A tavasz, amikor feladtam minden gyermeknevelési elvemet

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Úgy volt, hogy tavasszal majd könnyebb lesz: igaz, a Covid beköszönte óta eltelt két évben folyamatosan úgy van, hogy most már végre a gyereknevelés is könnyebb lesz. Spoilerezek: még mindig nem az.

Amikor ősszel optimistán, boldogan és legfőképpen naivan visszamasíroztam az óvodába immár két kisgyerekkel, igyekeztem minél kevésbé gondolni arra, amiről már egy ideje hallani lehetett: hogy a maszkviselés által elkerült gyermekbetegségeknek meglesz a böjtje. Túlzottan reményteli és kellemes gondolat volt két, a munkaidőmet óvodában töltő gyermek képzete. Aztán jött a tél, a náthák, de az emberben tartotta még a lelket az a gondolat, hogy nem baj, most majd túl leszünk rajta, aztán jön a tavasz.

Már nem Covid, még nem egészség

Jött is. Én abban a hitben vártam, hogy a nagycsoportosom és remélhetőleg a kicsi sem tölt majd minden második, legjobb esetben harmadik hetet itthon, hiszen melegszik az idő, bepótolta a betegségeket – nekem legalábbis ez volt az érzetem, szóval, hogy sínen vagyunk, végre nincs intézménybezárás, én dolgozom, áramlik a csí, ők az óvodában színeznek, tornáznak, verselnek és járnak különórákra, megtartjuk a születésnapokat, vidáman kirándulunk.

Covid ide vagy oda, otthon betegeskedő gyerek mellett dolgozni nem lett könnyebb
Fotó: Halfpoint Images / Getty Images Hungary

A boldog végkifejlet érdekében a gyerekek influenza elleni oltást kaptak, a nagyobbik számára amint engedélyezett lett, a koronavírus elleni oltást is kértük. Sokat vagyunk a szabadban, télen is jártuk az erdőt, ott a polcon a gumivitamin, a pulton meg a gyümölcsök. Aztán jött a március. 

A kéthetesre húzódó influenzát még csak a kicsi kaptak el, de a calici már mind a kettőt ledöntötte, a kettő között azért vagy három napot oviban is voltak. Utána egy laza levezető nátha köszöntött be, miközben én már azt fontolgattam, hogy mégiscsak kellene venni egy tévét,

mert úgy nem tudok dolgozni a laptopomon, hogy közben azon nézik a Pizsihősöket.

Digitális bébiszitter

Mint ebből is kiderül, dolgozó anyaként idén tavaszra a lábtörlő alá dugtam az összes nevelési elvemet, aztán már olyan délelőtt fél tizenegykor ki is szaladtam még az ajtó elé, hogy ugráljak rajtuk. De mégis: mit tegyen az ember, amikor a 39 fokos lázból épp kilábalt kiscsoportost az az egy dolog képes lekötni, ha kocsányon lógó szemekkel nézheti az aktuális kedvencet a Netflixen vagy az HBO-n? Hiába vagyok tisztában azzal, hogy napi nyolc húszperces mese teljes mértékben szembemegy mindennel, amit én vagy bárki más gondolunk arról, hogy ideális egy háromévesnek, de az még kevésbé ideális, ha anya nem tud dolgozni, ugyanis anya örülhet annak, hogy nem nézik ferde szemmel azt, hogy cikkeit otthonról írja. (Ha nem lenne home office, ez a dilemma sem lett volna, hiszen nincs az a mennyiségű szabadság és táppénz, valamint nagyszülői segítségnyújtás, amivel a gyerekbetegségek diktálta rohamot bírni lehetne. Arról nem is beszélve, hogy aktívan hányó gyerek mellé nem hívjuk el megbetegedni még a nagyit is.)

Tehát a legszörnyűbb napokon ment a mese orrvérzésig, avagy apa hazatéréséig, amikor végre tépett idegekkel bezárkózhattam egy szobába, hogy a tetemes lemaradást valahogyan bepótoljam.

Még így sem sikerült azt a fokú türelmet és megértést hoznom, amit beteg gyerekek mellett kellett volna – vagyis elvártam volna magamtól.

Az ebéd papírdobozokban érkezett robogóval, a gyerekek Pizsihősökön és Nurofenen éltek, én meg dugiban elrágott csokin (most járok is futni heti négyszer).

A képernyőmentes gyereknevelés teljes kudarca az idei tavasz
Fotó: moodboard / Getty Images Hungary

Gyereknevelés kiskapukkal

Jól jönne most valamiféle optimizmus, de a helyzet az, hogy hiába kezd végre melegedni az idő, én már élek a gyanúperrel, hogy talán ez sem lesz elég. 

Újabb variáns, újra elkapott hasmenős vírus, esetleg most majd én leszek beteg: a pakliban bármi benne van, ez már kiderült az elmúlt hónapokban.

