Gyakran ellentmondásos véleményeket hallani arról, hogy a kismamáknak szabad-e a várandósság alatt koffeint fogyasztani, és ha igen, akkor naponta maximum mennyit. Sokan azt mondják, 200 mg-ot (egy csésze kávét) még nyugodtan lehet. A bizonytalanság részben abból fakad, hogy meglehetősen etikátlan volna a témában kísérleteket végezni. Nyilvánvalóan senkit nem lehet megkérni arra, hogy a gyereke veszélyeztetésével járuljon hozzá a tudomány fejlődéséhez. Szerencsére azért más lehetőségek is vannak, hogy információt nyerjünk a témáról, és újragondoljuk, mit érdemes tennünk.
Az Adolescent Brain Cognitive Development Study (röviden ABCD Study) a legnagyobb serdülőkori agyi kognitív fejlődést vizsgáló kutatás: jelenleg is 21 helyszínen zajlik az Egyesült Államokban. A közel 12 ezer 9-10 éves gyerek részvételével indult felmérés a biológiai és viselkedéses változások egészen fiatal felnőttkorig történő nyomon követését tűzte ki céljául.
Ebből a mintából választották ki azokat a gyerekeket – szám szerint 9157-et –, akiknek el lehetett érni az édesanyját, hogy megkérdezhessék a várandósság alatti koffeinbevitelről. A kapott válaszokat a Rochesteri Egyetem Orvosi Központjának munkatársai vetették össze azokkal az MRI-felvételekkel, amelyek a gyerekek 9-10 éves korában készültek, hogy kiderítsék, okoz-e hosszú távú hatásokat az idegi fejlődésben, ha valaki már magzati korban találkozik a koffeinnel.
Az anyák és babák közel felét érintette
A 9157-ből 4135 édesanya számolt be arról, hogy legalább heti egyszer fogyasztott koffeint a várandósság ideje alatt. Ennek az utólagos, retrospektív adatfelvételnek az egyik hátránya, hogy a kutatók teljes egészében a megkérdezettek emlékezetére támaszkodnak, amely nem feltétlenül mentes a torzításoktól. Mindenesetre a terhesség alatti koffeinbevitellel kapcsolatos tanácsok sokáig inkább a koffein mérsékléséről, nem a teljes mellőzéséről szóltak. Azt persze régebb óta tudjuk, hogy a koffein a méhlepényen áthaladva a magzatvízen keresztül eljut a magzathoz, aki a megfelelő enzim hiányában egyáltalán nem képes lebontani azt, legalábbis az első három hónapban biztosan nem. A koffein hatásaként tapasztalt élénkség miatt pedig fennáll a koraszülés veszélye is.
Nem volt meg a biológiai mechanizmus
Korábbi tanulmányok kimutatták, hogy összefüggés lehet a magzati korban koffeinnek kitett gyerekek későbbi IQ-teszteken elért pontszáma, figyelmi nehézségei, hiperaktivitása vagy viselkedéses problémái között. Ugyanakkor nehezen volt kizárható, hogy ezek az eltérések esetleg más, például demográfiai (lakóhely, gazdasági helyzet, életkor, stb.) tényezőknek tudhatók-e be. „Ennek a vizsgálatnak az a jelentősége, hogy kaptunk egy biológiai útvonalat, ami bizony máshogy néz ki, amikor valakinek az édesanyja a terhesség alatt koffeint fogyaszt” – idézi a 2021 márciusában megjelent tanulmány első szerzőjét, Zachary Christensent a NeuroScience News.
A fehérállomány mikrostruktúrájában okoz változást
A kutatók 27 főbb ún. száltraktust vizsgáltak az MRI-felvételeken. Ezek a fehérállománynak azok a pályái, amelyek kapcsolatokat képeznek az egyes agyi régiók között, segítik a motoros és érzékszervi jelek továbbítását a központi és perifériás idegrendszer között. Nagyon fontos biológiai útvonalak tehát, és úgy tűnik, ezeknek az idegrostoknak a fejlődésében okoz tartós változást a magzati korban elszenvedett koffein. Egészen pontosan 2 helyen: a nyakszirti rostköteg alsó-elülső részén (inferior fronto-occipito fasciculus) és a bal agyfélteke kortikospinális traktusában. Ez azért is jelentős felfedezés, mert a jövőbeli kutatások már célzottan fogják tudni vizsgálni ezeket a területeket, hogy még többet megtudjunk a működésükről, például arról, melyik trimeszterben reagálnak érzékenyebben a koffeinre.
Nem nagy, de érzékelhető hatások
A kutatók olyan kérdőíveket, teszteket is górcső alá vettek, amelyek a gyerekek memóriáját, gondolkodási feladatokban nyújtott hatékonyságát, tünetképzési sajátosságaikat (például befelé vagy kifelé irányuló indulatok, szomatizáció), illetve az idegi fejlettségüket mérték. Azok a gyerekek, akik magzati korukban az anya visszaemlékezése alapján koffeinnek voltak kitéve, minden mutatóban némileg alacsonyabb értékeket értek el. Ezek kicsi hatások: nem okoznak borzalmas pszichiátriai állapotokat, de előfordulhat, hogy észrevehető szabályozási problémákat, viselkedéses zavarokat igen. Így a tudósok azt javasolják, ha egy mód van rá, egyáltalán ne fogyasszunk koffeint, amikor babát várunk.
Nem csak a kávéban van
Fontos odafigyelni arra, hogy bár a koffein hallatán először sokunknak a kávé jut az eszébe, más ételekben-italokban is akad belőle bőven. Érdemes kerülni a várandósság alatt az energiaitalokat, a fekete teát, az étcsokit, a kólát, a kávés cukrot, a megfázás elleni forróital-porokat és az edzés előtti fogyasztásra javasolt készítményeket. Legalábbis figyeljünk oda, miből mennyit viszünk be, konzultáljunk orvossal, dietetikussal, vigyázzunk magunkra és a picire. Hidd el, messze a kisebbik hiba az, ha túl óvatos vagy a koffeinnel. A kávézás öröméről szerencsére így sem kell lemondanod, hiszen ma már számos koffeinmentes márka is rendelkezésre áll, hogy meglegyen a szertartás.
