Az EMG-vizsgálat az izmok működését méri, és gyakran idegvezetéses vizsgálattal együtt segít feltárni az idegek, az izmok és a köztük lévő kapcsolat zavarait. Mutatjuk, milyen tünetek esetén lehet rá szükség.
Időben felismerve a Parkinson-kórral élő emberek esélye a hosszabb aktív életre terápiával és bizonyos életmódbeli tanácsok betartásával növelhető.
Bridgette és Paula Powers, a „Twinnies” néven ismert nővérek különleges képessége vírusvideóként terjedt el, annyira lenyűgözte a világot. Az ikrek gondolatai szinte szinkronban működnek: befejezik egymás mondatait, sőt sokszor egyszerre szólalnak meg, ugyanazzal a hanglejtéssel és ritmussal.
A világ egyik legritkább, gyógyíthatatlan betegségében szenved a Titanic főcímdalának énekesnője. Egymillió ember közül egy-kettő az, akit a stiff-person szindróma rémisztő tünetei érintenek.
Egy texasi nő igencsak megdöbbent, amikor a porckorongsérvműtétje után arra ébredt, hogy komoly orosz akcentussal beszél.
Lehet, hogy hallottál már a nyugtalan láb szindrómáról – egy olyan rendellenességről van szó, amely a vad rugdosásra, lábremegtetésre való ellenállhatatlan késztetést jelent alvás közben. Nagyon ritkán ugyan, de ez a nyugtalan kéz szindrómával is párosul.
2015-ben Anders Hougaard és kollégái eredetileg annak igyekeztek utánajárni, hogy migrén alatt milyen fiziológiai változások figyelhetők meg az emberi agyban. Ehhez azonban kellett egy egészséges kontrollcsoport is, akiknek az adataival össze tudták vetni a kapott eredményeket. A személyek mindenféle fotókat nézegettek, miközben fMRI-felvételek készültek az agyukról. Ám a karácsonyi képek esetén nem várt különbségek mutatkoztak. A kutatócsapat még viccelődött is, hogy biztos biológiai szinteken is sikerült elcsípniük az ünnepi hangulatot… Aztán kiderült, hogy pontosan ez történt.
Ritka neurodegeneratív betegséget diagnosztizáltak egy férfinál, amelynek következtében atrófia (sorvadás) alakult ki az agykérgében és a bazális ganglionjaiban. Az RFS néven emlegetett páciens az ilyen esetekben szokványosnak tekinthető memóriaproblémák és izomgörcsök mellett egy eddig sosem tapasztalt tünetet is produkált: nem volt képes felismerni a 2–9 közötti számjegyeket. Mire lehet következtetni egy ennyire specifikus zavarból az idegrendszer működésére vonatkozóan? Ennek jártak utána a Johns Hopkins Egyetem orvosai.
Amikor egy koncerten vagyunk, gyakran összehangolódunk az előadóval. Ugyanúgy kezdünk dobolni a lábunkkal, a megadott ütemre tapsolunk, ringatjuk a testünket, vagy közösen énekelünk. Egy új idegtudományi kutatás szerint azonban nemcsak viselkedésesen és érzelmileg kapcsolódunk egymáshoz, hanem az agyi aktivitás szintjén is. Ráadásul úgy tűnik, hogy pont azokat a zenéket szeretjük, ahol létre tud jönni ez a neurológiai szinkron.
A megbánástól való félelem miatt nemcsak a rossz kapcsolatokban ragadhatunk bent, de a nyomasztó munkahelyről is nehezebben dobbantunk, és az is nagyobb kihívást jelent, hogy a rossz szokásainkon változtassunk.
Például a halványságát a hétfővel, és a főiskolát a kolbásszal. Nem őrültség, hanem izgalmas képesség: ez a szinesztéziás érzékelés.
A Sírjak vagy nevessek? a mindennapos örömteli élményekben rejlő erőről szól, ami képes tartós pozitív változást előidézni az agyunkban.
