gyes története és hatása

1966-ban a Magyar Szocialista Munkáspárt Kongresszusán bejelentették a gyermekgondozási segély, röviden gyes következő évi bevezetését. Az akkor kiemelt cél a Ratkó-korszak (1949–56) abortusztiltó időszaka után mélyrepülésbe kezdő születésszám növelése volt.

A fő cél sikeresen találkozott a tradicionális családfelfogással, amely szerint a nők feladata elsősorban a család gondozása és ellátása. Ekkor pszichológusok, gyermekorvosok és a gyerekekkel foglalkozó szakemberek egész sora erősítette a nőkben a családgondozói szerep prioritását, valamint az anya és a gyermek közötti korai kötődés nélkülözhetetlenségét.

A gyes azóta is velünk él, igaz, már más néven (2016-ban átnevezték gyermekgondozást segítő ellátásra). Összegét tekintve nem mutatott soha nagy változást az évek során, éppen ezért érdekes feltennünk azt a kérdést, hogy mit jelképezett akkor ez a szociális intézmény, és ebből mi maradt meg mára?

Gyes, ajándék az anyáknak

1956 után az érett Kádár-rendszerben stratégiai fontosságú volt a hétköznapi szintű elégedettség, és az életszínvonal növelése, majdhogynem bármi áron. Az erőltetett iparosítás felszívta az addig otthon dolgozó nők nagy részét, és kialakulhatott a kétkeresős családmodell előszele. Csakhogy a nők munkába állása együtt járt képzettségi szintjük emelkedésével, több időt kellett tölteniük tanulással, önképzéssel. Ezzel arányosan a gyerekvállalási kedv pedig csökkenni kezdett.

Az elöregedő társadalom fenyegető gondolata mint motiváció mellett közrejátszott az is, hogy a korábban is említett Ratkó-korszakban született tömegek ekkor váltak felnőttkorúvá, és kezdtek el beszivárogni a munkaerőpiacra, ami turbulenciát okozott a rendszerben. Ezt a munkaerőtöbbletet a gyes szabályozásával kívánta az állam levezetni.

Ezenkívül már akkor is sürgető kérdés volt a bölcsődék hálózatának bővítése, ami jelentős többletköltséget jelentett az államháztartás oldalán. 

Vagyis láthatjuk, számtalan oka volt annak, hogy ideiglenesen kivonják a nőket a munkaerőpiacról. Felajánlották tehát nekik a gyes intézményét, aminek a keretében a kereső anyák gyermeküket hároméves korukig otthon nevelhették, s erre az időre fix összegű segélyben részesültek. 

„A gyes összege ugyan 2008 óta nem emelkedett, havi 28 500 forint, az összegénél azonban sokkal fontosabb a társadalmi jelentősége” – mutat rá Makay Zsuzsanna, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének munkatársa a gyes ötven évét értékelő, 2017-es tanulmányában.

„A gyes társadalmi státuszt ad, hiszen az anya nem háziasszonyként, eltartottként vagy munkanélküliként van otthon, hanem gyermeknevelés céljából, akár úgy is, hogy közben van biztos munkahelye, ahová bármikor visszatérhet” – hangsúlyozta a Korfa című folyóiratban publikált tanulmány szerzője.

A gyes folyamatos formálódása

A tervek szerint a nők kétharmadának, de legalábbis a felének élnie kellett volna a segély általi lehetőséggel. Ami az első évben be is jött, aztán a lelkesedés mérséklődni látszott. Folyamatos finomhangolásokkal próbálták a felmerülő igényekhez alakítani a szabályozást, például lehetővé tették, hogy a gyermekét nevelő nő a gyes időtartamát munkába állás céljából naptári évenként egyszer megszakíthassa, és kipróbálhassa magát a dolgozó anya szerepében.

Szépen lassan kiterjesztették a jogosultságot, és 1982-től már részmunkaidős elfoglaltság mellett is igényelhetővé tették. Ekkor vált szülői joggá a gyes, azaz az édesapák is igényelhették, vagyis elvált közvetlenül a szüléstől a szociális juttatás. Igaz, az apákat ez akkor még annyira nem hozta lázba.

1985-ben pedig egy régóta fennálló igényt is bevontak, azaz a felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulók is jogosulttá váltak a gyesre, ha a gyermek a hallgatói jogviszony fennállása alatt, vagy az annak megszűnését követő száznyolcvan napon belül született. 

Végül az előzetes munkaviszonyhoz kötés is megszűnt, azóta is alanyi jogon jár a gyes.

A gyes valós társadalmi hatása

Kontextusából kiragadva egy szociális intézkedést nem lehet értékelni, de talán azt elmondhatjuk, hogy a gyes hatásába vetett hit kicsit elbizakodott volt. A nők ugyanis ebben az időszakban hiába kapták meg úgymond ajándékként a döntés lehetőségét, a társadalmi hasznosság érzését az előzmények ismeretében már nem volt olyan könnyű magukévá tenni. Az pedig, hogy milyen sikerekkel tudtak a gyes utáni időszakban visszakapcsolódni a munkába, megint egy érdekes kérdés, a gyes összetett hatása.

Ranschburg Jenő egy videóban emlékezett vissza arra, hogy a bevezetés után nem sokkal megjelent a gyes-szindróma jelenség, amit a kollégái neveztek el így. Tőlünk nyugatabbra ezt háziasszony-szindrómának hívták.

A gyes elhintette a köztudatban az unatkozó kismamák toposzt, akik jó dolgukban már nem tudnak mit kitalálni. Sokan társasházi kis kollektívákban a feszültséget közös borozgatásokkal, sörözgetésekkel oldották fel, így az alkoholbetegséggel küszködő nők száma is hirtelen megszaporodott.

A gyes-neurózis valójában pedig egy olyan reakció az új élethelyzetre, egy olyan alkalmazkodási nehézség, amelyet több tényező, úgy mint párkapcsolati-családi, gyermeknevelési, egészségügyi, pszichés-mentálhigiénés problémák együttes hatása okozott. Jelenleg is aktívan foglalkoznak témájával a segítő szakmában dolgozók, ahogyan az apaszerep is változóban van, mivel a jelenség, ahogy a gyes is, velünk maradt.

Borítókép: Fortepan / Kristek Pál