Újra kiállították „a világ legbotrányosabb festményét”: illetlen portrénak tartották

Olvasási idő kb. 6 perc

A botrányosnak tartott festményben a mai ember nehezen talál már kivetnivalót, amikor azonban megszületett, tömegeket kavart fel a Madame X.

Két év kihagyás után újra megtekinthető a New York-i Metropolitan Museum of Art „Sargent and Paris” időszakos kiállításán a századfordulós elit portréfestőjeként világhírnevet szerzett John Singer Sargent amerikai festőművész „Madame X” című alkotása. A kép egy ünnepelt párizsi szépségről készült, azt azonban se a modell, se a festő nem gondolta volna, hogy közfelháborodást okoznak, a korabeli kritikusok és a közvélemény is illetlennek és vulgárisnak tartotta a portrét. Ma mégis a múzeum gyűjteményének ékköveként tért vissza a művészettörténetbe mesterműként bevonult alkotás.

Ettől volt botrányos a kép

Az eredeti Madame X: botrányosnak számított a lecsúszott pánt is
Fotó: Wikimedia Commons

1884-ben hatalmas botrány övezte, amikor a párizsi Szalonon leleplezték a 28 éves amerikai emigráns, John Singer Sargent által festett portrét a közismert és ünnepelt társasági szépségről, Madame Gautreau-ról.

Se a művész, se a modell nem számított arra, hogy a karikaturisták hónapokig fogják gúnyolni a képet: volt olyan kritikus, aki „az év legrosszabb, legnevetségesebb és legmegalázóbb portréjának” tartotta, egy másik szerint pedig „egyszerűen sértő az arcátlan csúnyaságával”.

Jól kifejezi az általános döbbenetet és dühöt az egyik kritikus papírra vetett mondata: „Ha az ember megáll a festmény előtt a Szalonon, hallhatja a francia nyelv minden káromkodását.”

Na de mi is volt ennyire felháborító, amikor az aktképeken meg senki nem rökönyödött már meg e prüdériájáról hírhedtté vált korszakban sem?

Címet is váltott a festmény

A Madame XXX néven bemutatott (Sargent csak később változtatta Madame X-re a festmény címét, amikor eladta azt a Metropolitan Museumnak) kép azonban nem egy félvilági nőt vagy mitológiai istennőt ábrázolt, hanem egy ismert társasági hölgyet egy akkoriban kihívónak számító fekete ruhában, amelynek az eredeti verzión ráadásul még az egyik pántja le is volt csúszva – úgy tűnt a nézőknek e szándékos érzékiség miatt, mintha a modell titkos szerelmi légyottra készülődne vagy már épp túl is lenne rajta. A lecsúszott vállpánt sokkolta a közönséget, akik kifütyülték a képet és a beszámolók szerint azt kiabálták: „De hiszen nincs rajta alsóruha!”

Hogy ez mennyire szokatlan lehetett, jól példázza, hogy 

egy karikatúra a festményből kiindulva továbbvitte a vállpánt lecsúszásának témáját, és anyaszült meztelenül ábrázolta Gautreau-t,

hogy teljes legyen a nő megszégyenülése. Az ékszerek és kesztyűk hiánya különösen meztelenné tették az ábrázolást a korabeli néző szemében.

A modell mindössze a jegygyűrűjét, valamint hajába tűzve egy gyémánt félholdat visel, amely Artemisz-Dianára, a vadászat szűzies istennőjére utal a görög-római mitológiából. Sargent és Gautreau nyíltan szembementek a konvenciókkal a szemérmetlennek bélyegzett testtartás és a sminkhasználat tekintetében is. Míg Gautreau világos bőre a való életben elbűvölte az embereket, a festményen betegesnek hatott. Az egyik kritikus így írt erről: „Csalódtam a színvilágban, úgy néz ki, mint aki már oszlásnak indult.”

A bemutató estéjén Gautreau édesanyja állítólag berontott Sargent műtermébe, és követelte a kép eltávolítását a Szalonról, különben lánya „meghal a kétségbeeséstől.” Sargent ezt megtagadta, de a Szalon lezárulta után átfestette a vállpántot.

