életmódunknak köszönhetjük, és nem képeznek kivételt ez alól a gyerekek sem. Szóval tényleg kell az a következő csokimikulás vagy nyalóka?
A csicsóka – szerencsére újra – egyre közkedveltebb, ami nagyon szuper, hiszen egy rendkívül értékes és különleges növény. Mutatjuk, mit érdemes tudni róla.
Manapság sajnos egyre gyakoribb, hogy egy-egy ártalmatlan vérvétel vagy rutinellenőrzés során kiderül, hogy bizony a vércukorértékeink nincsenek teljesen rendben, és a kapott laboreredmény valamilyen szénhidrátanyagcsere-zavart jelez. Ilyenkor általában szembesülünk egy sokszor ijesztő diagnózissal, amiről szinte azt sem tudjuk, hogy mit jelent. Ebben a cikkünkben segítünk eligazodni a különböző vércukorproblémákat jelző rövidítések, idegen szavak és elnevezések között.
Ötvenéves kor felett gyakrabban fordulnak elő különböző szembetegségek, még azoknál is, akiknek korábban semmi hasonló problémájuk nem volt. A felmérések szerint az időskori szemproblémák nagyobb számban érintik a nőket (60-40 százalékos az arány), mert ők általánosságban tovább élnek, a bajok többségét pedig a szem öregedése okozza. A szakértők szerint a legjobb kezelési mód a megelőzés.
Ha egyszer valakinél felállították a diagnózist, az nyilván egész életében cukorbeteg marad. Súlycsökkentéssel azonban elérhető, hogy a vércukor az egészséges szintre essen, így a beteg teljesen tünetmentesen, gyógyszerek nélkül is élhet.
Magyarországon körülbelül kétszázezer szívelégtelenségben szenvedő ember él, a betegség előfordulási gyakorisága a 70 év feletti lakosság körében a 10 százalékot is meghaladja. A diabétesszel élők – a koronavírus okozta megbetegedéshez hasonlóan – ebben az esetben is a kiemelten veszélyeztetett csoportba tartoznak, hiszen a cukorbetegség a szívelégtelenség előfordulásának kockázatát a duplájára növeli.
Sokan nem is gondolnák, de háziállataink is lehetnek cukorbetegek: becslések szerint minden 200 macskából egy és 300 kutyából egy érintett.
Az emberi szervezetet nem egészen arra találták ki, hogy alvással együtt átlagosan napi 17 órát töltsön szinte teljesen mozdulatlanul, márpedig a nyugati társadalomban élők zömére ez jellemző. És ezt nem unalmukban szajkózzák az okosok, hiszen a mozgásszegény életet élőknek 40 százalékkal nagyobb az esélye arra, hogy 15 éven belül meghaljanak, mint azoknak, akik kevesebb mint három órát ücsörögnek egy nap vagy rendszeresen mozognak.
A cukorbetegek az átlagosnál jobban veszélyeztetettebbek most, az új koronavírus-járvány idején. Mit lehet tenni, hogy csökkentsük a fertőzés kockázatát, és ha egy cukorbeteg mégis elkapja a vírust, hogy lehet elkerülni a legrosszabbakat?
A 2-es típusú cukorbetegség – mely a statisztikák szerint hazánkban legalább egymillió embert érint – kialakulását és fejlődését számos tényező befolyásolja. Egyesek hajlamosabbak a diabéteszre, mint mások, többségében azonban a káros szokások – egészségtelen táplálkozás, túlsúly, mozgáshiány – okozzák a betegséget. A diabétesz komoly szövődményekkel jár, súlyos esetben akár szívrohamot vagy szívelégtelenséget is okozhat. Egy friss kutatás szerint azonban az életmódváltás jócskán csökkentheti a veszélyt.
A kettes típusú cukorbetegség egyre nagyobb számban fordul elő világszerte, főként az egészségtelen táplálkozásnak köszönhetően. A diabétesz (mind az egyes, mind a kettes típusú) gyakran a látást is károsítja, bár erről a szövődményről kevés szó esik.
