A svédek tudják, mi kell az apukáknak

Olvasási idő kb. 2 perc

A válasz egyszerű: minél több idő, amit a gyerekkel tölthetnek el. Ám ez sajnos nem mindenhol tud megvalósulni.

Svédország élen jár a gyereknevelésben komoly szerepet vállaló, a gyerekekkel sok időt eltöltő apukák számát illetően. Ennek oka az úgynevezett „apa kvóta” (Daddy Quota), amely lehetővé teszi, hogy az apák is otthon maradhassanak frissen született gyermekükkel, és a munkájukat se kelljen félteniük - számolt be róla az attn: videója.

A svéd szabályozás értelmében az új szülőknek 480 nap fizetett szabadság jár, amiből 90 nap az apát illeti meg, ami alatt a fizetésük 80 százalékát megkapják. Az otthonmaradás nem jár negatív megkülönböztetéssel, mindenki természetesnek tekinti, hogy az apák is otthon vannak a babákkal.

Nem mindenhol ilyen jó a helyzet, az Amerikai Egyesült Államok például azon országok egyike, ahol nem garantálják az apasági fizetett szabadságot. Mindössze a munkáltatók 20 százaléka teszi lehetővé férfi dolgozóinak, hogy otthon maradjanak gyerekükkel, de a legtöbben még így is félnek otthagyni a pozíciójukat.

Az utóbbi években egyre több kutatás emeli ki az apa szerepének fontosságát a gyerek későbbi pszichés egészsége szempontjából. Nemrég egy huszonöt éven keresztül tartó, követéses vizsgálat igazolta, hogy kevesebb problémával küszködnek azok a kiskamaszok, akiknek apja csecsemőkorukban élvezte az apaszerepet.

A vizsgálatban szereplő apák átlag 45 órát dolgoztak hetente abban az időszakban, amikor a babájuk nyolc hónapos volt. A vizsgálat eredményeiből kiderült, hogy a babáknak is annyira a gyakorlati teendők ellátására, hanem az apák kiegyensúlyozottságára és érzelmi odafordulására van szükségük. Ehhez pedig elegendő időt kell biztosítani a férfiaknak.

És nálunk mi a helyzet? Nagyjából semmi. A magyar férfiak talán 1-2 hét szabadságot kaphatnak, ha gyerekük születik, de ennél többet biztosan nem. Önök, ha férfiak, és lehetőségük lenne rá, otthon maradnának mondjuk 3 hónapig a babával a fizetés 80 százalékáért?

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Várhegyi András
Várhegyi András
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nagy Sándor lovai fedezték fel a világ egyik legnagyobb sóbányáját: 11 emeletes a pakisztáni lelőhely

Pakisztán északi részén húzódik egy különleges hegylánc, amely első pillantásra kopárnak és barátságtalannak tűnik, valójában azonban a Föld történetének egyik legizgalmasabb természetes területe. Ez a Salt-hegység, amely nem csupán geológiai ritkaságnak számít, hanem történelmi, őslénytani és kulturális szempontból is kivételes. És egyben az a vidék is, amely legfőbb kincsét – a legenda szerint – Nagy Sándor lovai fedezték fel.

Testem

Stressz ellen is hatásos ez a mozgás: teljesen újjáépíti az egész testet

Ideje elfelejteni a gépies súlyemelést és a végtelen kardiót, ha valódi változásra vágyunk! A Pilates az a „titkos fegyver”, amely nemcsak a tartásunkat teszi tökéletessé és a hasizmunkat látványossá, hanem a stresszes mindennapok után az elménk is kitisztulhat. Íme, miért vált ez a százéves módszer a modern kor egyik legnépszerűbb mozgásformájává, és hogyan formálhatjuk át vele a testünket anélkül, hogy az ízületeinket tönkretennénk vele.

Testem

Rövidebb ideig élhetsz, ha ekkor alszol

Egy friss kutatás arra jutott, hogy a nap közbeni szunyókálás akár 13 százalékkal is növelheti a halálozási kockázatot. Ennek oka azonban nem maga az alvás, sokkal valószínűbb, hogy a krónikus betegségek okozta nagyobb fokú fáradtság köszön vissza a kutatási eredményekben.

Életem

Ezért lesz íztelen a kedvenc tavaszi finomságod

A spárga könnyen elveszítheti friss, tavaszias ízét, ha túl sokáig főzzük vízben. A séfek szerint sokkal izgalmasabb eredményt adhat, ha inkább grillezzük, sütőben készítjük, mikrózzuk, vagy akár tempura bundában sütjük meg.

Édes otthon

Tévedésből kapta nevét a magyarok egyik kedvenc virága: kevesen tudják, hogy a szúnyogokat is távol tartja

Nincs magyar falusi ablak vagy városi erkély muskátli nélkül. Ez a hálás, vibrálóan színes növény annyira hozzánőtt a mindennapjainkhoz, mintha mindig is a Kárpát-medence szülötte lett volna. Pedig a története tele van félreértésekkel: kezdve onnan, hogy a neve egy botanikai tévedés eredménye, egészen odáig, hogy a nagyi azért tartotta az ablakban, mert tudta, amit mi már elfelejtettünk – a muskátli az egyik legjobb természetes rovarriasztó.

Offline

Törikvíz: felismered a magyar királyokat a becenevük alapján?

A magyarok királyok történelmünk fontos részei, akikről sokat tanultunk az iskolában. Több uralkodót ragadványnevéről is ismerünk, de hogy melyik, kihez tartozott, azt utólag nem mindig sikerül pontosan felidézni. Te a kivételek közé tartozol? Itt a lehetőség, hogy próbára tedd tudásod!

Világom

Egy gombnyomáson múlt az atomháború: szovjet tiszt döntése akadályozta meg

Nem sokon múlt, hogy 1983-ban nem robbant ki atomháború az Egyesült Államok és a Szovjetunió között. Egy orosz tiszt lélekjelenlétén múlott, hogy a szinte teljes pusztulást elkerülte a világ: Sztanyiszlav Petrov hallgatott megérzésére, és rendszerhibának minősítette a nukleáris rakéták indításáról szóló vészjelzést.

Offline

Ezért sárga a legtöbb kastély: történelmi oka van

Vajon miért festik évszázadok óta sárgára a magyarországi kastélyokat? Ami ma a vidéki idill és a tehetős arisztokrácia jelképe, az egykor a kőkemény uralkodói hatalmat és a Habsburgok iránti elkötelezettséget hirdette. Utánajártunk, hogyan lett a birodalmi aranyból népszerű építészeti trend, valamint hogyan fonódott össze ez a szín végzetesen a pszichiátriai intézetek nevével.