A kutatók egereken végzett kísérletek során bukkantak az Evi1 nevű gén nyomára, derül ki a Public Library of Science kiadásában megjelenő Genetics című, genetikával foglalkozó szaklapban közölt tanulmányból.
A középfülgyulladás többnyire olyankor alakul ki, amikor a gyerek nátháját, torokfájását vagy más hasonló betegségét okozó fertőzés felhúzódik a dobhártya mögött található középfülbe. A betegség gyakrabban jelentkezik gyermekeknél, mint felnőtteknél, mivel az ő immunrendszerük még fejlődésben van. Ráadásul esetükben a fület és a torkot összekötő járatok is szűkebbek, könnyen eldugulnak, így felgyűlhet fülükben a váladék.
A felgyűlő folyadék akadályozza mozgásában a dobhártyát és a középfül csontocskáit, így a gyermek hallása rosszabbodik. A sűrűsödő váladék dobhártyára gyakorolt egyre növekvő nyomása komoly fájdalmat okozhat, sőt a legrosszabb esetben a dobhártya szakadásához is vezethet. A betegséget antibiotikumokkal vagy különösen visszatérő eseteknél műtéti úton, a dobhártya átlyukasztásával és a folyadék leszívásával gyógyítják.
A tudósok már jó ideje sejtették, hogy a gének is szerepet játszanak a középfülgyulladás kialakulásában, pontos szerepük azonban eddig ismeretlen maradt. A brit Medical Research Council emlősgenetikai kutatócsoportja halláskárosult egereket tanulmányozott. A Junbo névre keresztelt mutánsoknál születésük után nem sokkal kialakul a középfülgyulladás, mely rövidesen krónikussá fajul, és halláskárosodáshoz vezet.
Az egereknél a génátírásért felelős Evi1 nevű gén mutációja volt jelen. Ez a gén úgy tűnik, befolyásolja a gyulladt középfül belső sejtjeinek működését. A kutatók szerint a gén azonosításával lehetővé vált új típusú gyógymódok kifejlesztése. Angliában évente ötmillió iskolai napot hagynak ki a középfülgyulladásban szenvedő gyerekek.