A bemutatón tapasztalt felháborodás következményeként Sargent kénytelen volt elhagyni Párizst, Londonba költözött, és magával vitte a festményt is, mivel Gautreau visszautasította azt. A botrány egy időre megakasztotta Sargent karrierjét a női portréfestészet műfajában, mivel, ahogy barátja fogalmazott: „A nők most már féltek tőle, nehogy túlságosan különcnek fesse le őket.”. 

A festmény nehezen született meg

A titokzatos Madame X édesanyja, Virginie Amélie Avegno gazdag francia kreol családból származott: New Orleansban született, azonban apja halála után anyjával és húgával együtt Párizsba költöztek, ahol a nagybácsi vette anyagilag is szárnyai alá a családot. A kis Virginie-t úrilányhoz méltó módon beíratták egy kolostor leányiskolájába,

amikor pedig bemutatták a párizsi társaságnak, szépségét azonnal elismerték, és gyorsan igazi szenzációvá vált merész stílusa okán.

Ilyen lett a kép vállpánttal kiegészítve
Fotó: Wikimedia Commons

19 évesen ment hozzá a nála kétszer idősebb, vagyonos bankár-üzletemberhez, Pierre Gautreau-hoz, de nem lett csendes feleség. Exhibicionizmusa folyamatosan a figyelem középpontjában tartotta, a párizsi társasági élet ügyeletes szépségének, korabeli influenszernek számított. A francia és az amerikai lapok is követték minden lépését attól kezdve, hol vásárol, egészen a sminkjéig (halvány bőrszínét ibolya árnyalatú púderrel hangsúlyozta, a fülére pirosítót tett, a szemöldökét színezte, a haját pedig hennával festette), illetve gyakran kommentálták és méltatták az öltözködését is köszönhetően annak, hogy olyan ruhákat viselt, amelyek kiemelték homokóra alkatát.

A sajtóban gyakran csak a „szép Madame Gautreau”-ként emlegették.

Gautreau szépsége felkeltette a feltörekvő Sargent figyelmét is, akinek végül is sikerült meggyőznie a közös munkáról, azaz a portrét nem rendelték meg tőle. Elfoglalt társasági élete ellenére számos sikertelen próbálkozás után Gautreau végül beleegyezett, hogy modellt álljon, Sargent pedig a házaspár bretagne-i nyári rezidenciáján kezdte el lefesteni, bár állítólag ekképp panaszkodott az alkotófolyamatról: „A megfesthetetlen szépséggel és Madame G. reménytelen lustaságával küzdök”.

Párizs szépe idővel megszabadult a tükröktől

Gautreau egyébként elégedett volt a képpel, egy feljegyzésében mesterműnek nevezte azt, és anyja is hasonló véleményen volt, úgy vélte ugyanis, hogy a portré erősíteni fogja lánya társadalmi státuszát. Nos, ez a remény éppenséggel nem jött be, bár a botrány ellenére Gautreau néhány napon belül visszatért a társasági életbe, igaz, válogatósabb lett és már csak a legfontosabb eseményeken jelent meg. (Sőt, az eset nem szegte kedvét, hogy más művészeknek is modellt álljon: igaz, ezek sokkal visszafogottabbak lettek, és saját rendelésre készültek.)

Madame G
Fotó: Wikimedia Commons

Éveinek előrehaladtával, amikor szépsége halványulni kezdett, Gautreau teljesen visszavonult a nyilvánosságtól, és állítólag eltávolított minden tükröt az otthonából. Miután egyetlen lányuk 1901-ben férjhez ment, a Gautreau házaspár a válás mellett döntött. Virginie 1915-ben, 56 éves korában halt meg, és a végrendelete körül kialakult pletyka méltán tükrözte az életét: két olyan férfi is kedvezményezettje volt állítólag ennek, akikről a családja még csak nem is hallott.

Párizsba jön Madame X

A Met „Sargent és Párizs” című kiállítása a legnagyobb tárlat 1998 óta, amelyet az egyik leghíresebb amerikai festőművész munkáiból rendeznek halálának százéves évfordulóján. A Sargent szakmai pályájának első évtizedét, a párizsi időszakot (1874–1884), egyúttal diákéveit is felölelő kiállítás nemcsak a franciaországi tartózkodásába nyújt betekintést, hanem olasz, spanyol és észak-afrikai utazásairól is képet ad.

