Nem csak az idősek betegsége: a Parkinson-kór évekkel rövidítheti meg az aktív életet

Olvasási idő kb. 1 perc

Időben felismerve a Parkinson-kórral élő emberek esélye a hosszabb aktív életre terápiával és bizonyos életmódbeli tanácsok betartásával növelhető.

A Parkinson-kór progresszióját a korai diagnózis és a modern terápiák érdemben lassíthatják. A betegség nemcsak az érintettre, de a családra és a társadalomra nézve is súlyos kihívást jelent, ezért fontos, hogy a kezelés és az életmódbeli finomhangolás időben elkezdődhessen – írja a Weborvos. Mivel kezdetben nem egyértelműek a tünetek, érdemes tájékozódni, milyen panaszokkal javasolt kivizsgálást kérni.

Sok Parkinson-kórral élő még aktív korban van 

Bár a Parkinson-kórt sokan az időskorhoz kötik, az érintettek mintegy 10 százaléka 50 év alatti. Magyarországon nem áll rendelkezésre pontos adat, de becslések szerint 2–3 ezer fiatal, aktív korú ember él a betegséggel. Náluk a tünetek megjelenése gyakran éppen a legproduktívabb életszakaszban történik, ami nemcsak egészségügyi, hanem egzisztenciális krízist is jelenthet.

A Parkinson-kór nem kizárólag idős embereket érint, az aktív élet kitolása ugyanakkor minden életkorban fontos szempont
Fotó: GrapeImages / Getty Images Hungary

A korai tünetek sokszor nem jellegzetesek: enyhe mozgáslassulás, finom remegés, alvászavar, szagláscsökkenés vagy hangulati változások is megelőzhetik a klasszikus motoros panaszokat.  Ezeket a jeleket az érintettek és gyakran az egészségügyi rendszer is könnyen félreértelmezi vagy elbagatellizálja, ami évekkel késleltetheti a diagnózist.

Ha érdekel a folytatás, ajánljuk a Weborvos cikkét.

Radnai Anna
Radnai Anna
Újságíró, szerkesztő
Radnai Anna kommunikáció szakon diplomázott, egészségügyi szakújságíróként és szerkesztőként több mint 20 éve foglalkozik egészségügyi, orvosszakmai és tudományos témák feldolgozásával. Pályája során orvosoknak, egészségügyi szakembereknek és laikus olvasóknak szóló tartalmakat írt és szerkesztett országos online médiumok egészségügyi rovataiban, orvosszakmai lapoknál és kiadóknál. Több szakmai és laikus egészségügyi portál alapító főszerkesztője volt, betegeket célzó edukációs projektek tartalmi vezetőjeként és könyvszerkesztőként is dolgozott. EMCC által akkreditált coachként és mentorként szerzett tapasztalatait szerkesztői szemléletében is kamatoztatja. 2025 áprilisa óta a Dívány szerzője, 2025 augusztusától a Weborvos főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Bosszút állt a győrieken Napóleon: 40. születésnapján ért sérelme miatt vágott vissza

Az 1809-es győri csata a magyar történelem egyik legfájóbb pontja, ahol a hazai nemesi felkelők csúfos vereséget szenvedtek Napóleon modern hadseregétől. Ám a történelemkönyvek ritkán mesélnek arról, mi történt a harcok után. Augusztus végén a francia császár Győrben szállt meg, ahol a katonák hatalmas bulit csaptak a 40. születésnapja alkalmából. A legenda szerint a mulatság olyan zajosra sikerült, hogy a kialvatlan, dühös ünnepelt radikális bosszút állt: felkapott egy ágyúgolyót, és kidobta azt az ablakon. A golyó azóta is ott áll a győri ház falában – utánajártunk a történelem talán legbizarrabb születésnapi történetének.

