42 éve nem láthattál ilyet a Normafánál

Olvasási idő kb. 3 perc

A Normafa egykor népszerű síközpontja volt Budapestnek. Noha a Nagy- és Kis-Norma menti felvonót rég elbontották, nemrég a szánkópálya mellett üzembe állítottak egy tanulóliftet.

Síelni a Normafán – erre évek, évtizedek óta csak annak van lehetősége, aki vállalja, hogy lesiklás után fel is battyog a pálya mentén. Annak is egyre ritkábban, hiszen szinte évről évre kevesebb csapadék hullik hó formájában, és ami lehull, általában hamar el is olvad. 

Az idei tél azonban kuriózum ebből a szempontból. Egyrészt hosszú időn keresztül alacsony maradt a hőmérséklet – még a Balaton is befagyott, méghozzá annyira, hogy korcsolyázni is lehetett rajta: mi is kipróbáltuk –, így a lehullott hó aránylag sokáig meg is maradt. Ráadásul szokatlanul sok hó hullott: több magyarországi hegységben lehetett síelni, akár a kialakított pályákon kívül is.

Az első hét tesztüzem: a felvonó és a sípálya működésének rendjét ezután határozzák meg
Fotó: Normafa Park - Facebook

Elindult a sípálya tesztüzeme

Talán ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy a Normafa Park úgy döntött, némiképp feléleszti a kirándulóhely síhagyományait. Vásároltak egy SUNKID Comfort Startlift típusú, alsó vezetésű felvonót, amelyet a szánkópályától nem messze állítottak üzembe. A park munkatársai közül többen elvégezték a felvonókezelői tanfolyamot, így semmi sem állt a tanulópálya megnyitásának útjában. A pálya jelenleg minden nap reggel 9 és este 19 óra között üzemel, ám ez még nem végleges: az első hetet tesztüzemnek tekintik, a nyitvatartást pedig a tapasztalatok alapján határozzák majd meg.

A belépő ára egy órára hétköznap 2000, hétvégén 3000 forint, amelyet a Vasas Síházban lehet megváltani – itt egyébként gyerekeknek sífelszerelést is lehet kölcsönözni.

A Normafánál így már egészen sokféle téli sport közül lehet választani. A tanulópálya közelében található az ingyenes szánkópálya, és a sífutópálya sincs messze. A kalandosabb kedvűek pedig – felvonó nélkül – kipróbálhatják az Egyetemi-lejtőt, a Nagy- és a Kis-Normát, utóbbin egészen a Harangvölgyig le lehet siklani, ha a körülmények megengedik.

Sőt, ahogy azt Jeszenszky Géza, a magyar sísport nagy népszerűsítője írta nemrég megjelent cikkében,

Idézőjel ikon

„Makkosmária felé Budakeszire is le lehet sízni”.

Hét sípálya működött valaha a Normafán

A mai telek alapján szinte elképzelhetetlen, hogy milyen nagy síélet folyt valaha a Normafánál. Már az 1800-as években kedvelt találkozóhelye volt a téli sportok szerelmeseinek a Normafa – mármint az a hatalmas bükkfa, amelyről a hely a nevét kapta. Wetterbaumnak nevezték a környéken lakó svábok, amelyet „Viharbükk”-ként fordítottak magyarra – a legenda szerint maga Mátyás király is megpihent alatta. (A fa végül többszöri villámcsapás után 1927-ben pusztult el teljesen – a megmaradt csonkot a főváros kiásatta.)

A Normafa mint síközpont a Trianoni békeszerződés után lett igazán népszerű.

Az 1920-as évektől kezdve minden télen bajnokságokat tartottak itt, sánc épült az Anna-réten, a Normafától a zugligeti Harangvölgyig tartó pályán pedig lesiklóversenyeket rendeztek. A pályákat természetesen az amatőrök is használták, bármilyen tudásszinttel rendelkező síző megtalálhatta itt a számítását.

Sípálya az Anna-réten 1934-ben
Fotó: Fortepan / Lőrinczi Ákos

A különböző meredekségű pályák mentén több felvonó is működött: csákányos a Nagy- és a Kis-Norma között, tányéros a Nagy- és a Kis-egyetemi sípálya között. Két kampós lift is szállította a sízőket: az egyik a Nagy-egyetemi lejtő déli oldalán, a másik az egykori Honvéd-síház mellett, a Csőben. A környéken se szeri, se száma nem volt a vendéglőknek, és több síház is várta a sportolókat.

Idézőjel ikon

Az 1960-as, 1970-es években még 40-50 napot lehetett síelni a Normafán,

ám az 1980-as évektől ez sajnos érezhetően csökkenni kezdett. Az itteni síéletnek az utolsó döfést a rendszerváltás vitte be – ekkor ugyanis rengeteg sportegyesület megszüntette síszakosztályát, a síházak többségét pedig eladták. Egyedül a Vasas nem tett így, az egyesület Síháza ma is működik.

Azóta több javaslat is felmerült a Normafa fejlesztésére, ezek között olyan is akadt, amelyik a síéletet is megpróbálta volna fellendíteni. Noha a nagy- és dédszüleink idejében megszokott lehetőségek valószínűleg már sosem térnek vissza, a tanulópálya megnyitása ebből ad vissza valamennyit: 42 év után újra sífelvonó működik a Normafán.

Bizonyos szabályokat mindenképp tarts be a sípályán: videónkból megismerheted a legfontosabbakat.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kálmán Gábor
Kálmán Gábor
Vezető szerkesztő
Kálmán Gábor az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett diplomát kommunikáció szakon. Újságíróként és szerkesztőként is dolgozott online és print napi-, illetve hetilapoknál, magazinoknál, később tördelőként, grafikusként és művészeti vezetőként szerzett tapasztalatokat. A Kodolányi János Főiskolán online újságírás gyakorlatot vezetett, elvégezte a 4Cut Digitális Műhely Videóvágó, videótechnikus tanfolyamát. 2024 óta dolgozik a Díványnál újságíróként és szerkesztőként. 2026 januárjától vezető szerkesztői feladatokat is ellát.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?