300 forintért szagolgatni lehet
Sok gyerek, sok napfény, cseppet sem mérsékelt árak. A pénztárnál már nem is mondják el maguktól, hogy miként működik a kóstolójegy. Mindössze annyi értelme van, hogy elaltassa a gyanakvást, miszerint ez nem pénz - pedig ugyanannyi az értéke, mint a jó öreg forintnak: 100 forint = 100 forint értékű kóstolójegy. Talán így könnyelműbb lesz a kuncsaft és jobban szórja a papírfecniket.
100 forintos jegyért semmit, 300-ért viszont már kapni annyi pálinkát, ami épphogy csak megszínezi a poharat, ám a szagolgatáson kívül másra nem jó. Ha már a pohárnál tartunk, a kupica szintén 300 forintba került, ám megpróbáltunk kérni Sajtós-poharat a kapunál felállított infópultnál, mire egy mókás kedvű srác azt vakkantotta válaszul, hogy „nincs sajtospohár”.
Horribilis árak. Nem tudunk róla, hogy a külföldön is versenyképes magyar alkoholipar annyira rászorulna ilyen mértékű árképzésre. Ahelyett, hogy a pirospozsgás Miska bácsi bevezetett volna minket a jóféle pálinkafőzés, vagy az ízes kolbászsütés rejtelmeibe, csak kereskedelmet láttunk: eladni, eladni - mintha az életük múlna azon, hogy a pult alatt lötyögő piáktól estig megszabaduljanak. Az egésznek inkább piaci hangulata volt, mint fesztiváli. Tőlünk jobbra egy baseball sapkás apuka éppen a korlátba kapaszkodó, toporzékoló fiát győzködi, hogy revideálja magát. Nagyon sok a gyerek, pedig ez a rendezvény tényleg csak a nagyoknak szól.
A hatezer éves misztikus grappa javítja a kávét
Azonnal megakadt a szemünk az olasz grappát kínáló standon. Mivel langyos őszben is jól esik a folyékony pulóver, kijelöltük első állomásunknak. A grappa egyfajta jó minőségű olasz törkölypálinka, 40-46%-os alkoholtartalommal. Az arabok és az ókori egyiptomiak állítólag már hatezer évvel ezelőtt ismerték. Kezdetben gyógyászati céllal, az emésztés elősegítésére kezdtek törkölyből grappát desztillálni a XII-XIII. században.
A grappa azért különleges ital, mert az egyetlen olyan párlat, melynek desztillálásakor szilárd alapanyag kerül a lepárlóüstbe. A grappa elsősorban annak köszönheti jó hírét, hogy mind az alapanyag szőlőfajták szerinti kiválasztása, mind a cefre feldolgozása és lepárlása a legnagyobb körültekintéssel történik. A grappákat általában nem tölgyfahordóban érlelik, ezért a friss párlatokhoz hasonlóan színtelenek. Legalább hat hónapig fahordóban, majd utána fél évig üvegben érlelik. Magában vagy éppen sör mellé is igen kedvelt. Kávéba öntve is fogyasztják: ekkor az olaszok 'javított kávénak' (Caffe corretto) nevezik ezt a találkozást.
A sütőtök minden pálinkához jól simul
Következő állomásunk a Villányi pálinka pavilonja volt, ahol megtudtuk, hogy a kiváló Villányi 70%-os törkölypálinkájuk (a Villányi 70-es) meghatározó illatát már messziről felismerni. Bódító termékeik Magyarországon termelt gyümölcsből és törkölyből készült párlatok. Munkájukat világszínvonalú modern lepárló-berendezés segíti, melyen a főzést és finomítást egy folyamatban végzik el. Fontos lépés a középpárlat leválasztása, amely kb. 80 fokos - a pálinkakészítés folyamata itt kezdődik igazán.
Ezután következik a megfelelő alkoholfok beállítása, a pálinka pihentetése, hogy kialakulhasson az ízek és illatok egyensúlya, letisztuljon nyersessége, kiforrjon végleges személyisége. A gyártás során keletkező melléktermékeket 100%-ban feldolgozzák. A mások számára értéktelen, nagy mennyiségben rendelkezésre álló elő- és utópárlatot egy speciális motorban elégetik, és elektromos áramot állítanak elő belőle. Hogy ne csak igyunk, együnk is, megtaláltuk a Nagydobosi sütőtök falatokat, így beálltunk a sorba egy buddhista malát viselő, napszemüveges, hosszú hajú életművész mögé.
A márkázott nagydobosi sütőtökre még zöld állapotában sütővassal sütik rá a védjegyet. Egy nagydobosi sütőtök átlag 6-10 kilogramm, és igen sokféle képen lehet felhasználni: magvából olajat nyernek, húsából lekvárt főznek, de tanúsíthatjuk, hogy sütve is igen finom csemege és remekül simul a pálinka mellé. Tovább andalogva megmustráltuk a Nagykörösi sajtokat és a Csabai füstöltkolbász Kft. pazar kínálatát és a fürtökben lógó Surjányi kolbászokat.
Pálinkás csokit a szájba
A Rézangyal standnál pálinkás csokoládé táblákat találtunk, ár nélkül, de egy vevő szerint 1-2000 forintba kerültek. Kiadós mennyiségnek látszott, hozzávetőlegesen az átlagos táblacsokoládé méretének kétszeresének. A Rézangyal célja a hazai pálinkakultúra megteremtése egy olyan környezetben, ahol a kereskedelmi forgalomban értékesített „pálinka” nagyrészben csak pálinkának álcázott folyadék.
