Landler Jenő, a Tanácsköztársaság egykori miniszterének nevére az idősebbek a számos közintézmény nyomán, melyet róla elneveztek, még emlékezhetnek. De vajon miért kapott díszsírhelyet a moszkvai Kremlben?
Landler Jenő és testvére, Landler Ernő vérbeli kommunisták voltak már az 1900-as évek első évtizedeiben, aktívan építették az illegalitásban a magyar internacionalista közösségeket. Ernő később a Vörös Őrség vezetőjeként vált hírhedtté, Jenő pedig közlekedési miniszter lett a 133 napos proletárdiktatúra idején.
A földbirtokosi családból származó Landler testvérek korán a kommunisták bűvkörébe kerültek. Míg Jenő a Magyar Szociáldemokrata Munkáspártban, Ernő a Kommunisták Magyarországi Pártjában kezdett politikai karriert. Korán csatlakoztak a szervezetekhez, a két ügyvéd biztos karrierre számíthatott. Jenő a vasutasok érdekvédelmét is magára vállalta.
A sztrájkoló vasutasok pártfogója volt Landler Jenő
Amikor Kun Béláék átvették a hatalmat, ő felelt a MÁV-ért, illetve belügyi és közlekedésügyi népbiztossá nevezték ki, később a magyar Vörös Hadsereg 3. hadtestének parancsnoka lett, ő irányította a felvidéki hadjáratot is. A Tanácsköztársaság bukása után Ausztriába emigrált, ahonnan a Bethlen-Peyer paktumnak köszönhetően
visszatérhetett Magyarországra. Újjászervezte korábbi pártját,
de részt vállalt a Magyar Szocialista Munkáspárt létrehozásában is. 1928-ban hunyt el Cannes-ban. Hamvai ma is a moszkvai Kremlben találhatóak.
A Kreml nem csak egy épület, temető is
A bolsevikok hatalmának megszilárdítása Oroszországban rengeteg áldozattal járt. A Kreml-ben, a szovjet parlamentben éppen ezért hozták létre azt a falat, ahol a kommunizmusért vérüket áldozó hősök nyugodhatnak. 1917-1940 között mintegy 400 különböző nemzetiségű kommunistát temettek ide,
Lenin mauzóleumának nyugati falába.
Az első sírokat a középkor óta használt temető mintájára az 1917. októberi forradalom harcait követően helyezték el itt két, egyenként 75 méter hosszú falba rejtve, Lenin gyászbeszédét követően. Később egy új urnafalat is kialakítottak, az itt eltemetettek közül 110 ember neve ismert, további 122 emberről csak sejtik, ki lehetett.
Az utolsó urnás temetésre 1984-ben került sor, Usztyinov marsall egykori szovjet honvédelmi miniszter hamvait helyezték el benne, az utolsó sírhelybe Csernyenko, a párt főtitkárának koporsója került 1985-ben.
Landler Jenő mellett még egy magyar kommunistáról valószínűsítik,
hogy itt alussza örök álmát, ugyan nem urnában, nevesítve, hanem az urnafal mellett kialakított tömegsírban. Horák Antal, az egykori vörös katona még Szamuely Tiborral és Kun Bélával együtt sietett Lenin segítségére 1918-ban, amikor az eszerek megrohamozták a Népbiztosok Tanácsának székhelyét. Horák a források szerint itt esett el a Kreml védelmében.
Kapcsolódó: így menekült el egykor Kun Béla Magyarországról.
