3 mindennapos szokás, ami észrevétlenül károsítja az agyad

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Az emberek egyre többet foglalkoznak az egészségükkel, ez alól pedig nem kivétel az elménk állapota sem, sajnos azonban a legtöbbünk mindennapi szokásai terhelik az agyunkat. A szakemberek egyetértenek abban, hogy a modern társadalom életmódja kockázatot jelent a szürkeállományunkra nézve, ezáltal pedig lassabbá és kevésbé kreatívvá, kevésbé produktívvá válik az agyunk.

Ha meg akarjuk őrizni az agyunk egészségét, fontos, hogy odafigyeljünk az életmódunkra. Azt nagy eséllyel már a legtöbb ember tudja, hogy mekkora szerepe van a pihentető alvásnak, a megfelelő étkezésnek és a rendszeres testmozgásnak, vannak azonban olyan tényezők, amikre kevesebb figyelmet fordítunk. Ezek felismerésében segít Melissa Burkley pszichológus.

#1 Figyelj az érzékszerveid terheltségére

Az érzékszervi túlterhelés a test érzékeinek túlingerlése a minket körülvevő környezet által. Gondold végig, milyen rengeteg információval kell zsönglőrködnie az agyunknak egyetlen nap során. Az érzékszervi túlterhelés aranykorát éljük. E-mailek, cikkek, posztok, videók, Instagram és hírek töltik ki a mindennapjainkat. Ez a folyamatos információáramlás azt eredményezi, hogy az agyunk ritkán kap lehetőséget arra, hogy feldolgozza a tapasztaltakat, mielőtt jön a következő input.

De hát jó vagy multitaskingben, gondolhatod most. És lehet, hogy valóban gyakran csinálsz több dolgot egyszerre, kutatások eredményei szerint a multitasking szinte mindig gyengébb teljesítményhez vezet, sőt ami még ennél is rosszabb hír: tompítja az agyat. Azok az emberek, akik úgy gondolják, hogy probléma nélkül tudnak egyszerre több dologgal foglalkozni, valójában csak nagyon gyorsan váltanak egyikről a másikra. És minden ilyen ugrás hatással van a kognitív képességeinkre.

Az agyunk védelme érdekében is jó, ha megpróbáljuk elfogadni, hogy a hatékony multitasking leginkább csak egy jól marketingelt mítosz. Próbáljuk tudatosan fogyasztani a médiát, és ahelyett, hogy random időközönként csekkoljuk az üzeneteinket, igyekezzünk ebbe is rendszert vinni.

Időnként tarts egy kis szünetet, az agyad hálás lesz!
Fotó: Goodboy Picture Company / Getty Images Hungary

#2 Túl sok online, túl kevés offline

A személyes találkozások száma már a koronavírus megjelenésével csökkent, a lezárások pedig csak tovább rontottak a helyzeten. A digitális eszközeink egyre inkább felváltják a személyes interakciókat, és bár ez megkönnyíti a távmunkát, mégsem tesz jót az agyunknak. Az agyunk állapota nagyban függ a személyes kapcsolatainktól. A társas interakciók ösztönzik ugyanis az agyban lévő idegsejtek fejlődését és az új kapcsolatok kialakulását. Egy korábbi kutatás eredménye szerint már egy 10 perces beszélgetés is nagyban hozzájárul a kognitív teljesítmény és a memória javulásához. Emellett pedig azt is régóta tudjuk, hogy a társas interakciók csökkentik a magányt és enyhítik a depressziót, tehát hozzájárulnak az agy egészségének megőrzéséhez. Szerencsére a jó idő közeledtével egyre több lehetőségünk van a szabadban találkozni egymással, a rendszeres sétákat pedig duplán meghálálja a szervezetünk, ugyanis nemcsak a társas kapcsolatainkért, de a rendszeres testmozgásért is tehetünk ilyenkor.

#3 Vigyázz a hallásodra

Hajlamosak vagyunk figyelmen kívül hagyni, hogy az agyunk közvetlen közelében található füleink milyen szerepet töltenek be a kognitív egészségünk megőrzésében. Ha viszont belegondolunk, hogy a hallásunk az egyik leginkább alapvető módja annak, hogy információhoz jussunk, a fenti állítás már rögtön nem olyan meglepő. Bármi, ami megnehezíti az információk feldolgozását, azt jelenti, hogy az agyunknak extra keményen kell dolgoznia a feladat teljesítése érdekében. Nem csoda, hogy az idősebb emberek halláskárosodása összefügg a szürkeállomány méretének csökkenésével és a demencia kialakulási kockázatának növekedésével.

