Nem csak a tested, az agyad is érdemes rendszeresen edzeni. Akár egy gyors, napi tizenöt perces agytorna is segíthet élesíteni az elméd – mutatjuk, hogyan.
A rendszeres, mértéktelen italozás minden életkorban komolyan károsítja az egészséget – az egyik veszélyeztetett szerv éppen a szervezet irányítóközpontja, vagyis az agy. Ausztrál és brit kutatók azt vizsgálták, mely életszakaszokban okozza a legnagyobb kárt az alkohol az emberi elmében.
A testmozgás és az időszakos böjtölés különösen jó hatással van az agyműködésünkre, de már azzal is elősegíthetjük az agysejtjeink megújulását, ha egyszerűen visszaveszünk a mohóságunkból.
2015-ben Anders Hougaard és kollégái eredetileg annak igyekeztek utánajárni, hogy migrén alatt milyen fiziológiai változások figyelhetők meg az emberi agyban. Ehhez azonban kellett egy egészséges kontrollcsoport is, akiknek az adataival össze tudták vetni a kapott eredményeket. A személyek mindenféle fotókat nézegettek, miközben fMRI-felvételek készültek az agyukról. Ám a karácsonyi képek esetén nem várt különbségek mutatkoztak. A kutatócsapat még viccelődött is, hogy biztos biológiai szinteken is sikerült elcsípniük az ünnepi hangulatot… Aztán kiderült, hogy pontosan ez történt.
Tudod, mi történik, ha csiklandoznak? Bemutatjuk, miként produkálja idegrendszerünk a rá adott reakciókat, elmondjuk, miért nem tudjuk megcsiklandozni önmagunkat. Még arra is fény derül, milyen egészségügyi problémákon segíthet a csiklandozás.
A BDNF nevű fehérje az agy folyamatos megújulásának kulcsa. Egyszerű módszerekkel tehetsz érte, hogy több legyen belőle.
Még mindig küzdünk vele, és őszintén szólva nehéz megállapítani, ki áll nyerésre: a vírus vagy az ember. A kórokozó ráadásul nem csak akkor van ránk hatással, ha már bejutott a szervezetünkbe.
Több elmélet is létezik, de a tudomány jelenlegi állása szerint a parieto-frontális integrációs elmélet (P-FIT) adja a legjobb magyarázatot arra a kérdésre, hogy hol található az agyi intelligencia.
A meditációnak számos pozitív hatása van az életünk minőségére. Segít a stresszel való megküzdésben, javítja a közérzetet, a boldogságérzetet. A UCLA kutatói pedig azt is kimutatták, hogy fiatalon tartja az agyat. Akár több mint hét évvel fiatalabb állapotban lehet az agyad, mint amennyi valójában vagy, ha rendszeresen meditálsz.
Pszichodráma-foglalkozások egyik kedvelt önismereti feladata a szociális atom nevű rajz elkészítése. Ilyenkor egy A4-es lapon az ember feltünteti saját magát és a társas kapcsolatait (a férfiakat háromszöggel, a nőket körrel, a fogalmakat téglalappal jelölve). Az, hogy hogyan használja ki a teret, teljes mértékben rajta múlik. Ha valaki magányosnak érzi magát, gyakran nagyobb helyet hagy önmaga és a többi alakzat között. Ki gondolta volna, hogy ez a szakadék nemcsak a képi ábrázolásban, de az agyi aktivitásban is leképeződik?
Amikor egy koncerten vagyunk, gyakran összehangolódunk az előadóval. Ugyanúgy kezdünk dobolni a lábunkkal, a megadott ütemre tapsolunk, ringatjuk a testünket, vagy közösen énekelünk. Egy új idegtudományi kutatás szerint azonban nemcsak viselkedésesen és érzelmileg kapcsolódunk egymáshoz, hanem az agyi aktivitás szintjén is. Ráadásul úgy tűnik, hogy pont azokat a zenéket szeretjük, ahol létre tud jönni ez a neurológiai szinkron.
Egyre gyarapodó számú bizonyíték szerint a belünkben található több milliárd apró mikroorganizmus hatással van a viselkedésünkre, a lelki jóllétünkre. Az agyunk számára jótékony bélbaktériumok, az úgynevezett pszichobiotikumok kutatása a jelenkor tudományának egyik legdinamikusabban fejlődő területe. De hosszú út áll még a kutatók előtt, hogy táplálékkiegészítők kifejlesztésével is küzdeni lehessen a depresszió ellen. Hol tartanak most?
