Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Ritka neurodegeneratív betegséget diagnosztizáltak egy férfinál, amelynek következtében atrófia (sorvadás) alakult ki az agykérgében és a bazális ganglionjaiban. Az RFS néven emlegetett páciens az ilyen esetekben szokványosnak tekinthető memóriaproblémák és izomgörcsök mellett egy eddig sosem tapasztalt tünetet is produkált: nem volt képes felismerni a 2–9 közötti számjegyeket. Mire lehet következtetni egy ennyire specifikus zavarból az idegrendszer működésére vonatkozóan? Ennek jártak utána a Johns Hopkins Egyetem orvosai.
Amikor RFS-nek számokat mutatnak, ötlete sincs, hogy mit lát. Elmondása alapján kusza vonalak jelennek meg előtte, mint a spagettitészta. Ez már csak azért is rendkívül különös, mert ezt leszámítva a látása teljesen rendben van. Sőt, a betűket és más jeleket, szimbólumokat is gond nélkül képes felismerni. Hogy lehet ez?
Rejtélyes paradoxon
Még a Johns Hopkins Egyetem kutatóit is elképesztette, hogy egy ennyire szelektív zavar egyáltalán létre tudott jönni. „Amikor ránéz egy számjegyre, az agyának látnia kell a számjegyet, mielőtt nem képes látni. Ez igazi paradoxon” – nyilatkozta a NeuroScience Newsnak Michael McCloskey kognitív idegtudós. Ahhoz ugyanis, hogy a zavar csak számjegyekre terjedjen ki, de más, hasonló alakzatokra ne, a számjegyek valamilyen azonosítása szükséges az idegi mechanizmusok szintjén, még ha ez nem is jut el a tudatos észlelésig.
A számjegyekhez képesti közelség is számít
A tudósok azt is észrevették, hogy RFS más dolgokat sem lát, ha azok számjegyeken vagy számjegyek közelében helyezkednek el. Amikor például egy 3-ast mutattak neki, amelynek a tetejére hegedűt rajzoltak, akkor nem látta a hegedűt. Ha viszont a számjegy és a hangszer egy bizonyos távolságra volt egymástól, akkor egyáltalán nem jelentett számára problémát az ábra felismerése. Mi történhetett az első esetben? Milyen, tudatosságon kívüli folyamatok játszódhattak le RFS agyában? Ezek feltérképezésére irányultak a további vizsgálatok.
Szétválhat a neurális aktivitás és a tudatosság
A kutatók elkezdték EEG-vel megmérni RFS agyi aktivitását, hogy megtudják, mi történik, amikor a kritikus ingerekkel találkozik. Később megnézettek vele egy ábrát, amelyen egy számjegyre illesztettek egy arcot. Kiderült, hogy noha nem tud beszámolni arról, hogy látja az arcot, de közben mutatja ugyanazt az agyi aktivitást, mint amit akkor adott, amikor önmagában látta az arcot, és minden további nélkül képes volt felismerni. Az agya tehát a számra montírozva is detektálta az arc jelenlétét, de ez RFS tudatos észlelésében nem jelent meg. Hasonló eredményeket kaptak a tudósok akkor is, amikor szavakat írtak számokra. Noha RFS nem tudta elmondani, hogy mit lát, az agya nemcsak észrevette, hogy ott egy szó van, hanem az EEG-mintázat alapján azonosítani is képes volt. Mindez arról árulkodik, hogy attól még, hogy az agyunk erős választ ad egy arcra vagy egy szóra, nem biztos, hogy tudatosan is észleljük azt. A szerzők szerint ehhez egyéb folyamatokra van szükségünk, és ez az a feldolgozási szint, amely RFS esetében sérült. Hogy pontosan hogyan, azt további kutatások segítenek majd megérteni.
