Vannak emberek, akik biztosak benne, hogy nem akarnak gyermeket vállalni. Másoknak már van egy vagy kettő, és ők is meghozták a döntést. Miért nem engedik hát, hogy megműttessék magukat? Ezek az akadályok állnak a végleges fogamzásgátlás előtt.
A felelős szexuális életet élőkről joggal feltételezzük, hogy képesek egyéb döntéseket is meghozni az életükkel kapcsolatban. 18 éves kor felett szavazhatunk, vásárolhatunk alkoholt, cigarettát, jogunk van plasztikai műtétet végeztetni, és még sorolhatnánk. Ha valaki úgy dönt, hogy implantátummal nagyobbítja meg a kebleit, elegendő a pénzt összegyűjtenie, s máris kapja az időpontot egy altatással, a teste felvágásával járó, testképét és szervezetét örökre megváltoztató műtétre. Ugyanezt az érettséget már nem feltételezik arról az emberről, aki a termékenységétől szeretne megszabadulni. Miért nem?
Miért akarja valaki meddővé műttetni magát?
A legtöbben úgy gondolják, hogy a gyerek áldás, alapvető érték, fennmaradásunk záloga, maga a jövő. Ők azok, akik megtervezik, mikor és hogyan szeretnének családot alapítani, majd gyerekeik születnek. Csakhogy nem minden emberben él ez a vágy. Sokan élnek köztünk, akiknek eszük ágában sincs gyereket vállalni, és ezzel tisztában is vannak. Mások pedig eldöntik, hogy hány utódot nevelnek fel, de annál többet nem szeretnének. Döntésükben biztosak, lehetőségük azonban csak szigorú feltételekkel adódik arra, hogy megműttessék magukat. Pedig a művi meddővé tételnek megvannak a maga előnyei.
Mi a végleges fogamzásgátlás előnye?
Aki rendszeres nemi életet él, tudja, hogy a védekezés nem olcsó mulatság. Ha nagy tételben vesszük, a minőségi óvszer darabja akkor is 150 forintnál kezdődik. Aki latexallergiában szenved, az ennél sokkal többet fizet a speciális változatért. A fogamzásgátló tabletta ára havonta minimum 2000 forint. Minél alacsonyabb hormontartalmú, korszerűbb a gyógyszer, azaz minél kevésbé ártalmas a szervezetre nézve, annál drágább is, felírásához pedig rendszeres nőgyógyászati látogatásra van szükség. A magánorvosok a receptírásért is díjat számolnak fel. A hormonmentes, hüvelyen belül használható spermaölő krém vagy tabletta adagja 500 forint körül mozog. A korszerű spirál, amelynek felhelyezéséért is fizetni kell, ötvenezer forintba kerül, az olcsóbb már tizenötezer forintért is beszerezhető, cserébe pár évente cserélik. A pesszárium hasonló árfekvésű, a hüvelygyűrű átlagosan havi ötezer forintot visz el. A nők aggodalma pedig, hogy esetleg teherbe esnek, megfizethetetlen módon rontja a szexuális életük minőségét.
Még nem számoltunk mindennel
Fontos megemlíteni, hogy az óvszer az egyetlen eszköz, amely véd a nemi úton terjedő betegségektől (bár csak akkor, ha nem vonják be spermaölő anyaggal), tehát az annál olcsóbb eszközök csakis tartós kapcsolatban, megbízható partner mellett alkalmazhatók. A hormont tartalmazó fogamzásgátlók viszont olyan mellékhatásokkal járnak, amelyek akár az egészséget is károsíthatják, bizonyos betegségek, öröklődő kórképek esetén, vagy meghatározott kor felett nem is alkalmazhatók. Ráadásul egyik módszer sem százszázalékos, azaz kis eséllyel ugyan, de bármikor megtörténhet a használatuk mellett is a fogantatás. Érthető tehát, hogy sokan szeretnének megszabadulni ezektől a terhektől.
A meddővé tétel feltételei: ki kell kérned a párod engedélyét?
Jelenleg hazánkban az a felnőtt ember, aki úgy dönt, szeretné elköttetni a petevezetékét vagy az ondóvezetékét, egy seregnyi akadállyal szembesül. Hiába van joga eldönteni, mit kezd a saját testével – tetováltat, plasztikáztat, és még sorolhatnánk –, a termékenységéről nem rendelkezhet szabadon. A két tanú által hitelesített kérelmet csak akkor adhatja be, ha elmúlt 40 éves, vagy fiatalabb ugyan, de van legalább három saját gyereke. Nagy botrányt váltott ki a szabályozás azon kitétele, amely szerint a házastársnak vagy élettársnak aláírásával kell jeleznie, hogy tud a tervezett műtétről. Az egyedülállóknak arról kell minden felelősségük tudatában nyilatkozniuk, hogy nem élnek kapcsolatban. Egyes orvosok régebben ezt úgy értelmezték, hogy a partner engedélyére van szükség a műtét elvégzéséhez. Tudni kell, hogy ez nem igaz, a kötelezettség csupán a tájékoztatásra terjed ki. De igen, a férjnek vagy feleségnek, élettársnak alá kell írnia a kérvényt, így igazolja, hogy tud az operációról.
Még fél év várakozás, nehogy meggondolja magát valaki
Nem elég a megfelelően kitöltött, aláírt és aláíratott kérvényt beadni, fél évet kötelező várakozni, mielőtt megerősíthetnénk a szándékunkat. Utána még fél év, mire elvégzik az operációt – bár a nők esetében létezik már olyan módszer is, amely a méhszájon át juttat el egy, a petevezetékeket elzáró anyagot a hasba, azaz nincs szükség konkrét operációra. Ezenkívül visszatartó erőt jelent, hogy megfelelő egészségügyi indok nélkül a beavatkozást csak térítési díj ellenében végzik el, azaz fizetős. Az adott intézménytől függ, mennyire mélyen kell a pénztárcánkba nyúlnunk, de minimum százezer forintos tétellel számoljunk. Ha végre mégis ott ülünk az orvos előtt, még végig kell hallgatnunk egy kiselőadást arról, milyen egyéb fogamzásgátló módszerek léteznek. Legkésőbb itt az az érdekesség is kiderül, hogy a művi meddővé tétel sem nyújt totális biztonságot, nagyon ritkán a szervezet addig ügyködik, míg az ondó- vagy petevezeték újra átjárhatóvá nem válik. Ennek esélye nagyon csekély, így azok, akik egy ilyen műtét után mégis gyereket akarnak, a helyreállító beavatkozás ellenére is meddők maradhatnak. A mesterséges megtermékenyítés azonban lehetőséget nyújt arra, hogy közvetlenül a petéből vagy a herékből nyerjenek ki életképes ivarsejteket – hiszen a hormonokat és a spermiumot, illetve petesejtet termelő szervek végig sértetlenül a helyükön maradtak.
Én döntöm el, szülővé akarok-e válni, miért nem tartják tiszteletben?
Persze nagyon ritka, hogy ha valaki megműttette magát, utána úgy vélje, mégis szeretne gyereket. Bőven volt egy éve felkészülni, sőt akár a spermiumokat vagy a petesejteket lefagyasztatni korábban. A legtöbben egész egyszerűen nem gondolják meg magukat. Akkor sem, ha egyetlen gyermekük sincs, vagy épp nem érték el a 40 éves korukat. Az életünk folyamatosan azzal telik, hogy visszafordíthatatlan döntéseket hozunk a testünkkel kapcsolatban. Jogunk van hozzá. Lehetőségünk azonban – legalábbis a végleges fogamzásgátlás területén – egyelőre nincs.
