42 éve nem láthattál ilyet a Normafánál

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A Normafa egykor népszerű síközpontja volt Budapestnek. Noha a Nagy- és Kis-Norma menti felvonót rég elbontották, nemrég a szánkópálya mellett üzembe állítottak egy tanulóliftet.

Síelni a Normafán – erre évek, évtizedek óta csak annak van lehetősége, aki vállalja, hogy lesiklás után fel is battyog a pálya mentén. Annak is egyre ritkábban, hiszen szinte évről évre kevesebb csapadék hullik hó formájában, és ami lehull, általában hamar el is olvad. 

Az idei tél azonban kuriózum ebből a szempontból. Egyrészt hosszú időn keresztül alacsony maradt a hőmérséklet – még a Balaton is befagyott, méghozzá annyira, hogy korcsolyázni is lehetett rajta: mi is kipróbáltuk –, így a lehullott hó aránylag sokáig meg is maradt. Ráadásul szokatlanul sok hó hullott: több magyarországi hegységben lehetett síelni, akár a kialakított pályákon kívül is.

Az első hét tesztüzem: a felvonó és a sípálya működésének rendjét ezután határozzák meg
Fotó: Normafa Park - Facebook

Elindult a sípálya tesztüzeme

Talán ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy a Normafa Park úgy döntött, némiképp feléleszti a kirándulóhely síhagyományait. Vásároltak egy SUNKID Comfort Startlift típusú, alsó vezetésű felvonót, amelyet a szánkópályától nem messze állítottak üzembe. A park munkatársai közül többen elvégezték a felvonókezelői tanfolyamot, így semmi sem állt a tanulópálya megnyitásának útjában. A pálya jelenleg minden nap reggel 9 és este 19 óra között üzemel, ám ez még nem végleges: az első hetet tesztüzemnek tekintik, a nyitvatartást pedig a tapasztalatok alapján határozzák majd meg.

A belépő ára egy órára hétköznap 2000, hétvégén 3000 forint, amelyet a Vasas Síházban lehet megváltani – itt egyébként gyerekeknek sífelszerelést is lehet kölcsönözni.

A Normafánál így már egészen sokféle téli sport közül lehet választani. A tanulópálya közelében található az ingyenes szánkópálya, és a sífutópálya sincs messze. A kalandosabb kedvűek pedig – felvonó nélkül – kipróbálhatják az Egyetemi-lejtőt, a Nagy- és a Kis-Normát, utóbbin egészen a Harangvölgyig le lehet siklani, ha a körülmények megengedik.

Sőt, ahogy azt Jeszenszky Géza, a magyar sísport nagy népszerűsítője írta nemrég megjelent cikkében,

Idézőjel ikon

„Makkosmária felé Budakeszire is le lehet sízni”.

Hét sípálya működött valaha a Normafán

A mai telek alapján szinte elképzelhetetlen, hogy milyen nagy síélet folyt valaha a Normafánál. Már az 1800-as években kedvelt találkozóhelye volt a téli sportok szerelmeseinek a Normafa – mármint az a hatalmas bükkfa, amelyről a hely a nevét kapta. Wetterbaumnak nevezték a környéken lakó svábok, amelyet „Viharbükk”-ként fordítottak magyarra – a legenda szerint maga Mátyás király is megpihent alatta. (A fa végül többszöri villámcsapás után 1927-ben pusztult el teljesen – a megmaradt csonkot a főváros kiásatta.)

A Normafa mint síközpont a Trianoni békeszerződés után lett igazán népszerű.

Az 1920-as évektől kezdve minden télen bajnokságokat tartottak itt, sánc épült az Anna-réten, a Normafától a zugligeti Harangvölgyig tartó pályán pedig lesiklóversenyeket rendeztek. A pályákat természetesen az amatőrök is használták, bármilyen tudásszinttel rendelkező síző megtalálhatta itt a számítását.

Sípálya az Anna-réten 1934-ben
Fotó: Fortepan / Lőrinczi Ákos

A különböző meredekségű pályák mentén több felvonó is működött: csákányos a Nagy- és a Kis-Norma között, tányéros a Nagy- és a Kis-egyetemi sípálya között. Két kampós lift is szállította a sízőket: az egyik a Nagy-egyetemi lejtő déli oldalán, a másik az egykori Honvéd-síház mellett, a Csőben. A környéken se szeri, se száma nem volt a vendéglőknek, és több síház is várta a sportolókat.

Idézőjel ikon

Az 1960-as, 1970-es években még 40-50 napot lehetett síelni a Normafán,

ám az 1980-as évektől ez sajnos érezhetően csökkenni kezdett. Az itteni síéletnek az utolsó döfést a rendszerváltás vitte be – ekkor ugyanis rengeteg sportegyesület megszüntette síszakosztályát, a síházak többségét pedig eladták. Egyedül a Vasas nem tett így, az egyesület Síháza ma is működik.

