A pénz hatalom, és ha okosan bánnak vele, akkor a befektetések hosszú távon megtérülnek – akár évszázadokkal később is. Így volt ez a Fuggerek esetében is: a német bankárcsalád egyik legismertebb tagja, Jakob Fugger vagyona révén komoly gazdasági és politikai befolyást is szerzett, hírszerző hálózatot üzemeltetett, leszármazottjai még ma is jól élnek abból, amit ő élete során megszerzett.
Tagadhatatlan, hogy Jakob Fugger módszerei erkölcsi szempontból vitathatóak, ugyanakkor stratégiáját mai nagy cégek vagy vagyonos emberek is megirigyelhetik. Mindenhova betette a lábát, ahova csak lehetett: európai uralkodóinak folyósított kölcsönöket, de még az egyházzal is szoros kapcsolatban állt: a család finanszírozta a pápai Svájci Gárda felállítását, cserébe pedig megkapta a pápai állam pénzverdéjének bérletét is.
A Fuggerek generációkon át hosszú távon gondolkodtak
A Fugger-dinasztia története 1457 körül kezdődik, amikor Hans Fugger Augsburgba költözött, és bár a takácsok céhének tagja volt, vagyonát elsősorban kereskedelmi ügyletek bonyolításából szerezte. Két fia, Andreas és az idősebb Jakob számára nem is kínálkozott más út, ők kezdettől kereskedelemmel foglalkoztak.
A testvérek közül Andreas tűnt sikeresebbnek, ám kockázatos üzletei miatt a család ezen ága a 15. század végére csődbe ment. Ezzel szemben az idősebb Jakob hosszú távon gondolkodott, és magas rangú emberekkel ápolt jó kapcsolatot, ez a "befektetése" pedig igen kifizetődőnek bizonyult.
Fiai, Georg és Ulrich, III. Frigyes császárnak folyósítottak kölcsönöket, míg az ifjabb Jakob, miután befejezte teológiai tanulmányait,
már igen korán, 14 éves korában, a família érdekeit képviselte Velencében.
Hivatalosan azonban csak testvérei halála után lett ő a család feje.
Így szerzett politikai befolyást az ifjabb Jakob Fugger
Jakob az apja jól bevált stratégiáját követte: az egyik legfontosabb lépése az volt, hogy Habsburg Zsigmond főhercegnek folyósított kölcsönt, cserébe pedig lefölözhette az osztrák örökös tartományok, később pedig a sziléziai és magyarországi bányákból származó hasznot is. I. Miksa német-római császár pedig nemesi címek adományozásával és óriási birtokok adományozásával fizette meg adósságát a családnak.
A politikai befolyás mellett Jakob a katolikus egyházzal pénzügyi kapcsolatba került: megfinanszírozta a Svájci Gárda felállítását, majd később megkapta a búcsúcédulák árusításának jogát is, amely igen jövedelmező üzletnek bizonyult, noha ezzel sokakat magára haragított.
Talán nem véletlen, hogy a közel sem pozitív jelentésű fukar szavunk is a család nevéből származik.
Bármennyire is megkérdőjelezhető Jakob Fugger tevékenysége, ő és a családja tekinthető a modern európai bankrendszer megalapozójának. Ehhez azonban arra is szükség volt, hogy az első kézből értesüljön bizonyos információkról, ezért kémeket is foglalkoztatott, illetve a család vezette be a hármas, az ellenőrzésnek is helyet biztosító könyvelést, és saját postaszolgálatot is üzemeltettek.
A Fuggerek azonban adakoztak is, igen bőkezűen támogatták a művészeket, és jótékony célokra is sok pénzt fordítottak. A család nevét még ma is viseli Augsburgban a Fuggerei városrész, amelynek épületeit elsősorban rászorulók vehetik igénybe évi egy euró bérleti díj, napi három imádság, és közösségi munkáért cserébe.
Ha arra is kíváncsi vagy, milyenek voltak a bankok az ókori Mezopotámiában, ezt a cikkünket ajánljuk.