Világom

AI irányíthatja ezt az országot: rengetegen akarnak ott élni

Egy Fülöp-szigeteki trópusi szigeten indulhat el az egyik legfurcsább politikai kísérlet. Dan Thomson techvállalkozó szerint már körülbelül 12 ezren jelezték, hogy szívesen lennének lakói vagy e-lakosai annak a mikronemzetnek, amelyet mesterséges intelligenciák irányítanának.

Offline

Nem arról szól Tell Vilmos története, mint gondolod: viking legenda lehetett

Generációk nőttek fel Tell Vilmos, a bátor svájci számszeríjász történetén, aki a fia fejére helyezett almát lőtte le, hogy megmentse az életüket a zsarnok elnyomóktól. Bár a történet a szabadság egyetemes szimbólumává vált, a modern kutatások és a középkori krónikák szerint a drámai almás jelenet, a tegezbe rejtett második nyílvessző és a király elleni bosszú valójában évszázadokkal korábban, a ködös északon, a harcias vikingek földjén született meg.

Életem

Veszély leselkedik a magyar autósokra: ezt kell tenned, ha útközben te is meglátod

Fokozott figyelmet kérnek az autósoktól és a kerékpárosoktól a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szakemberei, akik az ilyenkor vándorló, hazánkban őshonos mocsári teknősökre hívták fel a figyelmet. Az állatok vonulási útvonala akár forgalmas helyeket is keresztezhet, így megnövelve a baleseti kockázatot.

Világom

Vészjósló fordulat az ebolajárványban: a halálos kór gyorsabb a szakembereknél

A Kongói Demokratikus Köztársaságban pusztító ebolajárvány már hosszabb ideje terjedt, mire az orvosok azonosították a vírust, ami jelentősen hozzájárult a helyzet súlyosbodásához. Ugyanakkor az ebola viszonylag sérülékeny vírus, és terjedése is korlátozott: közvetlen érintkezéssel fertőz, nem pedig a levegőben terjed. Emiatt rendkívül kicsi az esélye annak, hogy globális fenyegetéssé váljon.

Életem

10 fokkal esik vissza a hőmérséklet – ekkor jön az enyhülés

A hét első felében még kitart a nyárias meleg, kedden és szerdán helyenként 33-34 fokot is mutathatnak a hőmérők, ám csütörtöktől markáns lehűlés érkezik. Egy hidegfront hatására akár 10 fokkal is visszaeshet a nappali hőmérséklet, miközben erős szél és elszórt zivatarok is megzavarhatják az addigi zavartalan napsütést.

Szülőség

Allergia gyerekkorban: mikor nem szabad halogatni az orvost?

Kisgyerekkorban, sőt, csecsemőkorban is jelentkezhet allergia, mely az immunrendszer túlzó reakciója egy alapvetően ártalmatlan anyagra. Az allergia kezelése fontos a tünetek enyhítése miatt, de előfordulhat, hogy asztma is kialakul a következtében, ami mindenképpen orvosi beavatkozást igényel.

Offline

Sydney, Melbourne vagy Canberra: tudod, mi Ausztrália fővárosa?

A világ 193 független országa között jó néhány akad, amelynek fővárosát könnyű összekeverni, míg másokét talán még álmodból felébresztve is rávágnád. Kvízünkből most kiderül, mennyire vagy otthon a világ fővárosaival kapcsolatos földrajzi tudnivalókban.

Testem

Ezért baj, ha félsz az MR-től: a vizsgálat eredményét is befolyásolja

Bár az MR-vizsgálat egy teljesen fájdalommentes, életmentő diagnosztikai eljárás, a betegek jelentős része valóságos rémálomként éli meg a bezártságot és a gép félelmetes kattogását. A túlzott szorongás azonban nemcsak lelkileg viseli meg a pácienst, hanem a vizsgálat sikerét is közvetlenül veszélyezteti. A pánik miatti önkéntelen mozgások ugyanis tönkretehetik a felvételeket, ami téves diagnózishoz vagy a procedúra megismétléséhez vezethet. Mitől félünk a legjobban az MR-gépben, és hogyan játszható ki a stressz a pontos eredmény érdekében?