Még mindig küzdünk vele, és őszintén szólva nehéz megállapítani, ki áll nyerésre: a vírus vagy az ember. A kórokozó ráadásul nem csak akkor van ránk hatással, ha már bejutott a szervezetünkbe.
Több elmélet is létezik, de a tudomány jelenlegi állása szerint a parieto-frontális integrációs elmélet (P-FIT) adja a legjobb magyarázatot arra a kérdésre, hogy hol található az agyi intelligencia.
A meditációnak számos pozitív hatása van az életünk minőségére. Segít a stresszel való megküzdésben, javítja a közérzetet, a boldogságérzetet. A UCLA kutatói pedig azt is kimutatták, hogy fiatalon tartja az agyat. Akár több mint hét évvel fiatalabb állapotban lehet az agyad, mint amennyi valójában vagy, ha rendszeresen meditálsz.
Pszichodráma-foglalkozások egyik kedvelt önismereti feladata a szociális atom nevű rajz elkészítése. Ilyenkor egy A4-es lapon az ember feltünteti saját magát és a társas kapcsolatait (a férfiakat háromszöggel, a nőket körrel, a fogalmakat téglalappal jelölve). Az, hogy hogyan használja ki a teret, teljes mértékben rajta múlik. Ha valaki magányosnak érzi magát, gyakran nagyobb helyet hagy önmaga és a többi alakzat között. Ki gondolta volna, hogy ez a szakadék nemcsak a képi ábrázolásban, de az agyi aktivitásban is leképeződik?
Amikor egy koncerten vagyunk, gyakran összehangolódunk az előadóval. Ugyanúgy kezdünk dobolni a lábunkkal, a megadott ütemre tapsolunk, ringatjuk a testünket, vagy közösen énekelünk. Egy új idegtudományi kutatás szerint azonban nemcsak viselkedésesen és érzelmileg kapcsolódunk egymáshoz, hanem az agyi aktivitás szintjén is. Ráadásul úgy tűnik, hogy pont azokat a zenéket szeretjük, ahol létre tud jönni ez a neurológiai szinkron.
Egyre gyarapodó számú bizonyíték szerint a belünkben található több milliárd apró mikroorganizmus hatással van a viselkedésünkre, a lelki jóllétünkre. Az agyunk számára jótékony bélbaktériumok, az úgynevezett pszichobiotikumok kutatása a jelenkor tudományának egyik legdinamikusabban fejlődő területe. De hosszú út áll még a kutatók előtt, hogy táplálékkiegészítők kifejlesztésével is küzdeni lehessen a depresszió ellen. Hol tartanak most?
A mai rohanó életforma és az embereket minden pillanatban új információkkal bombázó technológia komoly veszélyeket rejt magában. Nemcsak a testi, de a szellemi egészségünk is könnyen károsodhat, ha nem vigyázunk. Lássuk, milyen veszélyekre kell odafigyelni.
Az agy éppúgy alakítható, edzhető, mint bármely más testrészed. Néhány hasznos praktika segítségével biztosíthatod, hogy a legjobb formában legyen az elméd.
A mozgás nemcsak a tested, de az elméd számára is nagyon hasznos. A tudósok egyre jobban értik, miért is olyan fantasztikus dolog az edzés az agynak.
Az amerikai boldogságipar egyik legfelkapottabb jelensége a dopamin: ma már létezik dopamindiéta és dopamindivat, ha pedig egy szilícium-völgyi high-tech vállalkozó géniusz szeretnél lenni, akkor nem is kell mást tenned, mint növelni a dopaminszintedet. Miközben a kémiai vegyülettel kapcsolatos társadalmi megszállottság egyre fokozódik, a legtöbben még a neurotranszmitter alapvető jellemzőit is félreértik.
Sok szakember úgy gondolja, a multitasking, vagyis amikor egyszerre végzünk több különböző feladatot, megterheli az elmét, túlságosan lefáraszt. Mások cáfolják ezt, úgy vélik, a multitasking nem fárasztja el jobban az agyat, mint más tevékenységek.
A legutóbbi PISA-felmérés eredményei szerint a magyar diákok negyede nem igazán érti, amit olvas. A kezdetben még jó eséllyel visszafordítható nehézség olyan negatív spirálba taszíthatja a gyerekeket, amelyben az önbizalom sérülése és a romló iskolai teljesítmény akár egy életre kedvüket szegheti a tanulástól, és a felnőttkori boldogulásukat is komolyan veszélyezteti. Hogyan lehetne másként?
