Így működik a selyemillúzió

Olvasási idő kb. 2 perc

Az agyunkat könnyű becsapni, ha a különböző anyagok mozgásának sebességéről van szó. Az illúzió jól mutatja, hogyan érzékeli az agyunk a bőr sebességre és anyagra vonatkozó érzékelését – és hogyan keveri néha össze a kettőt.

A Chicagói Egyetem kutatói vizsgálták, hogy az agyunk miként érzékeli az adott anyag textúrájától függően azt, hogy milyen sebességgel húzzuk végig rajta az ujjunkat. Sliman Bensmaia és csapata többek között kordbársonnyal, selyemmel, farmerrel és gyapjúval kísérletezett – írja a New Scientist.

A saját agyadnak sem hihetsz

A kutatók bekötötték a résztvevők szemét, majd a különböző anyagokat másodpercenkénti 20-120 milliméteres sebességgel húzták el az alanyok ujjai alatt. Ezt követően az alanyoknak meg kellett ítélniük, hogy melyik anyag milyen sebességgel mozgott a többihez képest. Bensmaia megállapította, hogy minél durvább egy anyag textúrája, annál gyorsabbnak érzékeljük a mozgását. Emellett a kutatók mérték a bőr vibrációját is, amely az anyagok durvasága és a gyorsabb mozgás hatására egyaránt növekedett.

Az anyag textúráján múlik minden
Fotó: Michael H / Getty Images Hungary

„Minél erősebbek a rezgések, annál gyorsabbnak érezzük a felület mozgását” – magyarázza a professzor. A hatás szembetűnő volt: még a másodpercenként 20 milliméterrel mozgó, durva anyagú törölközőt is gyorsabbnak érzékelték a résztvevők, mint a finomabb textúrájú, de akár másodpercenként 120 milliméterrel mozgó anyagokat. Amikor ugyanezt a kísérletet rhesusmajmokkal hajtották végre, kiderült, hogy a bőrben található idegrostok egy része kulcsszerepet játszik az anyagok gyorsaságának érzékelésében: minél aktívabbak ezek az idegrostok, annál gyorsabbnak érzékeljük a felület mozgását.

Bizonyos neuronjaink érzékenyek mind a sebességre, mind pedig a textúrára, míg más idegrostok csak a textúra változásait érzékelik. A sebességre és textúrára egyaránt érzékeny neuronok mondják meg, hogy milyen gyorsan mozog az adott anyag a bőrön, a textúrára érzékenyek pedig megállapítják, hogy ennek az érzékelésnek mekkora része tulajdonítható a textúrának. Az agyunk azonban nem minden esetben hallgat rájuk, ehelyett sokszor elfogult a sebességérzékeléssel kapcsolatban.

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Mózes Zsófi
Mózes Zsófi
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Átalakult a KRESZ-vizsga: így érdemes felkészülni rá

A digitalizációnak köszönhetően ma már szinte teljes mértékben felkészülhetünk online is a megmérettetésre. De nem elég az okoseszköz ehhez, a valós megfigyelésekre továbbra is szükség van a sikeres KRESZ-vizsgához.

Testem

Eleget alszol, mégis folyton fáradt vagy? Ez lehet az oka

Hiába kerülsz ágyba időben, és van meg a nyolc óra pihenés, mégis úgy ébredsz, mintha egy szemhunyást sem aludtál volna? Nem vagy egyedül. A krónikus fáradtság hátterében rengeteg olyan rejtett ok állhat, amelynek semmi köze a párnán töltött időhöz.

Offline

Biztos, hogy a paradicsom zöldség? Beugratós kvíz

Attól, hogy valamit gyümölcsként vagy zöldségként használsz fel a konyhában, még nem biztos, hogy botanikai értelemben is annak minősül. Te mennyire vagy tisztában a kategóriákkal? Itt a lehetőség, hogy próbára tedd a tudásod!

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?