Iskolakezdés más országban

A tesztek alapján a jelenleg leghatékonyabb oktatási módszer Finnországé. Ami azért is érdekes, mert néhány pontban radikálisan eltérnek a megszokott, számunkra a siker garanciájának tartott poroszos módszertől. Más ország, más iskola és persze más iskolakezdés. Csak hétéveseknek kötelező, később sincs nulladik óra, sőt a később kezdődő iskolakezdés korábbi hazaérkezéssel is társul. Nincsenek kötelező különórák, a jól képzett és megbecsült tanárok egyéni módszerekkel dolgozhatnak, a diákokat versengés helyett együttműködésre tanítják, olyannyira, hogy a finnek között van a legkisebb különbség a leggyengébb és a legerősebb tanuló között. Mégis működik, sőt nagyon jól működik. A hazai oktatási rendszernek is jót tenne, ha emberközpontúbb, megengedőbb lenne, mert a gyerekekben igenis van belső motiváció a tanulásra, a világ megismerésére. A kérdés csak az, meg tudjuk-e őrizni a kedvüket, érdeklődésüket. Ha igen, teljesítményük szárnyalni kezd. 

Japán – Fegyelem és szorgalom mindenekfelett

Ugyanakkor túlzás lenne azt állítani, hogy csakis az északi országok megközelítése vezet jó eredményre. Finnország után a második legeredményesebb oktatási rendszere a japánoknak van. Ők pedig teljesítményorientáltak, szigorúak, és magasról tesznek az individualista hozzáállásra. A hétévesek nekiállnak a több száz írásjel memorizálásának, hogy elsajátíthassák az írás és olvasás képességét. Ám szeptemberben még nem kell sajnálnunk senkit: bár a negyvennapos nyári szünet szeptemberben fejeződik be, Japánban az iskola áprilisban kezdődik és márciusban ér véget. Ezt az időszakot trimeszterekre osztják fel, mindegyik után adnak egy kis szünetet – most már többet, de 2002-ig szombatonként is be kellett járni tanulni. A gyerekek fél kilenctől délután ötig az iskolában ülnek, sokat tanulnak, ráadásul gyakran már az elsősök is egyedül tömegközlekednek az intézmény és az otthonuk között. Másban is nagy önállóságot kapnak: az osztályokban osztályelnök diákok adják ki a feladatokat, a gyerekek nagyon hamar megtanulnak csapatként együttműködni. Emellett ösztönzi őket az, hogy iskolájuk, tanáruk, szüleik büszkék legyenek rájuk. Ez, a fegyelem, illetve az áldozatkészség jelenti a japán oktatási kultúra alapköveit. A diákok egyenruhában járnak, szigorú szabályokat  kell betartaniuk életük minden területén, tisztelettudóak, erkölcsösek, és a rendszer az alapkészségek mellett a művészeti oktatásra is odafigyel. 

Dél-Korea – Versengés első vérig

Szintén előkelő helyet foglal a világ oktatási rendszerei között a dél-koreai, pedig ők is számunkra idegen módszerrel dolgoznak. Az órákon folyamatosan digitális eszközök garmadáját használják. Az így létrehozott interaktivitás jó hatással van a diákokra, hosszabb ideig tudnak koncentrálni a tananyagra és lelkesebben vesznek részt az órai kommunikációban. Ők is tavasszal kezdik az iskolaévet, de a tanév csak két félévre oszlik fel. A szülők rengeteg pénzt áldoznak különórákra, így a diákok gyakran estig tanulnak. Az általános iskola hat évig tart, ezt követi a hároméves középiskolai és az ugyanennyi ideig tartó akadémiai képzés. Az oktatási rendszer nagyon kemény, abszolút támogatja a versengést, a vereséget megalázónak tartja, ami oda vezet, hogy 2013-ban például a tinédzserek körében az első számú halálozási ok az öngyilkosság volt.

Ausztrália – a sivatagban élőkre is odafigyelnek

Egészen más rendszer szerint oktatják a diákokat a világ másik felén elhelyezkedő szigeten. A tanév négy negyedévből áll, mindegyik után kéthetes szünet következik. Az oktatás itt is kilenckor kezdődik – nem véletlenül, a diákok sokkal jobban koncentrálnak, ha nem kell annyira korán kelniük, és fél négy körül indulnak haza. Az ausztrál oktatás azért is érdekes, mert a kormány odafigyel a kieső területeken élő gyerekekre is: interneten keresztül, digitális módon, csoportosan oktatják azokat a gyerekeket, akiknek nincs módjuk bejárni az iskolába. Másik fontos előny, hogy a tanárok elegendő megbecsülést és fizetést kapnak. Kis osztálylétszámmal, személyközpontúan oktathatják a gyerekeket, akik aztán helyben is rangos középiskolákban és egyetemeken tanulhatnak. A sziget elzártságából fakadóan helyben kell megoldani mindent, így magas a tudósok és a befektetők aránya, a kreativitás alapérték. 

Egyéb alternatívák a világban

Persze a nagyvilág bővelkedik olyan alternatív iskolákban, ahol valami számunkra szokatlan képesség elsajátítása szerepel a tantervben. Amerikában az elf nyelvet is elsajátíthatják az érdeklődő nebulók, sőt, létezik külön iskola a szépségversenyek résztvevőinek is. Izlandon elengedhetetlennek tartják a speciális kötési technikák tanítását fiúknak és lányoknak egyaránt, ezért nem találni olyan helyit, akinek ne lenne legalább egy saját készítésű pulóvere. Franciaországban az időbeosztást kell nagyon hamar elsajátítaniuk a diákoknak és szüleiknek egyaránt, ugyanis a legtöbb iskolában szerdán nincs oktatás. Van, ahol beérik a négynapos tanítási héttel, máshol úgy oldják meg a plusz egy napot, hogy szombaton rendelik be a diákokat. Aki pedig gazdagodni szeretné megtanítani a gyerekét, az Svájcba küldi. A bentlakásos Institut auf dem Rosenberg iskolában 5–18 éves korig tanítanak ötven különböző nemzetiségű diákot, öt különböző élvonalbeli oktatási rendszerrel.