Az ukrajnai háborús helyzetben kialakult menekültválság kezelésében nagy a szerepe azoknak a civileknek, akik befogadják otthonaikba a konfliktus miatt otthonukból távozókat: három befogadóval beszélgettünk arról, mit jelentett számukra a befogadás.
Egy hosszú kapcsolatban sokakat eltölthet az az érzés, hogy mindent tudnak a partnerükről, ami néha már túl sok is: a legprofánabb információktól kezdve az egészen mély és sötét titkokig, szokásokon át a kedvelt dolgok listájáig. Mindent. Vajon a kapcsolat szempontjából kritikus kérdésekből is ilyen felkészültnek mondhatjuk magunkat?
Azt, hogy veszíteni tudni kell, elméletben mindannyian bólogatva nyugtázzuk – az viszont már nehezebb ügy, hogy az alapelvet a gyermeknevelés mindennapjaiban miként tudjuk alkalmazni.
Szokatlan helyzet, ha a gyerek látja a szülőt valami újat megtanulni, de mindenki profitálhat belőle: saját bőrömön tapasztaltam meg a dolgot.
Egy Ukrajnából érkezett kismama a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján adott életet egészséges újszülöttjének március 1-jén este terhességének 40. hetében.
1957. március 7-én, csütörtök délután kihúzták az első játékhét számait, de nem találtak telitalálatos szelvényt. A negyedik héten megjelentek a hírek az első öttalálatosról, az állítólagos győztes már arról is nyilatkozott, hogy mit vesznek a nyereményből. De az első igazi telitalálat csak két hét múlva született meg.
A korszak hírhedt intézményei, az abortuszbizottságok egészen 1988-ig működtek Magyarországon. A három- vagy öttagú bizottságban unott képű fogorvosok vagy KISZ-titkárok mustrálgatták az ideges nőket, majd kellő megvetést tanúsítva megadták az engedélyt, amelyet a nő jelenlétében ki is hirdettek.
A régi időkben a szülőknek nem kellett a szomszédba menniük vagy a könyvespolcon keresgélniük, ha valami igazán rémisztő történettel akarták jobb belátásra bírni a gyerekeket.
A tv-műsorok által képviselt értékek nagy hatással vannak a kiskamasz korosztályra, aminek következtében a kultúra is megváltozik végül. Meglepően más értékek voltak divatosak 1967-ben, mint 2017-ben. Rád melyik korszak volt hatással?
Annyira komoly veszélyforrás, hogy már szavunk is van rá – a sharenting, azaz a túlzásba vitt gyerekfotó-megosztás nem azért baj, amire elsőként gondolnál!
Nem kevesebbet ígér egy könyv, mint hogy olyan eszközöket ad kezedbe a gyermeknevelés terén, melyekkel kiiktathatod életetekből a mindennapi harcokat, sőt, a félelmetes hisztiket. Elolvastuk, hogy kiderüljön, vajon ez igaz lehet-e!
Mindannyian féltjük a gyerekeinket. Azonban ha ebben nem fejlődnénk, ha nem engednénk, hogy korukhoz és képességeikhez mérten feszegessék a határaikat, örökké a bölcsőben maradnának.
A gyermek önállósodását és személyiségének kibontakozását is hátráltathatja az, ha borderline személyiségzavarban érintett szülő mellett nő fel.
Ahogy a diákokkal szemben megnövekedtek az elvárások, úgy kell ezekkel lépést tartania a tanárnak is. A nehéznek tűnő akadály leküzdésében segítséget nyújt a gyerekek és a pálya iránti szeretet, a témában való felkészültség és a pedagógus saját tanári egyéniségének megtalálása, amelyben jól érzi magát, hitelessé válik és csodákra lesz képes: „A középszerű tanár magyaráz. A jó tanár indokol. A kiváló tanár demonstrál. A nagyszerű tanár inspirál.” (William Arthur Ward)
A családfa megismerése izgalmas, ám néha traumatikus élményt is jelenthet a családfakutatással foglalkozó szakértő elmondása alapján ugyanakkor akár transzgenerációs traumák feloldása is elképzelhető a felmenők megismerése révén.
„Mindenhol jó, de legjobb otthon.” De szeretett otthonunk is millió veszélyt rejtő aknamező, ha nem vagyunk eléggé elővigyázatosak. Főleg, ha olyan örökmozgó minicsaládtagok is vannak, akiket néha még szemmel követni is fárasztó. Összeszedtünk néhány otthoni veszélyforrást, és baj esetére orvosi ajánlást.
Az utód megfelelő táplálása elsődleges egy faj túléléséhez. Az embereknél a szoptatás mellett ott a tápszer, de az állatvilágban ennél sokkal érdekesebb a helyzet. Néha rovarok is képesek tejet termelni.
Az első menstruáció minden lány számára meghatározó élmény, de egyáltalán nem mindegy, hogy jó vagy rossz értelemben. Egy kiskamaszoknak szóló képregény abban segít, hogy negatív helyett pozitív érzések kapcsolódhassanak a testi változáshoz.
A koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozások fenekestül felforgatták a kisgyermekes családok életét: két év távlatából így emlékszünk vissza mindarra, amit megéltünk, és aminek máig sincs még vége.
„Nem akartam választani a munkám és a gyerekek között. Szeretem a munkám, és szeretem a gyermekeimet! Miért üzeni a világ, hogy választanunk kell? Én önmagamat választottam, együtt kerek az én világom” – meséli őszintén egykori dilemmáit a háromgyermekes édesanya, aki egy vezető nemzetközi biztosítótársaság vezérigazgatójaként dolgozik ma már két országban is.
Másként látja a világot az, aki szülővé válik, mint ahogyan azt korábban tette. Egy kutatás kimutatta, a bizalmi szintünkre is hatással van, ha gyerekünk születik.
Ükanyáink életszakaszváltásait avatások szegélyezték. Vajon milyen új szerepköröket tekintett társadalmuk elég jelentősnek ahhoz, hogy szokásokkal emelje fontosságukat?
Jó lenne azt hinni, hogy a csecsemők elcserélése csak filmekben fordul elő, de az igazság nem ez. Bizonyíték erre számos történet, melyben a gyermekeket nem biológiai szüleik nevelik fel – igaz, ez is vezethet happy endhez!
Szíjat hasítok a hátadból! – kiáltunk dühösen, amikor valakit, például egy komisz gyereket azzal fenyegetünk, hogy súlyos büntetést helyezünk kilátásba számára. De vajon honnét ered ez a közismert átkozódás?
Ha a teherbe esés nem megy olyan egyszerűen, mint ahogyan arra a felek számítottak, érzelmileg nehéz helyzettel kell szembenézniük. Egy pszichiáter 5 tippet ad arra, miként sikerülhet jobban megőrizned érzelmi és mentális egészségedet, ha nem minden úgy alakul terhességi utadon, mint ahogy képzelted.
