42 éve nem láthattál ilyet a Normafánál

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A Normafa egykor népszerű síközpontja volt Budapestnek. Noha a Nagy- és Kis-Norma menti felvonót rég elbontották, nemrég a szánkópálya mellett üzembe állítottak egy tanulóliftet.

Síelni a Normafán – erre évek, évtizedek óta csak annak van lehetősége, aki vállalja, hogy lesiklás után fel is battyog a pálya mentén. Annak is egyre ritkábban, hiszen szinte évről évre kevesebb csapadék hullik hó formájában, és ami lehull, általában hamar el is olvad. 

Az idei tél azonban kuriózum ebből a szempontból. Egyrészt hosszú időn keresztül alacsony maradt a hőmérséklet – még a Balaton is befagyott, méghozzá annyira, hogy korcsolyázni is lehetett rajta: mi is kipróbáltuk –, így a lehullott hó aránylag sokáig meg is maradt. Ráadásul szokatlanul sok hó hullott: több magyarországi hegységben lehetett síelni, akár a kialakított pályákon kívül is.

Az első hét tesztüzem: a felvonó és a sípálya működésének rendjét ezután határozzák meg
Fotó: Normafa Park - Facebook

Elindult a sípálya tesztüzeme

Talán ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy a Normafa Park úgy döntött, némiképp feléleszti a kirándulóhely síhagyományait. Vásároltak egy SUNKID Comfort Startlift típusú, alsó vezetésű felvonót, amelyet a szánkópályától nem messze állítottak üzembe. A park munkatársai közül többen elvégezték a felvonókezelői tanfolyamot, így semmi sem állt a tanulópálya megnyitásának útjában. A pálya jelenleg minden nap reggel 9 és este 19 óra között üzemel, ám ez még nem végleges: az első hetet tesztüzemnek tekintik, a nyitvatartást pedig a tapasztalatok alapján határozzák majd meg.

A belépő ára egy órára hétköznap 2000, hétvégén 3000 forint, amelyet a Vasas Síházban lehet megváltani – itt egyébként gyerekeknek sífelszerelést is lehet kölcsönözni.

A Normafánál így már egészen sokféle téli sport közül lehet választani. A tanulópálya közelében található az ingyenes szánkópálya, és a sífutópálya sincs messze. A kalandosabb kedvűek pedig – felvonó nélkül – kipróbálhatják az Egyetemi-lejtőt, a Nagy- és a Kis-Normát, utóbbin egészen a Harangvölgyig le lehet siklani, ha a körülmények megengedik.

Sőt, ahogy azt Jeszenszky Géza, a magyar sísport nagy népszerűsítője írta nemrég megjelent cikkében,

Idézőjel ikon

„Makkosmária felé Budakeszire is le lehet sízni”.

Hét sípálya működött valaha a Normafán

A mai telek alapján szinte elképzelhetetlen, hogy milyen nagy síélet folyt valaha a Normafánál. Már az 1800-as években kedvelt találkozóhelye volt a téli sportok szerelmeseinek a Normafa – mármint az a hatalmas bükkfa, amelyről a hely a nevét kapta. Wetterbaumnak nevezték a környéken lakó svábok, amelyet „Viharbükk”-ként fordítottak magyarra – a legenda szerint maga Mátyás király is megpihent alatta. (A fa végül többszöri villámcsapás után 1927-ben pusztult el teljesen – a megmaradt csonkot a főváros kiásatta.)

A Normafa mint síközpont a Trianoni békeszerződés után lett igazán népszerű.

Az 1920-as évektől kezdve minden télen bajnokságokat tartottak itt, sánc épült az Anna-réten, a Normafától a zugligeti Harangvölgyig tartó pályán pedig lesiklóversenyeket rendeztek. A pályákat természetesen az amatőrök is használták, bármilyen tudásszinttel rendelkező síző megtalálhatta itt a számítását.

Sípálya az Anna-réten 1934-ben
Fotó: Fortepan / Lőrinczi Ákos

A különböző meredekségű pályák mentén több felvonó is működött: csákányos a Nagy- és a Kis-Norma között, tányéros a Nagy- és a Kis-egyetemi sípálya között. Két kampós lift is szállította a sízőket: az egyik a Nagy-egyetemi lejtő déli oldalán, a másik az egykori Honvéd-síház mellett, a Csőben. A környéken se szeri, se száma nem volt a vendéglőknek, és több síház is várta a sportolókat.

Idézőjel ikon

Az 1960-as, 1970-es években még 40-50 napot lehetett síelni a Normafán,

ám az 1980-as évektől ez sajnos érezhetően csökkenni kezdett. Az itteni síéletnek az utolsó döfést a rendszerváltás vitte be – ekkor ugyanis rengeteg sportegyesület megszüntette síszakosztályát, a síházak többségét pedig eladták. Egyedül a Vasas nem tett így, az egyesület Síháza ma is működik.

