A budapesti Libegő alig egy kilométeres útvonalával nem tartozik a leghosszabb menetidejű járművek közé, mindössze 12 perces utazással elérhetjük a végállomását. Rajta utazni azonban élmény még annak is, aki próbálta. Idén 55 éve, hogy fellibeghetünk a segítségével a János-hegyre.
Már a második világháború előtt megfogalmazódott a gondolat a fővárosi városvezetésben, hogy megkönnyítenék a Zugligetből a János-hegyre kirándulók dolgát. 1933-ban egy mérnök, ifjabb Hantos József állt el a hegyre vezető, drótkötélpályás jármű ötletével. A 40-es években a pontos tervek is elkészültek, azonban a háborúba sodródott ország véges kapacitásai nem tették lehetővé a függővasút megépítését.
A Libegő megépítésének ötlete 1945-ben ismét naprendre került, a megvalósításra viszont több mint 20 évet kellett várni. Végül a tervezési folyamatokat a XII. Kerület Tanácsa vette át, és tíz évvel azt követően felszállhattak az első utasok az azóta is működő budapesti függővasútra.
A budapesti Libegő 55 éve működik
A terveket egy egykori Puma vadászpilóta, Frankó Endre készítette, ez volt az első kötélpályás vasút az országban. Később hasonló épült a Mátrában Sástónál, a Bakonyban Eplénynél, Lillafüreden, Sátoraljaújhelyen és Mátraszentistvánban is.
A zugligeti libegő megépítésének legnagyobb nehézségét a 7 tartóoszlop elhelyezése okozta.
Már annak érdekében is, hogy a betonozást megoldják, ki kellett egy ideiglenes kötélpályát alakítani a terület felett, és szánkókon csörlőzték az alapokhoz az oszlopokat, amin a kötélpálya fut.
A köteleket az évtizedek során a nyúlás miatt több alkalommal is rövidíteni kellett, ám a szakemberek szerint ez normális az ehhez hasonló viszonylatoknál. Egy ízben az eredeti, osztrák drótkötelet rövid időre magyar gyártmányúra cserélték, ám az nem vált be, így visszatértek az eredetileg felhasználthoz.
A Libegő jelenleg is működő konstrukciója az eredeti tervekkel azonos, a pályán 102, kétüléses szék szállítja az utasokat. Az eredetileg a szakma által jánoshegyi vagy zugligeti kötélpályának nevezett Libegő pályázaton nyerte el becenevét, a hivatalos iratokban Jánoshegyi Légpálya néven szerepelt.
Ha érdekelnek a magyar járművek, ide kattintva a gödöllői HÉV-ről is sok mindent megtudhatsz.