A hallásproblémák sajnos idővel fokozódnak. És bár szerencsére egyre több szó esik az egészségünk megóvásáról, a fényvédő viselésének, az óvszerhasználatnak, az egészséges táplálkozásnak és a testmozgásnak a fontosságáról, a hallásunk védelme még mindig nem kap elegendő figyelmet.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Dívány ‎
Dívány ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Műanyagpohár-tilalom júliustól: drágább lehet az elviteles italod

Egy most életbe lépett szabályozás már a műanyag poharakat is felveszi az egyszer használatos műanyagok tiltólistájára, egy kitétellel: a 10 százaléknál kevesebb műanyagot tartalmazó termékek még maradhatnak. A rendelkezés az ipartestület szerint drágábbá teheti az elviteles italokat a fogyasztók számára.

Édes otthon

Vihar után nem mindig jár kártérítés: ezen múlhat, fizet-e a biztosító

A nyári rekordhőség után hirtelen lehűlés érte az országot, amellyel együtt heves viharokra, felhőszakadásra és jégverésre lehet számítani. A hirtelen jött ítéletidő komoly anyagi károkat is okozhat az ingatlanokban és a járművekben egyaránt. Mivel az ilyen szélsőséges időjárási helyzetekben a kárrendezés nem automatikus, érdemes tisztában lenni azzal, hogy a biztosítók mikor és milyen feltételek mellett fizetnek, vagy éppen miért utasíthatják el a kártérítési igényünket.

Testem

Kovászos, teljes kiőrlésű vagy purpur: valóban megéri a drágább kenyeret venni?

A ropogós héjú fehér kenyér évszázadok óta a mindennapi étkezéseink alapköve, ám az utóbbi időben a pékségek polcait elárasztották a prémium kategóriás alternatívák. A kézműves kovászos, a sötétlő teljes kiőrlésű, vagy a misztikusan csengő PurPur kenyerek ára gyakran a többszöröse a hagyományos változatokénak. De a magasabb összeg mögött valóban meghúzódnak-e bizonyított egészségügyi előnyök, vagy csupán a modern marketing és a szuperélelmiszer-imázs fizetteti meg velünk a magasabb árat? Utánajártunk, mit tudnak valójában a trendi kenyérfajták, és hogyan kerülhetjük el a gyártók leggyakoribb csapdáit.

Testem

Nincsenek korai jelei, mégis tömegeket érint: innen tudhatod, hogy veszélyben van a veséd

Vesénk a nap 24 órájában szűri a vérünket, méregteleníti a szervezetünket, és szabályozza a vérnyomásunkat. Egy friss, globális elemzés sokkoló adatai szerint a krónikus vesebetegség hivatalosan is bekerült a világ tíz vezető haláloka közé. A legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy ennek az alattomos népbetegségnek a kezdeti stádiumban nincsenek egyértelmű, fájdalmas tünetei, így milliók sétálnak az utcán úgy, hogy fogalmuk sincs róla: a veséjük már a túlélésért küzd.

Offline

Egyszerű kvíz irodalomból: tudod még fejből a memoritereket?

Két kezünk is kevés hozzá, hogy megszámoljuk, hány verset kellett fejből megtanulnunk az iskolában. Noha nem biztos, hogy ezek voltak a kedvenc költeményeink, mégis tudjuk ezeket évtizedek múlva is idézni. Kvízünkben arra vagyunk kíváncsiak, vajon te mennyire emlékszel ezekre?

Offline

Chopin halála máig rejtély – nem biztos, hogy a tbc vitte el

Frederic Chopin 1849-ben bekövetkezett halálát hivatalosan a tbc-nek tulajdonították, azonban a zeneszerző szívének későbbi vizsgálata, valamint korabeli orvosi feljegyzések hiányosságai miatt a halál pontos oka a mai napig nem tekinthető véglegesen tisztázottnak.

Offline

A pestis szülte a karantént: így alakult ki a történelem első járványvédelmi rendszere

Amikor ma a karantén szót halljuk, legtöbben a modern világjárványokra gondolunk, pedig az elkülönítés ötlete több mint hatszáz évvel ezelőtt született meg a pestis elleni küzdelem során. A középkori Európa számára a járványok láthatatlan és megállíthatatlannak tűnő ellenséget jelentettek, miközben a kereskedelem és a hajóforgalom továbbra is összekötötte a kontinens városait.