Azóta több javaslat is felmerült a Normafa fejlesztésére, ezek között olyan is akadt, amelyik a síéletet is megpróbálta volna fellendíteni. Noha a nagy- és dédszüleink idejében megszokott lehetőségek valószínűleg már sosem térnek vissza, a tanulópálya megnyitása ebből ad vissza valamennyit: 42 év után újra sífelvonó működik a Normafán.

Bizonyos szabályokat mindenképp tarts be a sípályán: videónkból megismerheted a legfontosabbakat.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Kálmán Gábor
Kálmán Gábor
Vezető szerkesztő
Kálmán Gábor az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett diplomát kommunikáció szakon. Újságíróként és szerkesztőként is dolgozott online és print napi-, illetve hetilapoknál, magazinoknál, később tördelőként, grafikusként és művészeti vezetőként szerzett tapasztalatokat. A Kodolányi János Főiskolán online újságírás gyakorlatot vezetett, elvégezte a 4Cut Digitális Műhely Videóvágó, videótechnikus tanfolyamát. 2024 óta dolgozik a Díványnál újságíróként és szerkesztőként. 2026 januárjától vezető szerkesztői feladatokat is ellát.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Villámkvíz: melyik Mikszáth-könyv szereplője volt Veronka?

Az iskolában ma is kötelező Mikszáth Kálmán több regénye és novellája, a legismertebbek a Szent Péter esernyője, a Tót atyafiak és A jó palócok. A történetek szereplői között találunk pletykás plébánost, őszinte lelkű földművest és elszegényedett nemest is.

Lájfhekk

Így marad friss napokkal tovább a vágott virág

A tavaszi szezon és a virágzó kertek láttán ki ne szeretné a természet színeit és illatait becsempészni az otthonába? Egy gyönyörű, friss vágott virágcsokor azonnal életre kelti a nappalit, de az öröm gyakran csak pár napig tart, mert a szirmok kókadni kezdenek. Szerencsére léteznek olyan trükkök, amikkel napokkal, sőt akár hetekkel is meghosszabbíthatjuk a vágott virágok életét.

Testem

Nem csak köhögésre jó: szúnyogcsípés ellen is bevetheted a lándzsás útifüvet

A legtöbb kerti gyepben szinte fűnyírásról fűnyírásra felbukkan, mi pedig sokszor gondolkodás nélkül, bosszankodva rántjuk ki a földből mint haszontalan gyomot. Pedig a lándzsás útifű a népi gyógyászat egyik legnagyobb szuperhőse. Ez a végtelenül egyszerű növény a nyári szezonban is igazi életmentő lehet – különösen akkor, ha ellepnek minket a kellemetlen szúnyogok.

Életem

Csak ebben az esetben tesz boldoggá a minimalizmus

A minimalizmus sokak számára vonzó életstílus: kevesebb tárgy, több tér, letisztult otthon és gondolatok. De vajon tényleg mindenkit boldoggá tesz, aki kipróbálja? Egyre több kutatás és tapasztalat mutatja, hogy csak bizonyos helyzetekben hoz valódi elégedettséget.

Testem

Hiába veszel drága sampont: ezek a szokások ártanak a legtöbbet a hajadnak

Hajlamosak vagyunk vagyonokat költeni a legújabb csodasamponokra, luxusbalzsamokra és méregdrága hajpakolásokra, miközben a fürdőszobából kilépve szinte azonnal tönkretesszük a hatásukat. A hajmosás utáni rutinunk tele van olyan berögzült, észrevétlen mozdulatokkal, amelyekkel szép lassan leamortizáljuk a hajszálainkat. Összegyűjtöttük azokat a leggyakoribb hibákat, amelyeket szinte mindannyian elkövetünk.

Mindennapi

Veszélyes androidos vírus terjed: kifoszthatja a bankszámládat

Adathalász módszerekkel terjesztik azt a vírust, amely egy hasznos, eszközök közötti kommunikációt biztosító funkciót használ ki pénzügyi csalásokhoz. Telepítése után gyakorlatilag a teljes képernyő és a billentyűzet is megfigyelés alá kerül, így a bizalmas adatok megszerzése sem jelent akadályt.

Mindennapi

200 ezer alatt nincs budapesti albérlet: brutális a júniusi áremelkedés

Rendkívül nehéz helyzetbe kerültek azok a diákok és fiatalok, akik idén nyáron keresnek kiadó lakást a fővárosban. Bár a felsőoktatási ponthatárokat csak július 23-án teszik közzé, az albérletpiac már júniusban komoly árszintemelkedést produkált. A budapesti átlagos bérleti díj egyetlen hónap alatt 6,4 százalékkal emelkedett, elérve a 285 766 forintot.