1890-ben Felner Károly és Barna Tivadar felkereste Kossuth Lajost Torinóban, hogy az előző évi felvetést megvalósítva rögzítsék a turini remete élő szavait. Amilyen nehéz volt meggyőzni Kossuthot - hiszen idegenkedett az "ördögi masinától" -, olyan nagy sikere volt aztán a felvett beszédnek. Ez a siker okozta kis híján a vesztét az anyagnak, hiszen a fonográf 30-40 lejátszásra hitelesített viaszhengereit több százszor is leforgatták a fellelkesült honfitársaknak. Csak többek áldozatos munkája révén sikerült megmenteni a beszéd egy részletét...
Kossuth Lajos nehezen állt kötélnek
Az 1889-ben Kossuth Lajost meglátogató több száz magyar között jelen volt a tehetős Felner Károly is, aki 4000 forintért vásárolt Amszterdamban egy valószínűleg elektromos hajtású fonográfot, majd Barna Tivadar társaságában 1890. szeptember 20-án újból meglátogatta a turini remetét, hogy az aradi vértanúk emlékművének avatására felvegyék ünnepi szavait. Kossuth nehezen állt kötélnek, de végül három viaszhengerre való szöveget mondott fel.
A rögzített beszéd a korabeli technikai feltételek és politikai okok miatt nem az 1890. október 6-án Aradon megtartott avatóünnepségen, az összegyűlt nagy tömeg előtt hangzott el, hanem
zárt térben, fülhallgatóval lehetett meghallgatni, 1 forintért, majd később 50 krajcárért, egy banki épület emeletén. A bevételt a 48-as veteránok megsegítésére és a tokaji tűzkárosultak javára ajánlották fel.
Felnerék már október 3-án bemutatták a felvételt Budapesten, és további pesti helyszínek után országjáró diadalútra vitték a beszédet, így már Kossuth halála után jutottak el szavai a Viharsarokba és a sárospataki vásárba is.Az amúgy is elhasznált hengerek közül egy 1919-ben elveszett, a másik kettő pedig megrepedt, illetve eltört. Amikor Felner Károly a 30-as évek elején felajánlotta a két megmaradt viaszhengert a Nemzeti Múzeumnak, Lajtha László zeneszerző-népzenekutatónek nem sikerült a beszédet átírni.
A 60-as évek végén Sztanó Pál, az MTA Zenetudományi Intézetének hangmérnöke magnetofonszalagra vette a beszéd megmenthető részét, míg annak érthetőségén Újházy László hangmérnök további restaurációja javított. 1974-ban a Magyar Rádióban is felhangzottak Kossuth szavai a kallódó hengert az OSZK Zeneműtárában megtaláló Hegyi-Füstös Istvánnak köszönhetően, és az ő gondozásában 1977-ben lemezen is megjelent Kossuth hangja. Kossuth halálának centenáriumán, 1994-ben CD-n jelent meg a véglegesnek tekinthető változat. Az interneten is több helyütt meghallgató Kossuth-beszédrészlet, például Kossuth Lajos Wikipédia-oldalának Emigrációban című fejezetében, vagy az OSZK tematikus oldalán, de a YouTube-on is, íme:
Kossuth lejegyezte a beszédét
Kossuth leírta az egész szöveget, ezért tudjuk, hogy mennyi veszett el belőle, és mekkora részét képezi az egész szövegnek az a részlet, mely máig meghallgatható. Ez az 1890. szeptember 20-ai torinói beszédből megmentett részlet szövege:
"A világ birája, a történelem fog e kérdésre felelni. Legyenek a szentemlékű vértanúk megáldottak poraikban, szellemeikben a hon szabadság Istenének legjobb áldásaival az örökké valóságon keresztűl; engem, ki nem borúlhatok le a magyar Golgota porába, engem October 6-ka térdeimre borúlva fog hontalanságom remete lakában látni, amint az engem kitagadott Haza felé nyújtva agg karjaimat a hála hő érzelmével áldom a vértanúk szent emlékét hűségükért a Haza iránt, 's a magasztos példáért, melyet az utódoknak adtanak; 's buzgó imával kérem a magyarok Istenét, hogy tegye diadalmassá a velőkig ható szózatot, mely Hungária ajkairól a magyar nemzethez zeng. Úgy legyen. Amen!"
Ha arról is szívesen olvasnál, hogyan élte le egy befalazott szobában utolsó éveit Kossuth politikai ellenfele, Széchenyi István, akkor ezt a cikkünket ajánljuk.
