Ma kezdődik az érettségi vizsga, méghozzá a magyar írásbeli feladatokkal. A tanárok éveken át képesek az érettségivel stresszelni a diákokat, akiknek már az érettségi szó hallatán is emelkedni kezd a vérnyomása, és legalább másfélszeresére nő a pulzusszáma.
Utólag aztán már úgy tűnik, hogy nem is volt olyan nehéz, az idő múlásával pedig az írásbeli és szóbeli vizsgák legnehezebb pillanatai is megszépülnek, legendásodnak, baráti beszélgetések anekdotakincsét gyarapító sztorikká alakulnak. Te még emlékszel, kiről-miről írtál a magyar írásbelin? Biztos, hogy jól emlékszel? Teszteld velünk az emlékezetedet!
Az 1989-es magyar írásbeli 3 témája ez volt: A gyermekmotívumok jelentései József Attila költészetében – szabadon választott művek alapján; A beszédhelyzet és az érvelés szerkezete Vörösmarty Mihály Szózat című költeményében; Természeti és társadalmi lét Nagy Lajos Január című elbeszélésében. (Ezek szivárogtak ki a matematikafeladatok mellett, a botrányt a Moszkva tér című film is megörökíti.)
1990-ben ezek közül a témák közül választhattak az érettségizők: Múlt, jelen, jövő Kölcsey Ferenc műveiben; József Attila sorsának és költészetének megidézése Nagy László József Attila című versében; A megismerés fokozatai Kosztolányi Dezső A kulcs című novellájában.
A következő évben ezen tételeket hirdették ki reggel a tévében és a rádióban: A szerelem mint lírai ihletforrás a XX. századi magyar költészet néhány alkotásában, Berzsenyi Dániel Levéltöredék barátnémhoz című versének értelmezése, illetve a műfaj jellegzetességei egy szabadon választott magyar vagy világirodalmi novella alapján.
1992. május 11-én a Kossuth rádió hétfő reggeli krónikájában Nobel Károly miniszteri tanácsos ismertette a lehetőségeket: A számvetés mint lelki helyzet és versszervező elv néhány magyar költeményben; Kosztolányi Dezső Halotti beszéd című versének értelmezése; Jellem- és helyzetkomikum egy szabadon választott drámai alkotásban.
Az 1993-as év ezt hozta a vizsgázóknak: A költői én és a külvilág viszonyának változásai Babits Mihály költészetében; Csokonai Vitéz Mihály A tihanyi Ekhóhoz című versének értelmezése; Egy szabadon választott XIX. századi magyar regény elemzése.
1994-ben a kihirdetett tételek ezek voltak: Elégikus költemények és balladák mint Arany János lélekállapotának kifejezői az ötvenes évek költészetében; Ady Endre Az eltévedt lovas című versének értelmezése; Egy XX. századi magyar regény vagy novella elemző bemutatása.
A következő évben is a megszokott módon érettségiztek magyarból, az alábbi három téma közül kellett az egyiket kidolgozni négy óra alatt, legfeljebb egy makulátlan szöveggyűjteményt használva: A reneszánsz életszemlélet megjelenítése Janus Pannonius és Balassi Bálint költészetében; Vörösmarty Mihály Előszó című költeményének értelmezése; Mikszáth Kálmán vagy Móricz Zsigmond egy szabadon választott regényének elemző bemutatása.
Az 1996-os vizsgaidőszak nyitányaként ezen témák egyikéből kellett kihozni tudásuk legjavát a diákoknak: A hazai táj, a szülőföld, az otthon megjelenítése a magyar költészetben néhány mű alapján; Kérdések és válaszok Madách Imre Az ember tragédiája című drámai költeményében; Illyés Gyula Bartók című versének értelmezése.
1997-ben ez várt az érettségizőkre: Ady Endre jelképvilágának jellemzői néhány versének tükrében; Petőfi Sándor A XIX. század költői című versének elemző bemutatása; Groteszk látásmód Örkény István egy szabadon választott elbeszélésében vagy drámájában.
Az 1998-as vizsgázóknak ezekkel a témákkal kellett megküzdenie a minél jobb jegy érdekében: A magány sokszínű ábrázolása a magyar líra néhány alkotásában; Arany János Epilógus című versének elemző bemutatása; Kosztolányi Dezső egy szabadon választott prózai alkotásának értelmezése.
1999-ben ezt kínálták fel választási lehetőségként a tanulóknak a magyar írásbelin: A helytállás és a hősiesség erkölcsi eszménye a 16–17. századi magyar irodalomban; Tóth Árpád Esti sugárkoszorú című versének elemzése; Egy szabadon választott XX. századi magyar dráma elemző bemutatása.
A 2000-es év kínálata így alakult: A haza és haladás kérdései a 19. század első felének magyar lírájában; József Attila Óda című versének elemzése; Móricz Zsigmond egy szabadon választott novellájának elemző bemutatása.
A 2001-es vizsgaidőszak első napján ezek a témák vártak az érettségizőkre: A természet mint ihletforrás a 18–19. századi magyar lírában; Babits Mihály Esti kérdés című versének elemző bemutatása; Egyéni és közéleti konfliktusok Katona József Bánk bán című drámájában.
2002-ben az alábbi szerzők és művek ismerete vezetett a sikeres érettségihez: A szerelem motívuma Csokonai Vitéz Mihály költészetében; Radnóti Miklós Hetedik Ecloga című versének elemzése; Jókai Mór egy szabadon választott regényének elemző bemutatása.
A 2003-as esztendőben a diákok ezen három téma egyikét dolgozhatták ki: Új érzésvilág és kifejezésmód Ady Endre költészetében; Vörösmarty Mihály Gondolatok a könyvtárban című versének elemző értelmezése; A novella műfaji jellemzőinek bemutatása egy szabadon választott magyar mű elemzése alapján.
Az utolsó hagyományos érettségi vizsgán 2004-ben magyar nyelv és irodalomból ezek voltak a lehetséges tételek: A költészet feladatának értelmezése Petőfi Sándor műveiben; Kosztolányi Dezső Boldog, szomorú dal című versének elemzése; Mikszáth Kálmán egy szabadon választott prózai művének elemző bemutatása.
Ezek után jött a nagy változás, 2005 májusától kezdve a vizsgázók már a kétszintű érettségi keretében írják a dolgozatot, ahogyan a mai napon is ilyen struktúrájú vizsgaidőszakkal folytatódik a sor. A kétszintű érettségi feladatai és megoldásai pedig megtekinthetők itt.