Mint arról már Fűszeres Eszter is beszámolt a Spicc rovat indulásakor, pálinkát 100%-ban hazai gyümölcsből, cefrézéssel, lepárlással készítik. A Rézangyal termékei így készülnek: nincs tisztaszesz, nincs aroma, nincs karamell - csak pálinka van. A Rézangyal a világ legnagyobb prémium szeszesital márkáihoz hasonlóan nem épített saját lepárlóüzemet. Munkájuk egyik fő eleme a kóstolás. Folyamatosan látogatják a hazai pálinkafőzdéket és kóstolnak. A saját maguk által ellenőrzött, legjobb minőségű párlatokat vásárolják föl, az elérhető mennyiségtől függetlenül. A megvásárolt tételeket saját pincéikben érlelik, ágyazzák és blendelik. Céljuk, hogy a Rézangyal pálinkák biztos választást jelentsenek mindenkinek.
Szakszerű pálinkázás
A pálinka-kóstolás tudománya szerint a teljes élmény feltétele a LÁTVÁNY az ILLAT és az ÍZ harmóniája.
Látvány: A jó pálinka átlátszó, színtelen, de van két kivétel: az érlelt pálinka színe a halvány sárgától a sötét sárgáig változhat, az ágyas pálinka színe a gyümölcságynak megfelelő színnel módosítja a párlatot.
Illat: A pohárban az illatokat leginkább a szobahőmérséklet, (16-19 Cº) a legalkalmasabb, ez segíti az illatot a legjobban kifejlődni. A hűtő hőmérséklete nem engedi szabadon a palackba zárt illatokat, csak az alkohol érvényesül.
Íz: A pálinka lassan, apró kortyokban ízlelve nyújt igazi élményt. A zamata a száj szegletében, a nyelv alatt, s az ízlelőbimbók környékén érezhető leginkább. Minél hosszabb az utóíze, annál jobb a minősége is.
Ördögi pálinkák és zamatos gyümölcsök
Az Ördögi pálinka standján is felsorakoztak az üvegek, ám a balatonszárszói Rex pálinka szlogenje szerint „csak mértékkel az értéket!” megtudtuk, hogy a Rex pálinka a külvilágtól érintetlenül, kéz által nem szennyezve kerül a hatalmas hordókba. A Kecskeméti Pajor pálinka a sárga futóhomokon termett zamatos gyümölcseinek kiváló főzeteit kínálja. A Matheus Pálinkaház sátránál megtudtuk, hogy itókáik ötvözik a ferences szerzetesektől kapott évszázados tudást, az érlelési és lepárlási tradíciókat, korunk elvárásaival. A gondosan válogatott gyümölcsökből páratlan, selymes zamatú, gyümölcsös illatú pálinka születik, melyet élvezet kóstolgatni társaságban - vagy egyedül.
A Bestillo pálinkák azért különlegesek, mert erősítő feltéttel ellátott lepárlókészülékben készülnek, a legmodernebb technikával, a feldolgozás során pedig semmiféle mesterséges anyagot nem adnak a termékekhez, és a keletkező melléktermékek sem károsítják a környezetet. A márka mögött álló két fiatal házaspár az igényes magyar pálinkakultúra elkötelezettei.
A Márkházi Pálinka illatosabb, mert az előállítás során a finomító üst után beiktatják az egykörös lepárlás lelkét jelentő aromaerősítő oszlopot. Ennek eredményeként pálinkáikra illenek egyrészt a hagyományos magyar jellemzők, azaz testes, fajsúlyos italok. Másrészt viszont illat- és íztartalomban versenyeznek a legmodernebb idegen technológiákkal. A hazai pálinkások szinte mind képviseltették magukat, így találtuk meg az Árpád és Vadász, az Etyeki Czímeres, a Békési pálinkafőzde, a Panyolai szilvórium, és a Brill pálinkaház remekeit. A bor szerelmesi sem maradtak szárazon: a Présház Borkereskedés kiváló forralt bort kínált, elfogadható 500 forintos áron, 2 decit. Hogy az ízek ne vegyüljenek és a haldokló őszi legyek se költözzenek a kupicába, pálinkamosó bódékban nyílt alkalom semlegesíteni a leülepedett alkoholértéket.
Kiröhögnek, amikor vissza akarjuk váltani
„A jó pálinka tiszta” – kezdi a kissé ködös tekintetű Imre bá', aki hivatalosan termelő, de most fogyasztói minőségben van jelen. „Egyik fajtájánál sem lehet semmiféle cukrot felhasználni pálinka készítésénél. Sokan nem tudják, hogy az ágyas pálinka honnan kapta a nevét, azt hiszik, hogy az ágy alatt kell tartani, ha netán este megszomjazna az illető. Az ágyas pálinka, azért ágyas, mert gyümölcságyon érlelik, legalább 3 hónapig.”
Egy elegáns öregúr az egyik pultnál hajthatatlanul követel valamit a belépőjegyéért (melynek cseppet sem szimbolikus ára szintén népnyúzás, körülbelül 1500 forint), mert tudomása szerint leiható. A pult másik oldaláról csak kérdőjeleket kap a fiatal, alkalmi munkaerőktől: „nem tudunk róla, mi csak eladók vagyunk.” Az öregúr tántoríthatatlanul kitart jogai mellett, de végül kénytelen eloldalogni. Ő sem tud azonosulni a fesztiválplakáton önfeledten koccintó figurákkal. Amikor vissza akarjuk váltani a poharunkat, kiröhögnek minket: „uram, maga a bejáratnál megvette!” Semmi baj, a buszon is remekül mutat a pálinkáspohár a kézben, egyáltalán nem tűnünk majd enyveskezű alkoholistának.
A fesztivál kolbászkínálatáról a Gasztro rovatban bővebben.
