Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Minden év augusztusában tetőfokára hág az iskolakezdési láz. Kisebb-nagyobb gyerekek szülei készülnek rá a hamarosan kezdődő tanévre, az egyik központi kérdés pedig rendszerint az iskolatáska kiválasztása.
Az újonnan iskolát kezdő kis elsősöknél ez elengedhetetlen, de bizonyos időközönként a nagyobbaknál is esedékes a csere. Segítünk áttekinteni, milyen szempontokat mérlegeljünk a vásárlásnál, hiszen egy-egy darab évekre fogja meghatározni gyermekünk gerincének, ízületeinek, izomzatának napi igénybevételét.
Szerzőnkről
Dávid Enikő pilatesoktató, személyi edző, fő profilja a pilatesalapú funkcionális edzések gerinc- és ízületi problémák esetén; valamint a várandós torna és a szülés utáni regeneráló edzések. Oktatóképzések vezető tanáraként osztja meg tudását a leendő edzőkkel.
Hogy a prioritásokat rögtön az elején leszögezzük: az iskolatáska kiválasztása nem a gyerek feladata. Az ő szempontja a forma, szín, stílus, felirat, dizájn lesz – a felelős szülőé pedig az, hogy utódja egészséges háttal és jó állapotban levő gerinccel élje túl azt a röpke tizenpár évet, amíg napi szinten cipeli magával a nehéz tudást.
A legfontosabb szempontok a megfelelő táska kiválasztásához
Először is legyen szimmetrikus kialakítású: felejtsük el a félvállas, futártáska stílusú darabokat. Jó szerkezetű, megfelelő tartású, két vállpánt segítségével egyenletes eloszlással hátunkra vehető darabot keressünk. A pántok legyenek legalább 5-5 centiméter szélesek, béleltek, a legjobb, ha még mellkaspánt is található rajtuk, amellyel elöl egymáshoz rögzíthetők.
A jól kialakított ergonomikus hátizsák felfekszik a gyerek hátára, azaz nem lóg hátra, anyagában és formájában is van tartása. Lehetőleg legyen több rekesze, hogy a cipelnivalót jól el tudjuk osztani benne. Az a megfelelő méret, amely a gyerek koponyájától a derekáig ér, vagy maximum 5 cm-rel a dereka alá (természetesen ehhez a vállpántok helyes beállítása is szükséges), széltében pedig nem haladja meg a mellkasa szélességét.
Még ezeknek a paramétereknek a betartása mellett is érdemes kisebb, kompaktabb darabot választani, hiszen régi bölcsesség, hogy ami túl nagy, azt hajlamosak vagyunk megpakolni – maradjunk inkább a minimum szükségeshez közelítő kiterjedésnél. Mindezeken túl igen fontos még, hogy a kritériumoknak megfelelő táskákból a kiválasztott legyen a lehető legkönnyebb súlyú, hiszen hiába szuper egyébiránt egy táska, ha már önmagában is jelentős súlya van, és ezenfelül meg is rakodjuk.
Hogyan állítsuk be helyesen az iskolatáskát?
A vállpántok hosszának megfelelő beállításával igazítsuk úgy a hátrészt, hogy az felfeküdjön a viselője gerincéhez. Ha ezt elmulasztjuk, és a táska hátrafelé lóg – ezáltal a súlypontja lejjebb és hátrébb kerül –, akkor a gyerek a válla előrehúzásával fog kompenzálni, és a rossz terhelés általi helytelen tartás sajnos nagyon hamar rögzül. Figyeljünk, hogy az alja derékig érjen, vagy legalább 5 centivel alá. Ha a vállpántok között elöl található mellkasi rögzítőpánt, akkor annak hosszát igazítsuk a mellkas szélességéhez – ezt becsatolva további optimális terheléselosztást teszünk lehetővé.
Hogyan pakoljuk ergonomikusan a hátizsákot?
Alapszabály, hogy legalulra tesszük a legnehezebb súlyt, illetve igyekezzünk azt a gerinc közelébe és hosszához igazítani. Az apróbb kiegészítőket próbáljuk rekeszekbe, zsebekbe eltenni, hogy ne kavarodjanak össze ide-oda hánykolódó káosszá a táska belsejében. Ha pedig esetleg formátlan, avagy kiálló végű kiegészítőt is bele kell tenni, azt a sérülések elkerülése érdekében tegyük a lehető legmesszebb a háttól.
Másik alapszabály, hogy a gyereknek a saját testsúlyának maximum 10-15 százalékát szabadna a hátán hordoznia – könnyen belátható, hogy nagyon nehéz ennyire redukálni a cipelnivalót, de mindenképp tegyünk a terhek könnyítése érdekében!
Ha megvan a szuper iskolatáska, tanítsuk meg a helyes használatát!
Hiába választja ki a szülő a legnagyobb gondossággal a táskát, megküzdve minden menő autós és csillámpónis ellenvéleménnyel, ha a végfelhasználó nem használja rendeltetésszerűen. Tanítsuk meg neki, hogy az egészsége szempontjából fontos a helyes hordás: nem lazán a félvállra feldobva, hanem a két pánttal szimmetriában a hátára felvéve. Ellenkező esetben nagyon könnyen kialakulhat nyak- és hátfájás, hosszabb távon pedig rögzült aszimmetria, gerincferdülés, és már fiatal felnőttként csökkent funkcionalitású gerincoszlop lesz az ára a hanyagságnak.
Fontos a helyes emeléstechnika: a megrakott hátizsákot semmi esetre sem távolról megragadva, lendületből hajítjuk fel a hátunkra. Lépjünk hozzá közel, és magunkhoz közel tartva, függőleges mozdulattal, semleges derékkal, a combok és karjaink segítségével emeljük meg.
Igyekezzünk a gyerek fiatal izomzatát kímélni a jelentős terheléstől: például amíg bekísérjük a kisiskolást az intézménybe, inkább vigyük mi szülőként a táskáját, ameddig csak lehet. Ha a napi cipelendő tanszermennyiség folyamatosan meghaladja a tolerálható 10-15 százalékot, akkor pedig igyekezzünk a tanítóval, pedagógusokkal, akár az osztály szülői közösségével együtt megoldást találni ennek csökkentésére, hiszen a gyerekünk egészségéért mi vagyunk felelősek.
A lenti videóban bemutatjuk a hátitáska fontosabb mérlegelendő paramétereit, helyes beállítását.
