Apává változtatott szobrok: fontos társadalmi probléma áll a performansz mögött

Olvasási idő kb. 2 perc

Babahordozó kendők és játék babák segítségével tették apává a férfiakat ábrázoló szobrokat egy performansz keretében Svédországban.

Az alkotók célja a hagyományos szülői szerepek közötti egyenlőtlenségekre való figyelemfelhívás volt, az akcióra a nemzetközi férfinapon került sor. A felöltöztetett szobrok ötlete az Arena Idé nevű társadalmi szervezettől ered. A kampány a #kvantitetstidspappan hesteggel hódította meg a közösségi média minden felületét. 

A szobrokat apukaformára öltöztető kezdeményezés célja egyfelől az, hogy ösztönözze az apákat arra, több időt töltsenek gyermekeikkel. De figyelemfelhívásként szolgál a munkáltatók felé is, hogy a azok nagyobb szerepet vállaljanak ennek lehetővé tételében.

Ne csak a szobrok legyenek jó apák!

Annak ellenére, hogy a svéd szülői modell világviszonylatban előnyös képet mutat azzal, hogy a szülők számára kiadható szülési szabadságot 30,9 százalékban, a gyermekek után járó betegszabadságot

Idézőjel ikon

38 százalékban az apák veszik igénybe,

még mindig nem elég kiegyensúlyozott a társadalmi aktivisták szerint. A szervező, az Arena Idé célja, hogy elősegítse az apák a gyermeknevelésbe és gondozásba. Munkáltatói bónuszt is javasoltak azoknak a munkahelyeknek, amelyek ösztönzik a szülői szabadság egyenlő megosztását.

Idézőjel ikon

„Amikor a munkahelyeken a nemek közötti egyenlőségről beszélünk, gyakran a nőkre és az egyenlőtlenség negatív következményeire összpontosítunk. De itt azt látjuk, hogy a férfiak is elveszítenek valami felbecsülhetetlen értékűt – az időt a gyermekeikkel."

−nyilatkozta az Arena Idé. 

A kampányban olyan szobrokat tettek egy rövid időre apává, mint például az Álló Ember Umeåban, a könnyező szobor, a Det svenska tungsinnet Malmöben, és Hjalmar Branting szociáldemokrata politikus mása Stockholmban.

Mindet babahordozókkal, hordozókendőkkel és babákkal díszítették.

Ha kíváncsi vagy Budapest legapróbb szobraira, ide kattintva olvass tovább!

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Gerhát Petra
Gerhát Petra
Újságíró, szerkesztő
Gerhát Petra pályafutását vidéki televízióknál kezdte sportújságíróként. Művészettörténeti, néprajzi és társadalomtudományi tanulmányokat követően végzett oknyomozó újságíró képzést. Az elmúlt húsz év során politikai és történelmi témájú heti- és havilapoknál, illetve online magazinoknál is dolgozott. A Dívány mellett az Indamedia kisállatos magazinjai, a We love Dogz és a We love Catz újságírójaként is dolgozik, valamint a DOGZ Podcast műsorvezetője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?