Egy kutatás eredménye szerint az összesített nárcizmuspontszámok tekintetében Németország, Irak, Kína, Nepál és Dél-Korea végzett az élen. A legalacsonyabb szinteket Szerbiában, Írországban, az Egyesült Királyságban, Hollandiában és Dániában mérték.
A Self and Identity folyóiratban megjelent nagyszabású, 53 országra kiterjedő vizsgálat során több mint 45 000 résztvevő adatait elemezték a kutatók, hogy feltérképezzék a nárcizmus nemzetközi eloszlását. A tanulmány különbséget tett a nárcizmus két formája között: a magabiztossággal és önérvényesítéssel járó „csodálat” (admiration), valamint az ellenségességgel és védekezéssel jellemezhető „rivalizálás” (rivalry) között. A rivalizálásban szintén Németország és Dél-Korea emelkedett ki, míg a csodálat tekintetében Nigéria, Irak és Kína érte el a legmagasabb értékeket.
Ezzel szemben a skandináv országokban, például Norvégiában és Dániában, kimondottan alacsony a nárcisztikus csodálat iránti igény.
Magyarország így teljesített
A kutatásban Magyarország is részt vett 506 fővel, és az összesített rangsorban a középmezőny elején, a 20. helyen végzett. A magyar adatok sajátossága, hogy a „rivalizálásban” az ország előkelőbb helyen (17. hely) áll, mint a „csodálat” tekintetében (27. hely). Ez azt sugallja, hogy
a hazai válaszadókra inkább jellemző a nárcizmus védekezőbb, másokkal szemben kritikusabb formája, mint az önreklámozó, csodálatra vágyó típus.
Bizonyos csoportok nárcisztikusabbak
A kutatás egyik legmeglepőbb megállapítása, hogy a kollektivista kultúrákban élők magasabb nárcizmuspontszámról adtak tanúbizonyságot, különösen a csodálat vonatkozásában. Ez ellentmond annak a korábbi feltételezéseknek, miszerint
a nárcizmus elsősorban az egyénközpontú, nyugati társadalmak mellékterméke.
A kutatók szerint a kollektivista közegben a nárcizmus egyfajta eszköz lehet a bonyolult társadalmi hierarchiákban való eligazodáshoz és a csoporton belüli státusz megerősítéséhez.
A kulturális különbségek ellenére a demográfiai trendek meglepően egységesek lettek minden vizsgált országban, így Magyarországon is megfigyelhető, hogy a fiatalabbak nárcisztikusabbak az idősebbeknél, és a férfiak pontszámai szinte mindenhol magasabbak a nőkénél. Ez arra utal, hogy bár a társadalmi berendezkedés és a gazdasági jólét befolyásolja a nárcizmus átlagos szintjét, bizonyos életszakaszokhoz és nemi szerepekhez köthető jellemzők nem vesznek figyelembe kulturális határokat.
Ha kíváncsi vagy rá, milyen jelek utalhatnak arra, hogy nárcisztikus szülő nevelt, figyelmedbe ajánljuk ezt a cikkünket is!
