Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Bár a megvalósult szocializmusnak még csak a szele érintette meg Magyarországot 1947-ben, az országgyűlési választások során súlyosan beavatkoztak a szavazás menetébe.
Szavazni ugyanis nemcsak lehetett, de kellett is minden magyarnak a kommunista érában. A választási jegyzéket komolyan vették, és figyelték: a diktatúra egyik eszköze volt ez a felügyelet. Pedig az ikszet csak egyetlen helyre, a Hazafias Népfront jelöltjeire lehetett húzni évtizedeken keresztül.
Az alábbi képekkel egy kis betekintést nyújtunk a demokratikusnak semmiképpen nem nevezhető 1947-1990 közötti időszak szavazásaiba, a képre kattintva kedvedre böngészhetsz a Fortepan archív felvételei között:
Így szavaztak a magyarok 1947-ben
Kékcédulás választásként híresült el a második világháború végét követő országgyűlési választás, ugyanis több tízezren járták az országot a biankó cédulákkal, amikkel a lakóhelyüktől távol is szavazhattak. A kékcédulák tulajdonosai minden, az útjukba eső faluba betértek, hogy a Magyar Kommunista Pártra szavazzanak. Bár így sem sikerült nyerniük, a szavazás után az összes többi párt – a korábban egy törvénymódosítással a választásból kizárt jobboldaliak, és a később egy blokkba tömörülő baloldaliak – elvesztette a bázisát.
Részben azért, mert a szavazás eredményeit sosem kérdőjelezték meg hivatalos úton.
Az ekkoriban magyar területen állomásozó Szövetséges Ellenőrző Bizottságtól, illetve a Sztálin haragjától való félelem a végüket, a kommunisták bebetonozódását és a demokrácia esélyének elmulasztását is jelentette egyben.
Az egypártrendszer kialakulása azonban nem jelentette azt, hogy egyúttal választásokat sem tartanak, az országgyűlés és a helyi tanácsok tagjait éppen úgy megszavazták, ahogy korábban is, csak a
választás lehetősége volt limitált.
Csak egy pártra szavazhattak a magyarok évtizedekig
Az 1954-ben megalakult Hazafias Népfront (HNF) célja „a magyar társadalom valamennyi osztályának, rétegének összefogása” volt. A Magyar Függetlenségi Népfront utódszervezeteként megalakult szervezet országszerte minden településen jelen volt, a Magyar Dolgozók Pártja (MDP), majd a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) köreibe nem tömörülőket is aktív politikai szerephez kívánta juttatni. Igazán nagy szerephez az 56-os forradalom leverését követően jutott,
a kádári konszolidáció egyik eszközeként,
a szocialista egység allegóriájaként kiemelkedő szerepet kapott az országgyűlési és a tanácsi választások előkészítésében, illetve lebonyolításában is. A választásokon a HNF színeiben induhattak a jelöltek, melyek nem is voltak szükségszerűen a kommunista párt tagjai, azonban ideológiailag megkérdőjelezhetetlennek kellett bizonyulniuk ahhoz, hogy a szavazólapokra felkerülhessenek. A Hazafias Népfrontnak csak az egyik utolsó, az 1985-ös választásokon akadt vetélytársa a szavazócédulákon, ekkor ugyanis már indulhattak függetlennek tekintett jelöltek is, összesen 72-en. Közülük
32-en jutottak be a parlamentbe.
A Magyar Népköztársaság fennállásának időszaka, 1949. augusztus 20. és 1989. október 23. között nyolc alkalommal tartottak parlamenti választásokat hazánkban.
A megválasztott képviselők ugyan az országgyűlés tagjaivá váltak, de valós politikai szerepük nem volt, azt a típusú hatalmas az Elnöki Tanács gyakorolta, ami általában vita nélkül hagyta jóvá a Minisztertanács minden javaslatát. A választások többnyire egyfordulósak, és nagyrészt formálisak voltak, a választókerületeknek pedig
csak töredékében lehetett ténylegesen több jelölt közül választani.
A HNF felügyelte a jelöltállítási folyamatot, illetve a választást magát is, melyen megjelenni szinte kötelező volt, a szándékosan nem szavazókat kiemelten figyelték. A HNF feladatköre a rendszerváltoztatást követően megszűnt, igaz, tagjai még az 1990-es választásokon indulhattak, nemcsak azon listán, mely ugyanezt a nevet viselte, hanem más színekben is. Jogutódjaként 1990. augusztus 4-én alakult meg a Demokrata Koalíció (nem összekeverendő a mai Demokratikus Koalícióval), mely a 90-es években már nemigen jutott politikai szerephez.
Ha érdekel ez az időszak, Kádár János életéről ide kattintva olvashatsz.
