55 éves a magyarok legkülönlegesebb járműve

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A budapesti Libegő alig egy kilométeres útvonalával nem tartozik a leghosszabb menetidejű járművek közé, mindössze 12 perces utazással elérhetjük a végállomását. Rajta utazni azonban élmény még annak is, aki próbálta. Idén 55 éve, hogy fellibeghetünk a segítségével a János-hegyre.

Már a második világháború előtt megfogalmazódott a gondolat a fővárosi városvezetésben, hogy megkönnyítenék a Zugligetből a János-hegyre kirándulók dolgát. 1933-ban egy mérnök, ifjabb Hantos József állt el a hegyre vezető, drótkötélpályás jármű ötletével. A 40-es években a pontos tervek is elkészültek, azonban a háborúba sodródott ország véges kapacitásai nem tették lehetővé a függővasút megépítését. 

A Libegő megépítésének ötlete 1945-ben ismét naprendre került, a megvalósításra viszont több mint 20 évet kellett várni. Végül a tervezési folyamatokat a XII. Kerület Tanácsa vette át, és tíz évvel azt követően felszállhattak az első utasok az azóta is működő budapesti függővasútra. 

A budapesti Libegő 55 éve működik

A terveket egy egykori Puma vadászpilóta, Frankó Endre készítette, ez volt az első kötélpályás vasút az országban. Később hasonló épült a Mátrában Sástónál, a Bakonyban Eplénynél, Lillafüreden, Sátoraljaújhelyen és Mátraszentistvánban is. 

Idézőjel ikon

A zugligeti libegő megépítésének legnagyobb nehézségét a 7 tartóoszlop elhelyezése okozta.

Már annak érdekében is, hogy a betonozást megoldják, ki kellett egy ideiglenes kötélpályát alakítani a terület felett, és szánkókon csörlőzték az alapokhoz az oszlopokat, amin a kötélpálya fut. 

A köteleket az évtizedek során a nyúlás miatt több alkalommal is rövidíteni kellett, ám a szakemberek szerint ez normális az ehhez hasonló viszonylatoknál. Egy ízben az eredeti, osztrák drótkötelet rövid időre magyar gyártmányúra cserélték, ám az nem vált be, így visszatértek az eredetileg felhasználthoz.  

A Libegő jelenleg is működő konstrukciója az eredeti tervekkel azonos, a pályán 102, kétüléses szék szállítja az utasokat. Az eredetileg a szakma által jánoshegyi vagy zugligeti kötélpályának nevezett Libegő pályázaton nyerte el becenevét, a hivatalos iratokban Jánoshegyi Légpálya néven szerepelt.

Ha érdekelnek a magyar járművek, ide kattintva a gödöllői HÉV-ről is sok mindent megtudhatsz. 

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Gerhát Petra
Gerhát Petra
Újságíró, szerkesztő
Gerhát Petra pályafutását vidéki televízióknál kezdte sportújságíróként. Művészettörténeti, néprajzi és társadalomtudományi tanulmányokat követően végzett oknyomozó újságíró képzést. Az elmúlt húsz év során politikai és történelmi témájú heti- és havilapoknál, illetve online magazinoknál is dolgozott. A Dívány mellett az Indamedia kisállatos magazinjai, a We love Dogz és a We love Catz újságírójaként is dolgozik, valamint a DOGZ Podcast műsorvezetője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

A kisfiú, aki tényleg nem akart felnőni: Pán Péter alkotójának tragikus és bizarr élete

Mindannyian ismerjük a fiút, aki Sohaországban él, tündérporral repül, kalózokkal harcol, és akinek a legnagyobb rémálma a felnőtté válás. Pán Péter története a gyermeki fantázia és a szabadság időtlen szimbóluma. Azonban ha a tündérmese mögé nézünk, egy olyan valóságot találunk, ami sötétebb, bizarrabb és tragikusabb, mint bármelyik Hook kapitány által jelentett veszély. James Matthew Barrie, a karakter megalkotója, nem csupán kitalálta a felnőni képtelen fiút, hanem valójában ő maga volt.

Világom

Nem csak a mesében létezik: itt áll az igazi Csipkerózsika-kastély

Amikor felidézzük Csipkerózsika történetét, lelki szemeink előtt azonnal megjelenik a sűrű, tüskés bozót által benőtt, égbe nyúló tornyú kastély, ahol a királylány és az egész udvartartás alussza százéves álmát. Bár a legtöbben úgy gondolják, hogy ez a helyszín kizárólag a képzelet szüleménye, vagy legfeljebb a Walt Disney által híressé tett németországi Neuschwanstein ihlette, a valóság még ennél is romantikusabb. Az igazi, eredeti Csipkerózsika-kastély ugyanis Franciaországban, a Loire-völgy szívében áll, és pont olyan, akár egy mesekönyvben.

Testem

Súlyos betegségeket kockáztatsz, ha rossz az alvásminőséged: így javíthatsz rajta

A rohanó mindennapokban hajlamosak vagyunk az alvást másodlagos tényezőként kezelni, pedig a tudomány mai állása szerint a táplálkozással és a testmozgással megegyező fontosságú pillérről van szó. A PubMed Central felületén publikált átfogó tudományos kutatás rávilágít, hogy az egészségünk szempontjából korántsem csak az alvás mennyisége számít. Ha az alvásminőségünk rossz, vagy ha a pihenésünk rendszertelen, azzal közvetlenül és súlyosan veszélyeztetjük a fizikai és mentális épségünket.

Testem

Ez a ritka daganat egyre több fiatalt érint – az orvosok sem tudják, miért

Miközben az orvostudomány rohamos léptekkel fejlődik, a daganatos megbetegedések területén egy rendkívül aggasztó és rejtélyes jelenséggel néznek szembe a kutatók. Egyre több 50 év alatti, fiatal felnőttnél diagnosztizálnak olyan emésztőrendszeri daganatokat, amelyek korábban szinte kizárólag az idősebb generációk betegségének számítottak. A legújabb adatok szerint a legritkább rákfajták egyike, a vakbélrák is megdöbbentő növekedést mutat a fiatalok körében, ám a pontos okokat egyelőre a szakemberek is csak találgatják.

Offline

Hodász András: Rendszeresen álmodom, hogy misézek, nagyon hiányzik

Uram, te mindent tudsz címmel jelent meg Hodász András önéletrajzi könyve, amelyben a papságig vezető útját, szolgálatban töltött éveit és kilépésének történetét írta meg – kiégése krónikájaként. Sokan, sokféleképp elmondták már mindezt róla, de most ő akarta megírni saját történetét.

Világom

Fiatalként cirkuszban mutogatták a sziámi ikreket, felnőttként déli rabszolgatartók lettek

A „sziámi ikrek” kifejezést ma már mindannyian ismerjük, azt azonban kevesen tudják, hogy a fogalom egy konkrét testvérpárhoz köthető, akik a 19. században örökre megváltoztatták az orvostudományt. Chang és Eng Bunker élete nem csupán egy anatómiai ritkaság krónikája, hanem az amerikai álom egyik legbizarrabb, ellentmondásokkal teli története. A sors fintora, hogy a testvérek, akiket gyermekként rabszolgaként adtak-vettek és mutogattak a cirkusz porondján, felnőttként maguk is gazdag amerikai ültetvényessé és déli rabszolgatartókká váltak.