Alvás közben az agy nem kapcsol ki, hanem különös működést mutat – ennek köszönhető, hogy álmodunk. A tudomány régóta igyekszik feltárni, milyen funkciót látnak el az álmok, és milyen összefüggés lehet az álmok és aközött, ami az elmében zajlik alvás közben.
Kutatások szerint a tanulmányi teljesítmény szorosabban összefügg a kitartással, mint az intellektuális képességekkel. Ha nincs kellő akaraterőd, a benned rejlő potenciál elsorvad. Az önfegyelem viszont nagyban bejósolja a sikerességet. A saját magad felett aratott győzelmeid pedig többnyire fejben dőlnek el: nemcsak a gondolataid számítanak, hanem az agyadban zajló biológiai folyamatok is.
Az agyunkat könnyű becsapni, ha a különböző anyagok mozgásának sebességéről van szó. Az illúzió jól mutatja, hogyan érzékeli az agyunk a bőr sebességre és anyagra vonatkozó érzékelését – és hogyan keveri néha össze a kettőt.
A kóma a mai napig rejtélyes állapot még az orvosok számára is: vajon mit érez, hall, álmodik a beteg, amikor a külvilág ingereire nem reagál? Mi történik vele, amikor felébred, és hogy lehet, hogy esetenként új képességek birtokába kerül?
A legtöbb anya számára ismerős változás, hogy szülés után feledékenyebb lett és sokkal könnyebben elérzékenyül, mint korábban. Bár ezek nem kimondottan előnyös tulajdonságok, van rá mentség: a szülővé válás.
Az egészségtelen életmód, az elhízás, a mozgáshiány nem csak az eddig ismert hátrányokkal jár. Kiderült, hogy korábban alakulnak ki neurodegeneratív, vagyis az emberi agy idegsejtjeit érintő betegségek is azoknál, akik egészségtelenül táplálkoznak.
Milyen jó is lenne, ha az anorexiát vagy a kóros elhízást az étvágy szabályozásával meg lehetne gyógyítani. Amerikai kutatók olyan kísérleteket végeztek, amik reményt adnak a témában.
Rágás, szürcsölés, szuszogás, evőeszközök karistolása a tányéron, cipőtalpak kopogása a folyosón. Az élet tele van apró zajokkal, amelyek sok ember számára idegesítőek ugyan, egyesek számára azonban valódi kínzással érnek fel. Mi az a mizofónia, és mit lehet kezdeni ezzel a titokzatos neurológiai állapottal?
Az internet nemcsak a mindennapi életünket, hanem a gondolkodásunkat is megváltoztatja. Egyre gyakrabban hangzik el a mondat: minek tanuljam meg, ha egy pillanat alatt megtalálom az interneten? Kérdés, hogy ez tényleg olyan jó-e nekünk.
A különböző feladványok és fejtörők nem az egyetlen út a memória és az agyműködés javítására. Vannak tevékenységek, amelyek még hatékonyabbak lehetnek.
Beszédképtelen beteget szállítottak 1840-ben a párizsi Bicêtre Kórházba. A rejtélyes fiatalember minden kérdésre egyetlen értelmetlen szócskával reagált, ezért jobb híján Tan úrnak kezdte szólítani a személyzet, mivel folyton ezt a kifejezést hajtogatta. A férfi később a neurológia egyik leghíresebb esetévé vált, kilétére azonban csak 150 évvel később derült fény.
A tudomány jelenlegi állása szerint az, hogy melyik vércsoportba tartozunk, nagy szerepet játszhat abban, hogy mennyire vagyunk egészségesek.
