Feltérképezi a környezetét a rugdalózó magzat

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

A testével és a környezetével ismerkedik a magzat, illetve az újszülött, amikor alvás közben hirtelen véletlenszerűen megmozdul. Emiatt nagyon fontos, hogy az újszülöttek, különösen a koraszülöttek zavartalanul, lehetőleg fészekszerű környezetben alhassanak.

A várandósság egyik legnagyobb élménye, amikor a baba először megmozdul. Első terhességnél ezt a többség csak a 20. hét körül tapasztalja meg, és olyan érzés, mintha buborékok lennének az ember hasában. A többedik babánál azonban már jóval hamarabb, akár 4 hónaposan is érezhető a mocorgás.

Brit idegkutatók újszülöttek agyhullámainak vizsgálatával megállapították, hogy az alvás közben megfigyelt spontán mozgások összhangban voltak az agyhullámokkal, és úgy vélik, hogy ezek az apró végtagmozgások abban segítik a magzatot, hogy megismerje a testét és a környezetét. Ez már egy ismert jelenségnek számít a fejlődő patkányok esetében, és a jelek szerint az emberekre is igaz – írja a Science Alert.

A kutatók 19 kétnapos újszülött agyhullámait vizsgálták elektroenkefalográffal. A kisbabák között voltak érettek és koraszülöttek is.

Ismerkedik saját magával és a környezetével
Fotó: Shutterstock

Állatkísérletekből tudjuk, hogy a végtagok külön-külön történő mozgatása az újszülöttek esetében fontos mérföldkő az idegrendszer fejlődése szempontjából, és ennek az EEG-n egyedi mintázata van. A feltételezések szerint ezek az úgynevezett oszcillációk segítik a fiatal állatokat a testük megismerésében, de mostanáig nem tudták meghatározni, hogy ez pontosan mikor történik.

Mivel a most vizsgált kétnapos babák között koraszülöttek is voltak, vagyis fejlettségi szempontból különbözőek, sikerült leszűkíteni, hogy mikor történhet ez a fontos fejlődési mozzanat. Megállapították, hogy az agyhullámokra jellemző egyedi mintázat az érett babáknál már alig figyelhető meg, míg a legkorábban született babák esetében a legerősebb. Vagyis alapvetően ez a folyamat a harmadik trimeszterben zajlik, és az érett újszülötteknél alvás közben megfigyelhető mozgások már nincsenek ezzel összefüggésben.

A gyakorlatban az eredmények azt jelentik, hogy a koraszülöttek esetében különösen fontos, hogy alvás közben olyan fészekszerű környezetben legyenek, ahol a végtagjaik hozzáérhetnek valamihez, mintha még mindig a méhben lennének.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Dívány ‎
Dívány ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Felújítják az egyik budapesti hidat: így hat a forgalomra

Felújítják a Hajógyári-sziget fő megközelítési útvonalát jelentő K-hidat. Az eredetileg ideiglenesnek szánt szerkezet teljes körű rekonstrukciójára a Budapest Közút Zrt. pályázatot írt ki, a kivitelezés pedig várhatóan 2026 őszén indulhat.

Testem

Ez történik a testeddel, ha minden nap zöld teát iszol

A zöld tea nemcsak a koffein miatt hasznos, hanem az antioxidánsai miatt is. A hatás maximalizálásához napi 3-4 csészényi tea kell, lehetőleg nem forrásban lévő vízzel leöntve, illetve számolni kell azzal is, hogy a zöld tea negatívan hat a vas hasznosulására.

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.

Testem

Ezért tör rád délután az édesség utáni vágy: komoly problémát jelezhet

Bár szinte mindenkivel előfordul, hogy ebéd után elnehezül, és legszívesebben azonnal valamilyen édesség után nyúlna, a rendszeresen visszatérő délutáni fáradtság- és cukorcsapda mögött komoly egészségügyi okok állhatnak. A szakemberek szerint ez a jelenség az inzulinrezisztencia egyik legtipikusabb és leginkább figyelmen kívül hagyott előszele lehet. Amikor a sejtek éheznek a hibás anyagcsere miatt, a szervezetünk kénytelen vészjelzéseket küldeni, ami drasztikus energiazuhanásban és kínzó nassolási vágyban nyilvánul meg. De hogyan működik ez a rejtett folyamat, milyen egyéb tünetekre kell figyelnünk, és hogyan törhetjük meg végleg ezt az ördögi kört?