Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Leonardo da Vinci híres rajzáról, a Vitruvius-tanulmányról sokszor gondoltuk azt, hogy ismerjük a titkát. Most egy londoni fogorvos szerint megoldódott az évszázados rejtély: a „kód” benne van a kép szövegében, csak eddig senki sem vette észre.
Leonardo da Vinci Vitruvius-tanulmány néven is ismert világhírű rajza, közismertebb nevén a Vitruvianus ember, évszázadok óta lenyűgözi a közönséget. A kör és négyzet közé ékelt emberi test esztétikájával kapcsolatban már régóta foglalkoztatja a tudósokat a kérdés: hogyan sikerült Leonardónak ilyen tökéletes geometriai harmóniát alkotnia?
Végig a szemünk előtt volt
Egy londoni fogorvos, dr. Rory Mac Sweeney vizsgálódása meglepő eredményt hozott – a rajzon a lábak közti tér valójában nem véletlenszerű, hanem egy szabályos háromszög , amit maga Leonardo is megjegyzett a rajz mellett írt jegyzeteiben:
a lábak között egy szabályos háromszög.
Ez a látszólag egyszerű utalás kulcsfontosságú lehetett a konstrukció tényleges módszerének megfejtéséhez.
A felfedezés különlegessége abban rejlik, hogy ez a háromszög megegyezik a fogorvosok által ismert és használt Bonwill‑háromszöggel, ami a fogazat ideális működésének alapját képezi. Ezt a szerkezetet William Bonwill fedezte fel 1864-ben, de Leonardo már érzékelt egy ehhez hasonló elrendezést több száz évvel korábban. Ez a háromszög továbbá egy számottevő arányt is eredményez, amely Leonardo alkotásában a négyzet oldalhossza és a kör sugara között kb. 1,64-es arányt ad ki. Ez az érték rendkívül közel áll a természetben is megjelenő tetraéderi arányszámhoz (körölbelül 1,633). Ez az arány a természetes formák és struktúrák, például kristályok és molekulák világában is megjelenik – vagyis nemcsak művészi, hanem tudományos szempontból is jelentős.
Ez a felfedezés azt bizonyítja, hogy Leonardo nem csupán Vitruvius, az ókori római építész tanításaira hagyatkozott a rajz elkészítésekor, hanem saját megfigyeléseit és anatómiai kutatásait is felhasználta. A testet nemcsak esztétikai szempontból, hanem funkcionálisan is értelmezte, olyan arányokat alkalmazva, amelyek nemcsak szépek, de biológiai és mechanikai szempontból is helytállók.
Leonardo da Vinci így újra bebizonyította: nemcsak a művészet, de a tudomány zsenije is volt. Rajzai és gondolatai ma is aktuálisak, és ahogy ez a felfedezés is mutatja, még mindig van mit tanulnunk tőle, csak meg kell tanulnunk helyesen olvasni a sorok között.
Ha kíváncsi vagy a szellemszigetre, ami csak pár órányira van tőlünk, figyelmedbe ajánljuk ezt a cikkünket is.