Sőt: a pakliban minden olyan finomság is benne van, amivel eddig még sosem találkoztunk, így hát érdemes felkötni a gatyát, mert lehet, hogy legközelebb szökőár is lesz, vagy visszatérnek a dinoszauruszok. (Mondjuk, akkor nem tudom, hogyan védem meg azt a fiamnak tett ígéretemet, hogy velük biztosan nem fog életében találkozni – a dinóparkban elég mély benyomást tettek rá.)

Az új hozzáállásom szerint vannak a boldog békeidők, amelyeket napokban, legfeljebb hetekben lehet mérni. Ilyenkor az ember igyekszik mindent úgy csinálni, ahogyan meglátása szerint egy anya jól teszi. És vannak akülönleges helyzetek, amikor viszont egyetlen cél marad: mindenkinek a lehető legjobb állapotban való „túlélése”. Ezekből az utóbbi hónapokban persze kicsit túl sok volt, de adja ég, hogy ennek végre a végére érjünk. Jó lenne már egy kis pihenő – nemcsak nekem vagy mindannyiunknak, de a gyerekeknek is.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Kovászos, teljes kiőrlésű vagy purpur: valóban megéri a drágább kenyeret venni?

A ropogós héjú fehér kenyér évszázadok óta a mindennapi étkezéseink alapköve, ám az utóbbi időben a pékségek polcait elárasztották a prémium kategóriás alternatívák. A kézműves kovászos, a sötétlő teljes kiőrlésű, vagy a misztikusan csengő PurPur kenyerek ára gyakran a többszöröse a hagyományos változatokénak. De a magasabb összeg mögött valóban meghúzódnak-e bizonyított egészségügyi előnyök, vagy csupán a modern marketing és a szuperélelmiszer-imázs fizetteti meg velünk a magasabb árat? Utánajártunk, mit tudnak valójában a trendi kenyérfajták, és hogyan kerülhetjük el a gyártók leggyakoribb csapdáit.

Testem

Nincsenek korai jelei, mégis tömegeket érint: innen tudhatod, hogy veszélyben van a veséd

Vesénk a nap 24 órájában szűri a vérünket, méregteleníti a szervezetünket, és szabályozza a vérnyomásunkat. Egy friss, globális elemzés sokkoló adatai szerint a krónikus vesebetegség hivatalosan is bekerült a világ tíz vezető haláloka közé. A legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy ennek az alattomos népbetegségnek a kezdeti stádiumban nincsenek egyértelmű, fájdalmas tünetei, így milliók sétálnak az utcán úgy, hogy fogalmuk sincs róla: a veséjük már a túlélésért küzd.

Offline

Egyszerű kvíz irodalomból: tudod még fejből a memoritereket?

Két kezünk is kevés hozzá, hogy megszámoljuk, hány verset kellett fejből megtanulnunk az iskolában. Noha nem biztos, hogy ezek voltak a kedvenc költeményeink, mégis tudjuk ezeket évtizedek múlva is idézni. Kvízünkben arra vagyunk kíváncsiak, vajon te mennyire emlékszel ezekre?

Offline

Chopin halála máig rejtély – nem biztos, hogy a tbc vitte el

Frederic Chopin 1849-ben bekövetkezett halálát hivatalosan a tbc-nek tulajdonították, azonban a zeneszerző szívének későbbi vizsgálata, valamint korabeli orvosi feljegyzések hiányosságai miatt a halál pontos oka a mai napig nem tekinthető véglegesen tisztázottnak.

Offline

A pestis szülte a karantént: így alakult ki a történelem első járványvédelmi rendszere

Amikor ma a karantén szót halljuk, legtöbben a modern világjárványokra gondolunk, pedig az elkülönítés ötlete több mint hatszáz évvel ezelőtt született meg a pestis elleni küzdelem során. A középkori Európa számára a járványok láthatatlan és megállíthatatlannak tűnő ellenséget jelentettek, miközben a kereskedelem és a hajóforgalom továbbra is összekötötte a kontinens városait.

Mindennapi

Mi lesz, ha nincs nálad a telefonod? Minden, amit tudnod kell a budapesti parkolás átalakításáról

Hatalmas változás lépett életbe a fővárosi közlekedésben, hiszen július 1-jétől végleg megszűnt a készpénzes fizetési lehetőség a budapesti utcai parkolóautomatáknál. A kerületi szolgáltatók fokozatosan leszerelik a városképet elcsúfító, több mint 3300 automatát, így a várakozási díjat kizárólag mobilalkalmazással, SMS-ben vagy telefonhívással lehet kifizetni.

Önidő

Több tízezres bírság is járhat érte, ha ezzel játszik a gyereked a strandon

Sokan élvezik a természetes vizek közelségét nyaranta. Legyen szó nagy tavainkról vagy folyópartjainkról, fontos tudni, hogy számos védett állatnak is otthont adnak, többek között kagylóknak is. Bár jól mutatnak otthon a polcon, a védett kagylófajok kiemelése, elpusztítása vagy elhurcolása még abban az esetben is tilos, ha az állat már nem él, és csak a héját vinnénk haza.