A születendő gyermekek egészségére is ártalmas Kristeller-műfogást Magyarországon annak ellenére alkalmazzák gyakran a szüléseknél, hogy az a világ más tájain kifejezetten ellenjavallott. Nem ez az egyetlen olyan gyakorlat, amivel beavatkoznak az élettani szülés menetébe.
A magyar anyák jelentős része átélte a baba egészségére is ártalmas, szülést gyorsító módszert. A Kristeller-gyakorlatot Európa több országában tiltják, bár életmentő szerepet töltött be egykor, mégis akár végzetes is lehet. Tudod, mit takar az elnevezés?
Téraránytalanság, rosszul fekvő baba, elhúzódó szülés, kimerült anya – számtalan oka lehet az orvosnak manapság, hogy beavatkozzon az élettani folyamatokba. Ha nem halad az orvos szerint kellő lendülettel a magzat, sok esetben segít rá az személyzet az anya hasára.
Spanyolországban és Angliában is tilos hasba könyökölni az anyát
A méh fundusára, azaz felső részére helyezett nyomást Kristeller-műfogásnak nevezi az orvosi gyakorlat. A kitolási fázis gyorsítására alkalmazott technikának számos oka lehet, hazánkban a statisztikák szerint a kórházi szülések 54 százalékánál bevett gyakorlat. Az Ablak a világra statisztikái szerint az esetek 34 százalékában könyökkel, 22 százalékában kézzel, 16 százalékában a személyzet egy tagja teljes testi erejével, a maradék 20 százalékban több ember teljes testi erejével préseli át az újszülöttet a hüvelyen.
Ez a hatalmas arányszám magyarázatként szolgálhat az első gyermeküket szülő nők egyes intézményekben 100 százalékos gátmetszésére, ugyanis a Kristeller-manőver gátrepedést okozhat, de sérülhet a gát mellett a végbélizom is, megrepedhet a méh, az izomszakadások következtében felléphet széklet- és vizelettartási zavar, bordarepedés, bordatörés, a szeméremtájéki izmok is szétszakadhatnak, a pszichés következményekről nem is beszélve.
A hasba könyökléses orvosi beavatkozások száma országszerte egyaránt magas, a szülések közel fele során megtörténik.
De miért érzik szükségét az orvosok a beavatkozásnak?
A szülés élettani folyamata optimális esetben nem igényel orvosi beavatkozást, ezt ismerte fel a hazai egészségügy is, amikor legalizálta az otthon szülést. Akadhatnak azonban komplikációk, melyek miatt az orvos jelenléte szükséges. A több szempontból terhelt, nagy kapacitást igénylő, sok esetben előre láthatatlan hosszúságú vajúdási folyamat kiszámíthatatlan a rendszer számára, akár napokig is tarthat a tágulási folyamat. A szülészeteken azonban nincs erre sem hely, sem személyzet, sem kellő idő, és bizony előfordul, hogy az egyes beavatkozások egymást követő hatása miatt szükségessé válik a rásegítés.
A beavatkozásokkal beindul az ördögi kör
Az élettani szülési folyamat nevével ellentétben nem folyamatos, nemcsak a méhizmok dolgoznak ilyenkor, hanem az ízületek is tágulnak, és a teljes medencetájéki izomzat részt vesz a baba világra segítésében. Minden szülés egyedi, kiszámíthatatlan hosszúságú, azonban az egyes folyamatok között akadhatnak pihenőfázisok. Sok esetben az anya megijed, hogyha észleli, hogy épp nem történik semmi, sokszor az orvosok is igyekeznek ezeket a pihenőket átugorva gyorsítani a folyamatokon. A szülő nő mozgásának és testhelyzetének korlátozása szintén befolyással lehet a szülés sebességére.
A pihenésre azonban nemcsak az anya szervezetének, de a babának is szüksége van, első útja igazán megterhelő fizikai munka. Ha nem hagyjuk a saját ütemében haladni, az keringésére is hatással van. És minden egyes beavatkozás magában hordozza a következőt, végül pedig eljuthatunk odáig, hogy életmentésre is szükség lehet. Volt olyan fővárosi intézmény, ahol valamennyi hüvelyi szülésnél alkalmazták ezt az eljárást.
Spanyolországban és Angliában már évek óta tilos a méhet préselni, a WHO 2018-as ajánlása szerint a szülés elősegítése céljából a méh felső részére gyakorolt manuális nyomás a kitolási szakban nem javasolt. Dániában azt tanítják, hogy a Kristeller-féle műfogás nagyon veszélyes, és soha nem szabad elvégezni a korai lepényleválás magas kockázata miatt. Egy olasz tanulmány szerint a Kristeller-műfogás egyenesen invazív művelet, melyet ráadásul a legtöbb esetben nem is rögzítenek az orvosi kartotékokban, olyannyira általánosnak tekintik.
