2015-ben Anders Hougaard és kollégái eredetileg annak igyekeztek utánajárni, hogy migrén alatt milyen fiziológiai változások figyelhetők meg az emberi agyban. Ehhez azonban kellett egy egészséges kontrollcsoport is, akiknek az adataival össze tudták vetni a kapott eredményeket. A személyek mindenféle fotókat nézegettek, miközben fMRI-felvételek készültek az agyukról. Ám a karácsonyi képek esetén nem várt különbségek mutatkoztak. A kutatócsapat még viccelődött is, hogy biztos biológiai szinteken is sikerült elcsípniük az ünnepi hangulatot… Aztán kiderült, hogy pontosan ez történt.
Miért van az, hogy egyes embereknek egy adventi koszorú vagy egy égőkkel kivilágított ház látványa annyi örömet okoz, míg másokat hidegen hagy? – teszi fel a kérdést Samantha Jones a Psychology Todayen megjelent cikkében. Mivel Jones tudományos újságíró, aki orvosbiológiából szerzett PhD-t, így adta magát, hogy az idegtudományi kutatásokban keressen válaszokat. Így jutott el Hougaardék munkájához, akik szintén kíváncsiak voltak arra, mi játszódik le a lelkes karácsonyozók agyában.
Ez történt a vizsgálatban
A kísérletbe nem sok, összesen 20 egészséges, Koppenhágában élő felnőttet vontak be. A hétköznapi élet jeleneteit ábrázoló képeket mutattak nekik, miközben az agyi aktivitásukról fMRI-felvételeket készítettek. A fotók között voltak például különböző utcarészletek, de olyan ünnepi témájúak is, mint egy feldíszített kirakat vagy egy karácsonyi süti. A résztvevők egyik csoportja a saját bevallása szerint imádta a karácsonyt, komolyan vette az ünneplést és mindenféle hagyományt alakított ki ezzel kapcsolatban, míg a másik csoport nem ünnepelte a karácsonyt, és inkább semleges érzésekkel viseltetett iránta. Az igazán izgalmas dolog az volt, hogy ez a különbség az agyi aktivitásukban is tetten érhető volt, miközben a képeket nézegették.
Spiritualitás, önmeghaladás, érzelmek
A kutatók azt találták, hogy a karácsonyért lelkesedő csoport tagjainak agyában több területen megnövekedett a vérátáramlás az ünnepi fotók nézegetésének hatására. Megemelkedett aktivitást mértek a szenzomotoros, a premotoros és az elsődleges motoros kéregben, valamint a parietális (fali) lebenyben. Ezek azok a régiók, amelyek az érzékszerveken keresztül beérkező ingerek feldolgozásában, valamint a szándékos mozgások kivitelezésében is szerepet játszanak. Ennél viszont még érdekesebb, hogy pontosan ezek a területek azok is, amelyeket korábbi kutatásokban már a spirituális élményekhez, az önmeghaladáshoz, az érzelmek kifejezéséhez, valamint a többi ember érzelmeire adott reakciókhoz kötöttek a tudósok. Mindez pedig rárímelhet azokra a karácsonyi tapasztalatainkra, amikor valóban sikerül átadni magunkat az ünneplésnek: amikor átérezzük a vallás, az összekapcsolódás, a szeretet keltette pozitív érzéseket.
Homályos eredmények
Azt persze mindenképpen érdemes hangsúlyozni, hogy a vizsgálat kevés fővel zajlott, ráadásul az sem egyértelmű, hogy neurológiai szinteken hogyan interpretálhatók a kapott eredmények, tehát a pontos biológiai mechanizmusok feltérképezéséhez még biztosan további kutatásokra van szükség. Ahogy a szerzők is megjegyzik, nem kevés humorral, sajnos még nem találtak fel egy olyan sapkát, amelynek segítségével az agyat a megfelelő pontokon stimulálva, mintegy gombnyomásra meg tudnánk teremteni saját magunk vagy mások számára a karácsonyi hangulatot. Ezért nekünk kell tenni, például zenével, látvánnyal, illatokkal, ízekkel, emlékekkel, és legfőképpen jó társasággal.
