A hidegháború legbizarrabb üzletét egy amerikai üdítőipari óriás kötötte a Szovjetunióval, amikor a valutahiány miatt kreatív megoldást kellett találni a fizetésre. Így történhetett meg, hogy a Pepsi egy rövid időre a világ egyik legnagyobb haditengerészeti flottájával rendelkezett.
1959-ben, a moszkvai amerikai nemzeti kiállításon Nyikita Hruscsov szovjet pártfőtitkár belekóstolt az amerikai üdítőbe, és a cégvezetés örömére azonnal megkedvelte az italt. Évekkel később, 1972-ben meg is született a történelmi megállapodás:
az ikonikus amerikai kóla lett az első nyugati fogyasztási cikk, amelyet hivatalosan is árusítottak a Szovjetunióban.
Volt azonban egy hatalmas probléma, a szovjet rubel a nemzetközi piacon gyakorlatilag értéktelen volt, az oroszoknak pedig nem volt elegendő keményvalutájuk. A felek ezért egy klasszikus bartermegoldáshoz nyúltak:
az amerikai vállalat a kólaszirupért cserébe hatalmas mennyiségű orosz Stolichnaya vodkát kapott, amelyet kizárólagos joggal értékesíthetett az amerikai piacon.
Vodka helyett tengeralattjárók
Az 1980-as évek végére a szovjetek már rengeteg kólát ittak, az eredeti szerződés pedig a végéhez közeledett. Az amerikai vállalat agresszívan terjeszkedni akart a hatalmas piacon, de a vodkából származó bevétel már messze nem fedezte a költségeket. Ekkor a moszkvai vezetés egy egészen elképesztő alkut ajánlott fel a cégnek,
készpénz helyett leselejtezett katonai járművekkel és új polgári hajókkal fizettek a szirupért.
A szovjetek által átadott flotta tizenhét régi tengeralattjáróból, egy cirkálóból, egy fregattból és egy rombolóból állt, emellett a csomag része volt néhány új olajszállító tankhajó is. A gigantikus hadi arzenál átvételével a Pepsi – ha csak papíron is, de – 1989-ben egy rövid időre a világ hatodik legnagyobb tengeri katonai hatalmává lépett elő.
Leselejtezett flottából új palackozók
A hadihajókkal kötött kólaüzlet akkora visszhangot keltett, hogy még a washingtoni vezetés is felkapta rá a fejét. Donald Kendall, a vállalat akkori vezetője egy amerikai tisztségviselőkkel tartott találkozón még a nemzetbiztonsági tanácsadót is azzal ugratta, hogy
cége sokkal gyorsabban fegyverezi le a Szovjetuniót, mint maga az amerikai kormány.
Bármennyire is szürreális volt az egyezség, pénzügyileg tökéletesen működött. Az újdonsült flottából a rozsdásodó katonai járműveket végül egy svéd vállalatnak adták el ócskavasként, a polgári hajókat pedig értékesítették vagy bérbe adták. Az ebből befolyt bevételekből az amerikai óriáscég sikeresen tudta finanszírozni az új palackozóüzemeinek építését a vasfüggöny mögött.
A nosztalgiázni vágyók örülhetnek: visszatér a rendszervátás előtti üdítő.
