Mary Shelley férjével épp Lord Byronnál nyaralt Svájcban, amikor a hideg időjárás unalmát kísértethistóriák írásával ütötték el. Ekkor született meg a Frankenstein, avagy a modern Prométheusz című regény, de azt az írónő sosem ismerte el, honnan merítette az ihletet.
Kodály Zoltán szavai mára halhatalanok: „Sokkal fontosabb, hogy ki az énektanár Kisvárdán, mint hogy ki az Opera igazgatója. Mert a rossz igazgató azonnal megbukik. (Néha a jó is.) De a rossz tanár harminc éven át harminc évjáratból öli ki a zene szeretetét.” Benned maradt valami a zene szeretetéből?
Merészség lenne a hülye hajak királyának nevezni, de a vágások és a felvitt zselémennyiség miatt közel jár hozzá.
Szépségkirálynőnek lenni kiváltság, Miss Worldnek lenni pedig fogalom – legalábbis számtalan fiatal felnőtt nő gondolta így az elmúlt hetven évben világszerte. A történelem egyik legnevezetesebb, legrégebben futó szépségversenye 1951-ben indult hódító útjára, lassan hetvenéves történetében gyönyörű nők követték egymást a trónon.
Mogyoróvaj. Erről legtöbbször az amerikai filmek juthatnak az ember eszébe, ahol a kölkök állandóan ezt tömik magukba, de van, hogy Brad Pitt is ízlelgeti és persze az angolok is imádják, de azért erről megoszlanak a vélemények.
Az autizmus spektrumzavart már Hippokratész idejében is ismerték és leírták, mégis az 1940-es évekig kellett várni, mire az első gyermeknél hivatalosan is diagnosztizálták a rendellenességet.
A világirodalom nagy regényíróit kivétel nélkül megihlette a környezet, amiben felnőttek vagy alkottak. Képzeletbeli utazásunk során ellátogatunk Franz Kafka Prágájába, megnézzük a Notre Dame-ot Victor Hugo szemén keresztül, felkeressük Cervantes szélmalmait, elkirándulunk a vad angol tájra, ami a Jane Austent és a Brontë nővéreket is megihlette, végül bebarangoljuk Dublint James Joyce nyomán.
Néha egészen elképesztő, mennyi verziót megjár egy film, mire moziba kerül. Az is, hogy milyen őrült ötletek futnak át a forgatókönyvírók fején.
Az alpaka egy Dél-Amerikában élő teveféle, melynek gyapja az egyik legfinomabb a világon. Valahogy így kezdődhet a tankönyvekben az alpaka meghatározása. A leíró szöveg sajnos nem adja vissza, mennyire vicces állatok az alpakák, azt meg főleg nem, hogy Magyarországon legalább három farmon tartanak nagyobb számban ilyen állatokat.
A közhiedelem szerint a göndör haj a fodrászok rémálma, valójában azonban az egyenes, vékonyszálú haj tud több gubancot okozni.
Lehetséges, hogy már büszke tulajdonosa vagy egy függőleges kertnek vagy egy beltéri dzsungelnek? Jó hírünk van: akkor te már képben vagy az idei kerttrendekkel.
A sci-fi könyvborítók híresen elborultak tudnak lenni, a dizájner általában szabadjára engedi a gondolatait. Talán mondhatjuk, hogy legtöbbször ez borzalmasan sül el, de néha szemkápráztató, igazán hangulatos végeredmények születnek.
Ha Rejtő Jenőre gondolunk, magunk előtt látjuk a sivatagot, talán egy oázist néhány légióssal, gyanús alakokkal, no meg Piszkos Fredről sem feledkezünk meg. De ki volt valójában a P. Howard néven publikáló író, akire máig a ponyvák királyaként gondolunk? 114 éve született Rejtő Jenő.
A legújabb okoskonyhák felmérik, milyen hozzávalók találhatók a hűtőben, a kamrában, és az előkészítéstől a végső mosogatásig elvégeznek szinte mindent helyettünk.
Szőke, kék szemű, jó kiállású, sima beszédű, sármos, kedves férfi, akinek biztos szakmája is van: az 1900-as évek elején ez elég volt ahhoz, hogy Kiss Béla Cinkota Casanovája legyen. A varázst erősen megtörte volna, ha valaki belenéz az udvarán tárolt hordókba…
Hat különböző partijátékot ajánlunk. Élj túl egy hajótörést, álmodj tündérek és mumusok irányításával, tanuld meg az ősemberek nyelvét, vadássz fánkfaló szörnyekre, menekülj meg egy idegen bolygóról, vagy legyél te a vadnyugat leggazdagabb banditája.
Még az 1900-as évek első felében is igen népszerűek voltak azok az állatkertek, ahol nemcsak távoli vidékek állatait, de az ott élő természeti népek tagjait is meg lehetett csodálni. Úgy fizettek értük, mint az állatokért, és úgy is bántak velük.
Keresztül-kasul bejártad már az országot, és minden szegletét ismered? A képes kvízünkkel tesztelheted a tudásodat.
Jól ismerjük a filmjeit: aki egyszer rákap Quentin Tarantino munkásságára, annak sosem lesz elég. A tékásként kezdő rendező bármilyen iskola nélkül leiskolázta Hollywoodot, egy olyan stílust mutatott fel, amire egyedül igazán ő képes. Nem hiába vagyunk hű rajongói. A mester ma ünnepli 56. születésnapját.
Kitiltották a legtöbb ázsiai étteremből, szállodából; tömegközlekedési eszközre, hajóra és repülőre sem szabad felvinni. Aki csak megszagolja, rögtön hátratántorodik. Olyan erős szaga, hogy egy egész egyetemi részleget kiürített: igen, ez a durián.
Mióta Will Smith YouTube-csatornájával ostromolja a netet, még többet tudhatunk meg az Oscar-jelölt színészről.
Az egyik legnagyobb zeneszerző, aki élete végére megsüketült, mégis remekműveket komponált: nagyjából eddig terjed a tudásunk Ludwig van Beethovenről. A róla elnevezett bernáthegyin és az Örömódán túl azonban egy egész ismeretlen világ tárul elénk: a zseni cseppet sem átlagos élete.
„Minek nevezzelek?” – teszi fel a kérdést Petőfi Sándor versében. Amikor a költőink és íróink szüleit éppen ez a kérdés foglalkoztatta csemetéjükre nézve, még nem biztos, hogy tudták, milyen nagy jelentősége lesz egyszer ennek a döntésnek.
Talán hihetetlen, talán nem, de van, amikor a való élet bűntényei kevésbé profik és kidolgozottak, mint a filmekben. Pedig olykor fogjuk a fejünket, micsoda logikátlansággal teli krimit látunk a képernyőkön, de valahogy tény, hogy a legnagyobb őrültségeket nem a filmek és sorozatok hozzák.
A világirodalom kétezer alapműve közé sorolták könyvét Amerikában, a Vénusz bolygón krátert neveztek el róla, és ő a legtöbbet olvasott magyar írónőnk, de Magyarországon alig tudunk valamit róla. Mi lehet ennek az oka?
