Csak egy prospektust kér, elárasztották az ajándékok

Olvasni jó, viszont egyre kevesebb gyereket látni könyvvel a kezében, helyette sokkal inkább nyomkodják tabletüket, telefonjukat, vagy jobb esetben egy e-book olvasóval kötik le magukat - legalábbis akik olyan szerencsések, hogy ezt megtehetik. Sokan közülük bele sem gondolnak abba, hogy léteznek olyan társaik is, akiknek nemhogy ilyen kütyükre, de még könyvre sem telik. 

Van egy dán házaspár ismerősöm, elég tehetősek, a nő és a férfi is orvos. Van két kisfiuk, és minden évben az anya a gyerekekkel együtt összeszedi a már nem használatos játékokat, ruhákat és elviszik őket rászorulóknak. Azt mondja, szeretné ha a fiai látnák, hogy nem mindenki él úgy, ahogyan ők, és így nem csak jobban tudják értékelni amijük van, de mindig segíteni fognak azokon, akiknek szükségük van rá. Egyébként a gyerekek örömmel szedegetik össze a cuccokat, és még soha nem hallottam őket hisztizni semmiért.

Na, de visszatérve a könyvekhez, van egy 12 éves amerikai kissrác, Mathew Flores, akinek sajnos nem adatott meg az a fantasztikus dolog, hogy saját könyvei legyenek, pedig imád olvasni. A családja nagyon szegény, így nem tudják megengedni maguknak, hogy könyvre költsék a pénzüket, és nem, hogy autózásra nem futja, de a könyvtárig szóló buszutazást sem tudják kifizetni.

Ezért leleményesen azt találta ki a gyerek, hogy a postaládába dobott reklámanyagokat fogja olvasgatni unalmas óráin. Ideig-óráig ez jól is működött, de többre vágyott, így megkérte a postást aki a környékükön kézbesíti a leveleket, hogy ha lehetséges, adja neki az összes „levélszemetet”. 

A fura kérdésen eléggé meglepődött Ron Lynch, a postás, és megkérdezte, hogy ugyan miért van szüksége a gyereknek ezekre a levelekre. A kamasz elmesélte neki szívszorító sztoriját, ami annyira megérintette a levélkézbesítőt és azonnal posztolt is egyet a Facebookra.

Ron Lynch / Facebook

„Amikor ma a leveleket kézbesítettem abban a lakókomplexumban ahol ez a kissrác lakik, láttam, hogy reklámokat olvas, és megkérdezte, hogy van-e még valamilyen hirdetőújságom, amit el tudna olvasni. - írta a postás a Facebookon. Azt mondta, hogy a legnagyobb álma, hogy legyenek saját könyvei. Mondtam neki, hogy a könyvtárban van csomó könyv, mire azt válaszolta, hogy nincsen kocsijuk, és buszjegyre sem telik neki. A legtöbb gyerek az ő korában inkább akar elektromos kütyüket, mintsem könyveket. Nagyon jó látni a kissrác álmát, és látnotok kellett volna az arcát mikor mondtam neki, hogy talán segíthetünk ezen a problémán. A gyerek számít rám, én meg számítok rátok!” - fejezte be a posztot a postás. 

A levélkézbesítő úgy gondolta, körülbelül 50-60 darab mű fog landolni a kisgyereknél, de nem így történt. A bejegyzése egy egész lavinát indított el az internetezők körében. Az egész világról érkeztek felajánlások: Egyesült Királyságból, Ausztráliából és Indiából is. Több száz könyvet kapott a gyerek, akit lenyűgözött az emberek nagylelkűsége, ahogyan Lynchet is. Jól meg is köszönte a jótevőknek a segítséget egy másik posztban, és igazi hősnek nevezett mindenkit, aki segített a projektben. 

A kisfiú amikor meglátta a könyveket, nem hitt a szemének, hogy ez mind az övé. Borzasztóan örült és azt mondta, alig várja, hogy más gyerekekkel is megoszthassa őket (na, de tényleg, ezzel a cukiságfaktort ki is maxolta nálunk), és azt is megígérte, hogy az összeset el fogja olvasni.

„Azt mondták 'ezek a te könyveid' - mesélte Flores a Desert News amerikai hírportálnak. „Azt hittem, hogy tévednek, de tényleg én kaptam őket - lelkendezett a gyerek.

Esetleg ha ön is érez késztetést, hogy ennek a csodás srácnak küldjön könyvet, itt a címe:

Mathew Flores 
c/o Sandy Post Office
8850 S 700 E
Sandy, UT 84070

Itthon is lehet

De ha már itt tartunk, akár a saját házunk táján is körbenézhetünk, mert biztosan mindannyian tudunk találni valami jó megoldást, ha feleslegessé vált könyveink vannak. A legkézenfekvőbb megoldás talán a könyvmegállók rendszere, ha valakinek van ilyen a környékén. Rengeteg embert bosszant, hogy azt látják, mások csak visznek a szekrényből, de nem hoznak, engem ez a már kinőtt könyveink esetében nem foglalkoztat, de akit igen, az is tud miből választani.

Ha gyerekkönyveket szeretnénk felajánlani, érdemes megkérdezni a védőnőnket, tud-e olyanról, akinek jól jönnének, vagy érdeklődni a környékbeli gyerekrendelőkben/gyerekkórházakban vagy akár a kerületi családsegítőben, van-e szükségük ilyesmire.

Felnőttkönyvek esetében szintén a szociális segítőhálózatnál lehet érdeklődni, de akár a környékbeli művelődési házak is segíthetnek, sőt, a könyvtárosok is segítőkészek, ha ilyen ügyben kérünk segítséget.

Oszd meg másokkal is!
Mustra