Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az egészségtelen életmód, az elhízás, a mozgáshiány nem csak az eddig ismert hátrányokkal jár. Kiderült, hogy korábban alakulnak ki neurodegeneratív, vagyis az emberi agy idegsejtjeit érintő betegségek is azoknál, akik egészségtelenül táplálkoznak.
Manapság egy átlagember sokkal több kalóriát fogyaszt, mint fél évszázada. A különbség nagyjából egy gyorséttermi menü kalóriatartalmával egyenlő, ez pedig a Neuroscience News információi szerint nem csak a ruhaméretünkre van rossz hatással.
Sokszor későn kapunk észbe
Nicolas Cherbuin, az Ausztrál Nemzeti Egyetem professzora szerint egészségtelen életmódunk miatt agyunk egészségi állapota is sokkal korábban romlásnak indulhat, mint ahogy azt eddig gondoltuk. „Az emberek az agyuk egészségét kevés testmozgással és rossz minőségű táplálkozással teszik tönkre” – hívja fel a figyelmet az egyetemi tanár. A legfrissebb eredmények szerint az egészségtelen táplálkozási szokások és a mozgásszegény életmód nagymértékben növeli a 2-es típusú cukorbetegség, a demencia és az agyzsugor kockázatát is.
A jelentések szerint a világ felnőtt lakosságának mintegy 30 százaléka túlsúlyos, 2030-ra pedig a felnőttek több mint 10 százalékát diagnosztizálják majd 2-es típusú diabétesszel. A cukorbetegség és az agyi funkciók romlása közötti összefüggést pedig már régóta ismerjük. Kutatási eredmények szerint azonban a neuronok elvesztése sokkal hamarabb megtörténik, ha egészségtelen életmódot folytatunk.
Az így keletkező egészségromlás pedig a legtöbb esetben már visszafordíthatatlan, ezért is fontos, hogy minél fiatalabb korban kezdjünk el egészségesen étkezni és rendszeresen mozogni. Cherbuin elmondása szerint az a kalóriamennyiség, amennyivel az 1970-es évekhez képest manapság többet fogyasztunk, lefedi egy felnőtt férfi napi szükségletének a negyedét, míg a nők esetében a napi szükséglet harmadának felel meg. Ez a különbség tehát az egyre elterjedtebb egészségtelen táplálkozás következménye.
Az agy egészségének romlása ellen irányuló erőfeszítések gyakran túl későn jönnek – véli a professzor. Az egészséges táplálkozás és a rendszeres testmozgás a legtöbb, amit tehetünk agyunk egészségének megőrzése érdekében. És bár az üzenet egyszerű, változást elérni nagy kihívás lesz, hiszen az emberek jellemzően 60 éves koruk körül kapnak először tájékoztatást az agyuk egészségi állapotával, a problémák kockázati tényezőjével, a demencia és más betegségek kialakulásával kapcsolatban. Pedig a korai megelőzés kifejezetten fontos lenne, hiszen később sok esetben már visszafordíthatatlan az állapot.
