A cukorbetegség jelentős látásromláshoz vezethet, mégpedig a retina fényfelfogó képességének a károsításával – magyarázza dr. Leo Kim, a Harvard Medical School szakszerzője. A retina, más néven recehártya a szem hátsó részében található fényérzékeny réteg, mely a beérkezett fényt az agyba továbbított elektromos jellé alakítja. Működéséhez a véroxigénből nyer energiát.
Visszafordíthatatlan látásvesztést is okozhat
A megemelkedett vércukorszint károsítja az érfalakat, ezért a vérerek ereszteni kezdenek, és folyadékot, vért engednek ki magukból. Egy idő után képtelenné válnak rá, hogy megfelelő mennyiségű vérrel lássák el a retinát, ezért a retina sejtjei pusztulni kezdenek, és a hártya nem tud megfelelően működni. A diabétesz emellett közvetlenül is károsítja a retina idegsejtjeit.
A látásromlás következtében úgynevezett makulaödéma is kialakulhat, ami súlyosan károsítja az éleslátást. A makula vagy sárgatest az éleslátásért felelős ideghártya-terület, melyben ödéma esetén folyadék gyűlik fel. Ennek következtében a látás tompul, homályossá és torzzá válik. Az oxigénhiánnyal küzdő sejtek segítésére újabb, szabálytalan erek kezdenek képződni. Ezek azonban nem működnek olyan jól, mint elődeik, így könnyen belső vérzések keletkeznek a retinában. Amikor a retina megtelik vérrel, hirtelen látásvesztést lehet tapasztalni. Súlyos esetben akár a látóhártya szakadása és a teljes retina leválása is megtörténhet – ez azonnali műtéti beavatkozást igényel, különben visszafordíthatatlan látáskárosodást eredményez.
Mit tehetünk ellene?
Az Amerikai Diabéteszszövetség ajánlása szerint érdemes az A1c-szintet, vagyis az elmúlt három hónaphoz viszonyított vércukorszint-növekedést 7 százalék alatt tartani, hogy elkerüljük a látásromlás kockázatát. Szintén fontos a megfelelő vérnyomás fenntartása, ami segíthet elkerülni a diabéteszes látásromlás kialakulását. Az egyelőre nem tisztázott, hogy a már meglévő látásgondokon is képes-e enyhíteni a magas vérnyomás mérséklése. A koleszterinszint csökkentése is ajánlott a cukorbetegség kordában tartásához, azt azonban nem tudni, a látásromlás megfékezésében is segít-e.
A szemsebész segíthet megállítani a tüneteket, mielőtt komolyabb látásromláshoz vezetnének. Egyes típusú cukorbetegséggel élőknek érdemes öt évvel a diagnózist követően évente legalább egyszer felkeresni egy szemsebészt, kettes típusú diabéteszes pácienseknek pedig rögtön a diagnózis után érdemes elmenniük egy szakemberhez, és szintén évente minimum egy alkalommal megvizsgáltatniuk magukat. Előrehaladottabb látásromlástól szenvedők és terhes anyák ennél gyakrabban látogassanak el az orvoshoz.
Léteznek gyógyszerek, amelyek közvetlenül a szembe fecskendezve gátolják az oxigénhiány esetén termelődő VEGF-fehérje képződését, így segítenek az ödéma mérséklésében, de akár magát a látásromlást is csökkenthetik. Egyes esetekben a szembe fecskendezett szteroidok is segíthetnek az ödéma megállításában. Súlyosabb esetben lézeres kezelés vagy szemműtét fékezheti a látásromlást.