Azóta több javaslat is felmerült a Normafa fejlesztésére, ezek között olyan is akadt, amelyik a síéletet is megpróbálta volna fellendíteni. Noha a nagy- és dédszüleink idejében megszokott lehetőségek valószínűleg már sosem térnek vissza, a tanulópálya megnyitása ebből ad vissza valamennyit: 42 év után újra sífelvonó működik a Normafán.

Bizonyos szabályokat mindenképp tarts be a sípályán: videónkból megismerheted a legfontosabbakat.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Kálmán Gábor
Kálmán Gábor
Vezető szerkesztő
Kálmán Gábor az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett diplomát kommunikáció szakon. Újságíróként és szerkesztőként is dolgozott online és print napi-, illetve hetilapoknál, magazinoknál, később tördelőként, grafikusként és művészeti vezetőként szerzett tapasztalatokat. A Kodolányi János Főiskolán online újságírás gyakorlatot vezetett, elvégezte a 4Cut Digitális Műhely Videóvágó, videótechnikus tanfolyamát. 2024 óta dolgozik a Díványnál újságíróként és szerkesztőként. 2026 januárjától vezető szerkesztői feladatokat is ellát.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Ez a gyulladás észrevétlenül teszi tönkre a szíved: így előzheted meg

Sokan élnek abban a tévhitben, hogy ha a koleszterinszintjük és a vérnyomásuk rendben van, akkor teljesen védettek a szívinfarktussal szemben. A legfrissebb orvosi kutatások azonban rávilágítottak egy eddig háttérbe szorított, néma gyilkosra: a szervezetben megbúvó krónikus gyulladásra. Ez az alattomos folyamat belülről, észrevétlenül marja meg az erek falát, és úgy teszi instabillá a lerakódásokat, hogy az bármikor hirtelen stroke-hoz vagy szívhalálhoz vezethet – függetlenül attól, hogy mit mutat a koleszterin-laborunk.

Testem

Ez a gond a méregdrága ételallergia-tesztekkel: felesleges diétára kényszeríthetnek

Hasfájás, bőrkiütés vagy puffadás gyötör, ezért elhatározod, hogy kideríted a rejtélyes okot, és befizetsz egy számtalan élelmiszert felsorakoztató, méregdrága ételérzékenységi tesztre? Jobb, ha óvatos vagy: a szakemberek szerint a piacon elérhető vizsgálatok jelentős része klinikailag teljesen megalapozatlan, a pozitív eredmények pedig sokszor csak azt mutatják meg, mit ettél vacsorára, nem azt, hogy beteg vagy. A téves laborleletek miatt nők, férfiak és ami a legrosszabb, fejlődésben lévő gyerekek kényszerülnek drasztikus, teljesen felesleges diétákra.

Offline

11 napra veszett nyoma Agatha Christie-nek: máig nem tudni, mi történt pontosan

Agatha Christie-t 50 évvel a halála után is a krimi királynőjének tekintik, azonban életének egyik legfontosabb fejezete máig megválaszolatlan kérdéseket hagyott maga után: az írónő 1926-ban nyomtalanul eltűnt, majd tizenegy nappal később egy hotelben találtak rá – úgy, hogy állítólag saját férjét sem ismerte fel.

Lájfhekk

Nem tudsz aludni a nyári melegben? Ezek a tippek segítenek

A nyári hőség nem csak a közérzetünket befolyásolja, az alvás minőségét is jelentősen ronthatja. A tartósan rossz alvás pedig hosszabb távon növelheti több egészségügyi probléma kockázatát, ezért érdemes tudatosan tenni a pihentető éjszakákért. Mutatjuk, hogyan.

Világom

Nem bírod a meleget? Hűsölj a Balti-tenger partján!

Nem minden tengerparti nyaraláshoz tartozik hozzá a perzselő napsütés és a zsúfolt strand: Észak-Németország azokat várja, akik a tengert, a friss levegőt és a történelmi városok hangulatát keresik – a mediterrán hőség nélkül.

Világom

Piran, a sómunkások városa: templomának szobra az időjárást is megjósolja

Portorožtól mindössze néhány percnyi autóútra, vagy akár egy kellemes sétára található Piran, a szlovén Isztria egyik legszebb történelmi kikötővárosa. Az évszázadokon át a Velencei Köztársasághoz tartozó település szinte érintetlenül őrizte meg középkori hangulatát: szűk sikátorok, egymáshoz simuló házak és apró terek alkotják.