Multitasking: jó vagy rossz, ha egyszerre több mindent csinálunk?

Sok szakember úgy gondolja, a multitasking, vagyis amikor egyszerre végzünk több különböző feladatot, megterheli az elmét, túlságosan lefáraszt. Mások cáfolják ezt, úgy vélik, a multitasking nem fárasztja el jobban az agyat, mint más tevékenységek.

Napjainkban gyakori elvárás, hogy a dolgozók képesek legyenek egyszerre több, különböző jellegű feladatot ellátni. Miközben a kimutatást végzed, párhuzamosan intézed az új megrendeléseket és a szállásfoglalást a főnök üzleti útjára. A multitasking régóta viták kereszttüzében áll: egyesek szerint feleslegesen túlterheli az elmét, mások viszont nem tartják különösebben veszélyesnek – számol be a Medium.

Az agy képtelen több dologra koncentrálni egyszerre?

A multitasking káros hatásait igazolta egy híres 2009-es kutatás, melynek szerzői úgy találták, kétórás multitasking feladatvégzést követően alanyaik az átlagosnál többet hibáztak és hosszabb reakcióidővel dolgoztak. A szerzők szerint ezek egyértelműen a mentális kifáradás tünetei.

Dr. Daniel Levitin, a kanadai McGill Egyetem pszichológiaprofesszora egyetért ezzel. Levitin szerint a multitasking csupán egy mítosz. Az emberi agy képtelen egynél több dologra koncentrálni egyszerre. Ha mégis erre kényszerítjük, ne csodálkozzunk, ha hamar kifárad. A döntéshozás – mely gyakorta része a hasonló feladatköröket végzők munkájának – még jobban leterheli az elmét.

Jó vagy rossz dolog a multitasking?
Jó vagy rossz dolog a multitasking?Fotó: John Lamb / Getty Images Hungary

Nem a multitasking, hanem a motiváció hiánya a felelős

Más szakemberek – bár azzal egyetértenek, hogy a komolyabb kognitív működést igénylő dolgok könnyen lefárasztják az elmét – cáfolják, hogy a multitasking és a döntéshozatal megterhelőbb lenne, mint más feladatok. Dr. Ewan McNay, az Albany Egyetem idegtudományi docense szerint a különbség sokkal inkább pszichológiai, mintsem biológiai.

Nem azért fáradnak el jobban a dolgozók, mert a multitasking alapvetően megterhelőbb lenne, mint más feladatok – magyarázza McNay, aki nemrégiben publikálta tanulmányát a témában –, hanem azért, mert nem érzik kellően motiváltnak magukat. Kényszerűen, kedvetlenül állnak hozzá a munkához, tehernek érzik, ezért jobban kifáradnak agyilag, mint amikor számukra kedves tevékenységet végeznek.

Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az említett 2009-es kísérlet egyik része, amelyben a kutatók pénzjutalmat ajánlottak az alanyoknak, akik ezt követően sokkal szorgalmasabban és kevesebb hibával dolgoztak, mint korábban. A fáradtság könnyen elillan, ha hirtelen kellő motivációt kapsz a munkához. Hasonló a helyzet például a (hobbi)zenészek esetében: sokszor órákig gyakorolnak hangszerükön anélkül, hogy mentálisan fáradtnak éreznék magukat, pedig a zenéléshez összetett és megterhelő agyi folyamatok összjátékára van szükség.

A monotonitásba fáradsz bele

Dr. Glenn Wylie, a Rocco Ortenzio Idegkutató Központ igazgatója egyetért a motivációs elmélettel, továbbá úgy véli, a multitaskingnak pozitív hatásai is lehetnek az elmére. A szellemi kifáradás annak jele, hogy valaki túlságosan sokáig koncentrál egyetlen feladatra, amely így monotonná válik, és elveszti minden érdekességét. Az agy ilyenkor jelzi, hogy ideje új, változatosságot nyújtó dolgokat kipróbálni. Ezért a multitasking, vagyis a feladatok állandó váltakozása éppenséggel segít frissen tartani az elmét.

Wylie szerint, ha mentálisan fáradtnak érzed magad, érdemes rövid időre abbahagyni a munkát és kikapcsolni. Elmenni sétálni egyet, zenét hallgatni, vagy akár meditálni. Nem szabad hagyni, hogy az agyad belefásuljon a monotonitásba és az érdektelenségbe.

Mustra