Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Magyarországon körülbelül kétszázezer szívelégtelenségben szenvedő ember él, a betegség előfordulási gyakorisága a 70 év feletti lakosság körében a 10 százalékot is meghaladja. A diabétesszel élők – a koronavírus okozta megbetegedéshez hasonlóan – ebben az esetben is a kiemelten veszélyeztetett csoportba tartoznak, hiszen a cukorbetegség a szívelégtelenség előfordulásának kockázatát a duplájára növeli.
Ugyanakkor pozitív fejlemény, hogy újabb cukorbetegségben használatos gyógyszer hatékonysága igazolódott a csökkent pumpa funkciójú szívelégtelenség kezelésében – hívta fel a figyelmet a közelgő diabétesz világnap alkalmából prof. dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora, tanszékvezető egyetemi tanár, az SE Szív- és Érgyógyászat Klinika igazgatója a Magyar Kardiológusok Társasága online Tudományos Kongresszusán.
Rengeteg az érintett
A szívelégtelenség világszerte hozzávetőlegesen 64 millió embert érint, akik közül 15 millió az Európai Unióban, 6 millió az USA-ban él. A betegség a teljes népesség két százalékánál jelentkezik, ennek megfelelően hazánkban becslések szerint 200 000 szívelégtelenségben szenvedő beteg van. A betegség előfordulási gyakorisága a 70 év feletti lakosság körében a 10 százalékot is meghaladja, egyben a kórházi felvétel egyik vezető oka, amely így jelentős gazdasági terhet ró az egészségügyi ellátásra. A Covid-19-es járvány alatt ezen betegek optimális kezelése jelentősen felértékelődött.
A szívelégtelenség hátterében a szív pumpafunkciójának károsodása áll. A szív egy rendszeres, ritmusos összehúzódás és elernyedés révén biztosítja a vérkeringést, ezáltal oxigénben és tápanyagban dús vérrel látja el a szervezet különböző szerveit és szöveteit. Amikor a szív összehúzódásában vagy elernyedésében elégtelenség lép fel, akkor nem tudja ellátni feladatát, nem képes a szervezet számára megfelelő mennyiségű vért pumpálni. Ezt az állapotot nevezzük szívelégtelenségnek.
A leggyakoribb tünetek közé tartozik a gyengeség, a lábdagadás, a fulladás és az étvágytalanság.
A szívelégtelenség az esetek döntő többségében már meglévő szív- és érrendszeri betegségek talaján alakul ki, mint például a koszorúér-betegség, a magas vérnyomás vagy a cukorbetegség. Úgy is tekinthetjük, mint az eltérő eredetű szívbetegségek végstádiumát. „A szívelégtelenség tulajdonképpen egy tünetegyüttes. Legismertebb tünetei a fáradékonyság és a nehézlégzés megjelenése – először csak terhelésre, később nyugalmi állapotban is –, melyek korlátozhatják a fizikai terhelhetőséget. Jellegzetes tünet még a lábdagadás, az étvágytalanság, esetleg a szívritmuszavar. A betegnek ezen tünetek jelentkezésekor mindenképpen orvoshoz kell fordulni” – hangsúlyozta prof. dr. Merkely Béla.
A betegség a cukorbetegeket kiemelten érinti
Egy korábbi kutatás során öt év kórlefolyás után már a diabétesszel élők 68 százalékánál találtak balkamra-funkciózavart. Mivel nem kifejezetten specifikusak a betegek egy jó részében a kialakuló szívelégtelenség tünetei, ez nehezítheti a betegség felismerését.
A diabétesz már jóval azelőtt károsítja a szervezetet, mielőtt felismernék. A 2-es típusú cukorbetegség a koszorúér-betegség és stroke előfordulási gyakoriságát és a szívelégtelenség előfordulásának kockázatát is többszörösére emeli. A javuló betegellátás ellenére a szívelégtelenség túlélési aránya – nemre való tekintet nélkül – sajnos rosszabb, mint a férfiak esetében például a prosztatarák, vagy nők esetén az emlőrák.
A korai felismerés életet menthet
A szívelégtelenség tehát egy gyakori és rossz prognózisú kórkép, azonban gondos odafigyeléssel megelőzhető. Ha már kialakult, fontos a korai diagnosztizálása és a megfelelő kezelése, amivel javíthatjuk a betegek életminőségét és meghosszabbíthatjuk az élettartamukat.
Már olyan megelőző intézkedésekkel is sokat tehetünk a szívünkért, mint az egészséges életmód, a mozgás, a káros szenvedélyek elhagyása. Cukorbetegeknél azonban ezen jól ismert rizikótényezők – mint a magas koleszterinszint, magas vérnyomás, fehérjevizelés, dohányzás – hiánya vagy megfelelő kontrollálása ellenére is fokozott – másfélszeres – a szívelégtelenség kialakulásának kockázata.
Ugyanakkor ma már a diabétesz és a szívelégtelenség kezelésében is rendelkezésre állnak olyan komplex terápiás lehetőségek, melyek a szövődményekre vonatkozóan is igazoltan csökkentik a kockázatot.
