Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Nagy tévhit, hogy hintázni csak féléves vagy egyéves kor után tudunk. Már az anyaméhben ringatózva fejlődünk, ennek hatása pedig egész életünket végigkíséri.
Nem véletlen, hogy a hintázás már az ősember életében is jelen volt. Mielőtt még felegyenesedve járni kezdtünk volna, magunk mögött hagyva a fára mászás képességeit, sokat hintázhattunk a faágakon, erősebb növényeken. Nincs is olyan történelmi kor, amelyben ne kapott volna szerepet a gyerekjátékok között a hinta, akár csak egy darab kötél formájában. Amikor az ipari forradalom és a gyerekmunka törvényi szabályozása magával hozta a játszóterek ötletét is, kellett egy játékokkal ellátott hely, ahol a kicsik eltölthették az idejüket egymás társaságában. Az egyik legfontosabb és legtöbbet használt játék itt is a hinta volt. De vajon miért?
Hintázás közben meglepően sok dolog történik velünk.
- Az ide-oda mozgás emlékeztet az anyaméhben eltöltött időre, ezért nyugalommal tölt el.
- Ugyanakkor viszonylag gyorsan változtatunk helyet a térben, ami az izgalom érzéséért felelős.
- Mozgásunk során játszunk a gravitációval és önnön súlyunkkal, ezzel megtapasztaljuk az irányítást is.
- A belső fülre is hatással van a folyamatos helyzetváltoztatás, fejlődik az egyensúlyozás képessége. Ezt azért is érdemes kicsi kortól fejleszteni, mert kapcsolatban áll a tervezéssel, nyelvi rendszerrel, érzelmi szabályozással és az olvasással is.
- A hintázás felpörgeti az agyat azáltal, hogy aktiválja a prefrontális kéregben lévő kapcsolatokat. Az izmainkból és ízületeinkből származó információkat a testünk a központi idegrendszerünk felé továbbítja, amelyek hatására az aktívabbá válik és képessé a további fejlődésre.
- A hintázás emellett kitisztítja a fejet, elűzi a nyomasztó gondolatokat, vidámságot hoz.
Ezek után inkább az a kérdés merül fel, miért nem hintázunk többet?
Hatással van az alvásra és a hangulatra is
Tanulmányok kimutatták, hogy a rendszeresen hintázó gyerekek jobban és mélyebben alszanak. Ennek oka az, hogy az oda-vissza és forgással járó mozgások segítenek egyensúlyban tartani az agy neurológiai aktivitását. Nem kínozza a gyerekeket elalvás előtt egy sor megoldhatatlannak tűnő, kínzó gondolat, könnyebben alszanak el, kevesebbszer riadnak fel. Emellett kitűnően használható azoknál a csemetéknél is, akik érzékszervi problémákkal küzdenek. Például nehezen viselik a ruha vagy annak címkéjének érintését a bőrükön, túlérzékenyek a hidegre, a melegre, a hangos zajokra, és még sorolhatnánk. A hinta segít a túlingerelt területek egyensúlyban tartásában. Nyugtató hatásánál fogva autizmussal vagy Asperger-szindrómával küzdő gyerekek számára is ajánlják. A hintázás még az izomzatot is fejleszti: a hasizom éppúgy dolgozik, mint a lábak és a karok. A gyerkőc pedig szabad levegőn van, végre nem a négy fal között, éri napfény, beszívja a friss őszi levegőt, ezek pedig erősítik a szervezetét.
A hintázás majdhogynem ingyen van
Ha belegondolunk, összetett készségeket fejlesztő játékról beszélünk, amit a gyerekek szeretnek, és ráadásul még olyan nagyon sokba sem kerül. A játszóterek használata ingyenes, egy otthon felszerelhető, tartós hinta sem olyan drága, ha a költségét lebontjuk azokra az évekre, ameddig gyerekünk használni fogja. Ha van néhány barkácsszerszámunk és egy erős, megbízható kötelünk, mi magunk is készíthetünk hintát.
Elég hozzá egy kiszolgált gumiabroncs vagy egy szálkamentes deszka. No meg persze egy megfelelő fa vagy állvány. Ügyeljünk arra, hogy a fáról ne eshessen semmi a hintázó gyerek nyakába, illetve érdemes a hinta alatti részt tisztán és balesetmentesen tartani. Aki teheti, rugalmas gumiból készült biztonsági anyaggal is lefedheti a talajt. Ha szeretnénk, hogy gyerekünk karizmai és kreativitása is fejlődjenek, a hinta mellé lógassunk le megfelelő távolságra egy sima kötelet, alján csomóval. A kötélmászástól kezdve a „tarzanos” játékokon át számtalan módon használhatja a gyerek. A másik hasznos találmány a fészekhinta, amelyet jó erős anyagból akár otthon is elkészíthetünk: ebben nemcsak a hintázás, forgás, de az elbújás élménye is megjelenik, még jobban imitálva az anyaméhet.
