„Laci bácsi vagyok, lisztpazarló, rántáskeverő” – mutatkozik be a róla készült riportfilmben Benke László, olimpiai bajnok mesterszakács és mestercukrász, az Első Magyar Fehér Asztal Lovagrend alapító nagymestere.
Gasztronómiai tudása elvitathatatlan, de amihez igazán értett, az a tálalás… mármint az ételkészítés folyamatának meseszerű elbeszélése. Maga az étel külsőre nem mindig tűnt bizalomgerjesztőnek, de ezt lehet, hogy csak az Instagram foodpornján edződött esztétikai érzékem mondatja velem.
Így alakult ki Laci bácsi konyhája
Kései gasztronómiai jelszavát az alábbi hármas jellemzi: szerinte az ételt ízletesen, egészségesen, gazdaságosan érdemes csak elkészíteni. Ezeket a hívószavakat már a vele társult, közismert étel-házhozszállító céggel együtt találhatták ki, mert tévéműsorában azért volt egy-két rongyrázós tál is, emlékezzünk csak vissza a tengeri herkentyűs spagettijére vagy az egyedi kengurureceptre, amiről a szerkesztők úgy találták, hogy a mesterszakács képes bármilyen alapanyagot a magyar konyha igájába hajtani. Laci bácsi számára ez már „inkább pénzügyi”, mintsem „főzés-szakmai kérdés” volt.
„Az Alföldről származok, Lajosmizséről, drága szüleim, a család vendéglősök voltak… édesanyám egy kőkemény kislány volt, hentes és mészáros. Úgyhogy, ha egy pofont kaptunk, akkor már töröltük is föl az udvart… hentesüzletben nőttem fel, a vágóhídon. Hétéves koromban kellett disznót szúrnom, pörzsölnöm, minden variációját meg kellett tanulnom, szalmával, forrázva, pörkölővel, tekerőlanttal, minden volt. Jó apám vendéglős volt. No, hát, így összejött a család… én mindig szakács szerettem volna lenni, hajószakács, de édesanyám egy jól irányzott jobb egyenessel szárazföldre térített…” – meséli nekünk Laci bácsi, életének alakulását „pechsorozatként” írja le, pedig ő leginkább felfele bukott. Szakmája iránti végtelen elhivatottságát soha nem vonta kérdőre senki.
Még mielőtt Laci bácsi lett belőle, Benke László végigfőzte az életét, dolgozott a Szabadság Hotelben, a Gundelben, a visegrádi Silvanus Szállóban a konyhafőnöki pozícióig jutott. A kilencvenes évek elején a Mátyás király éttermet vezette, de külföldön is bizonyított. 1988-ban a frankfurti szakácsolimpián a regionális csapat vezetőjeként megnyerte a nemzetek nagydíját. Nemzetközi versenyeken tizenkét nagy aranyérmet kapott.
Ezenkívül tizennyolc évig tanított a Gundel vendéglátóipari szakközépiskolájában, ahol kitüntették a pedagógusi munkájáért. 1998 és 1999 között a TV2 séfjeként több mint 400 adásban szerepelt, később az ATV-n heti rendszerességgel és hosszú időn át jelentkezett a Laci bácsi konyhája.
Cikcakkos zöldségek, petrezselyemvirág
Mondhatjuk, hogy gasztrobűn lekecsapozni bármely ételt, vagy kirántani a sonkába tekert banánt, kolbászt dugni a krumpliba. De be kell látnunk, hogy az esetek nagy százalékában a jó szándék, a kedves karakter, a lélek mindent képes eladni. Egy-egy kreálmánya révén a népszerű, „Jó étvágyat” Facebook-közösség köreiben akár posztumusz életműdíjra is felterjeszthetnék. Itt van például a karfiolos aprópecsenye csipszszórással a tetején. Amit az indiai konyha inspirált…
Nem tudom eldönteni, hogy kreativitásnak minősül-e a zöldborsókrémmel készült torta. Rábízom az olvasókra:
Kreatívnak találod Laci bácsi rendhagyó receptjeit?
Eljárt felette az idő vagy sem?
Benke Lászlót halála előtt két évvel, 2017-ben a figyelem középpontjába rántotta egy összevágott videó, ami „konyhai ámokfutását” örökíti meg. Laci bácsinak erre már nem volt más mondanivalója, mint hogy ő a népi hagyományokat őrzi, és külföldön is ötven éve népszerűsíti a magyar konyhát.
Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
