Bébinapló: Mi a fenét csinál, akinek nincs gyereke?

Olvasási idő kb. 3 perc

Két dolgot nem értünk a férjemmel.

Két dolgot nem értünk a férjemmel. Az első: mi a fenét csináltunk mi, amíg csak egy gyerekünk volt? Egyáltalán, mi a jószagú úristent csinálnak azok, akiknek nincs gyerekük? Mert az rendben van, hogy dolgoznak, mi is dolgozunk (én most épp nem, de egy hét múlva például igen). És utána? Minden nap moziba mennek? Vagy hétfőn mozi, kedden tévé, szerdán koncert stb? Mitől éreztük mi magunkat olyan fenemód elfoglaltnak és leterheltnek, no meg olyan fáradtnak az egyszem újszülött lányunk mellett?

Az oké, hogy a szülés után minden bajom volt, de később. Mert most, ha Lea délután átvonul valamelyik nagyszülőjéhez és boldogan ott alszik (mert ott legalább csak ő van, és jó későn lehet lefeküdni), akkor már szinte azt se tudjuk, mihez kezdjünk a nagy csendben és nyugalomban.

Mert mit csinál Lénácska? Hát alszik, kapálódzik, bömböl kicsit, olyankor vigasztaljuk, megszoptatom, nem kell neki, akkor cipelgetem kicsit, közben lehet tévézni, olvasni, beszélgetni, ha nagyon katasztrófa-közeli a helyzet, a hasamra kötöm. Aggódni csak amiatt szoktam, hogy megfelelő-e a tejhozam. Hiába, a Milka-tehenek is akkor tejelnek jól, ha heverésznek egész nap, legelgetnek és rendszeresen megvakargatják a hátukat.No meg az elkeserítő, ha szopás helyett bömböl a kis delikvens. Esetleg azon törhetem a fejem, hogy károsodik-e a kis pszichéje, ha kevesebbet van kézben és nem lógatunk az orra elé folyamatosan valami színes tárgyat.

De hogy húsz percet alszik egyhuzamban vagy három órát, hogy milyen rendszerben (és az megfelel-e bárminek), hogy éjszaka mennyit és milyen konstrukcióban, hogy kézben, mellen avagy cumin alszik-e el, ez mind elenyésző. Mert még úgy is hatvanhatszor megváltozik, és többnyire amúgy is befolyásolhatatlanok ezek a dolgok, legalábbis az én eszközeimmel.

Azt sem értem, hogy miképpen bírnak olyan emberek is koffein(kávé)függővé válni, akik rendszeresen egyhuzamban alusznak éjszaka sok órát. Nem az van, hogy összesen alszanak egy éjszaka hatot, ha összeadogatjuk az egy meg két meg jobb napokon négy órákat, hanem hogy mondjuk éjféltől nyolcig. Ugye ez új lehetett annak idején, ezek a rövid alvások, de sose voltam egy nagy alvó, és átállt már rég a szervezetem, most tehát az, hogy két ellátandó egység van egy helyett, nem sokat változtat az alvásomon. És ugye mi van, ha Lea lelép, mint például most? Hát itten kalimpál a kisebbik, amikor elalszik, elalszom, ha hatkor kel, nem gond, mert nyolckor úgyis visszaalszik, de legkésőbb tízkor. Nem rohangál, nem kell vele bújócskázni/fogócskázni/pacizni extrém időpontokban, nem kér reggelit/meleg ebédet, nem mondja, hogy jöjjél Hannóca játszani, nem kell neki ötvenezredszerre felolvasni Szutyejevet. Nem mintha mindez nem lenne jó dolog, csak éppen döbbenetesen nincsenek igényei. Jó sok puszilgatás, ringatás, de hát az ugye anyai igény is. Egy kész nyaralás egy kisbaba, én mondom.

Ehhez kapcsolódik a második érthetetlen tény. Az örökmozgás, hogy úgy mondjam, már ilyen fiatalon is. Tudom, hogy a Poronty női olvasói egytől egyig a sportos és egészséges életmód hívei, akik a lábukkal karikáznak, míg a fülükkel figuráznak, a szájukkal meg vacsoráznak, ahogy a költő írja. Én viszont akkor mozgok, ha muszáj. Ha dolgom van. Tehát például ha A pontból B-be kell jutnom, esetleg fogócskázom. Amikor nem kell, akkor leginkább ülök, üldögélek, olvasgatok, heverészek. Ha lehetne úgy fogyni és izmosnak lenni, hogy nem kell hozzá mozogni, akkor eszembe nem jutna mondjuk tornázni, így is maximum eszembe jut és elhalasztom a dolgot.

No de a gyerekek. Még nézni is fárasztó. Egyszerűen hobbiból futva megy a nagyobbik mindenhova, mintha minden irtó fontos lenne (az is), a kisebbik meg megállás nélkül kalimpál és rugdalódzik, még álmában is. Most is nézi a fényeket a függönyön tágra nyílt szemekkel és teker, mint egy kis motolla.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

hanna
hanna
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?