A kiállítás ősszel Európába jön, szeptember 22. és január 11. közt a párizsi Musée d’Orsay-ban lehet majd megtekinteni – ez lesz az első Sargent-kiállítás Franciaországban. A kiállítás most először egyesíti a Madame X portrét több előtanulmányával, köztük a Madame Gautreau koccintása című olajvázlattal, amely eddig sosem hagyta el a bostoni Isabella Stewart Gardner Museumot. A kiállítás részletesen bemutatja a festmény születését és árnyalt képet ad a botrányról is.

A „Madame X” terem mellett található a „Paris Salon of 1884” elnevezésű terem, amely vetített képek segítségével idézi fel az adott év Szalonjának hangulatát és a bemutatott műveket.

Itt korabeli kiadványokat, karikatúrákat és a festmény reprodukcióit is meg lehet tekinteni, amelyek különböző nézőpontokat tükröznek a Madame X megítéléséről. Ezek a kommentárok világszerte eljutottak a közönséghez, és pontos képet adnak a korszak értékrendjéről.

Az utolsó szekció, a „Hátborzongató látvány” terem a Madame X körüli botrány közvetlen következményeire koncentrál, illetve arra, hogy

Idézőjel ikon

Sargent a francia kudarc után hogyan építette újra a karrierjét Londonban és az Egyesült Államokban, mint a nemzetközi elit, főként a társasági dámák portréfestője.

(Bár a művész 1916-ban, amikor eladta a múzeumnak a képet, így nyilatkozott a pályáját majdnem tönkre tévő festményről: „Azt hiszem, ez a legjobb dolog, amit valaha csináltam.”). A múzeum továbbá arra bátorítja a látogatókat, hogy keressék fel a művész későbbi műveit is az intézmény állandó kiállításának termeiben. Július 1-jétől pedig egy kísérő kiállítás is látható lesz „Emily Sargent: Egy család portréja” címmel. Ez John Singer Sargent húgának, a tehetséges akvarellistának a munkáit mutatja be, valamint édesanyjukat, Mary Newbold Sargentet, aki mindkettőjüket támogatta a művészi pályán. A kiállítás a testvérpár művészi útjait hasonlítja össze, különös tekintettel a 19. századi női alkotók érvényesülésének nehézségeire.

Egy múzsa különleges sorsáról szól ez a cikk is: Anna Risi több festőnek is ihletet adott.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Pécsi Balázs
Pécsi Balázs
Újságíró
Pécsi Balázs a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karán kommunikáció- és médiatudományból, valamint magyar irodalmból és nyelvészetből diplomázott a szabad bölcsészet szakon belül. Több mint 15 éve dolgozik a médiában, mely során női, férfi és lakberendezési magazinoknál töltött be stylist és enteriőrstylist, szerkesztő, rovatvezető, művészeti vezető, főszerkesztő-helyettes és főszerkesztő pozíciókat. Elsődleges szakterülete a luxus női és férfiivat, a lakberendezés és a csúcsgasztronómia. 2018-ban indította el The Gentleman's Review nevű luxusblogját, 2024-ben jelent meg első, stílustanácsadó és etikettkönyve, a Stílusgourmand is.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

VIP

„Foglalkoztat a kérdés, hogy szükségem van-e egyáltalán a színészetre” – interjú Török-Illyés Orsolyával

Török-Illyés Orsolyát idén két filmben is láthatjuk: a Mambo maternicában egy nem kívánt terhességgel szembenéző negyvenes nőt, a Pipásban a címszereplő Pipás Pistát alakítja. Színházi előadásai – köztük például a Karsai Dániel küzdelmeit bemutató Egy tökéletes nap – fontos társadalmi kérdéseket feszegetnek. A színésznőben mindazonáltal időről időre megfordul a gondolat, hogy valami teljesen más területen próbálja ki magát.

Offline

Ez a festmény lógott Hitler nappalijában

Lucas Cranach egyik 16. századi festménye ma a londoni National Galleryben látható, de egy ritka fotó szerint egykor Adolf Hitler müncheni nappaliját díszítette. A kép múltja máig hiányos.

Testem

Veszélyben az egészséged, ha ilyen hajápolót használsz

Lesújtó képet festett a Magyarországon kapható hajolajakról a Tudatos Vásárlók Egyesületének tesztje. Az eredmény azt mutatta, hogy a legtöbb termék problémás összetevőket, köztük a hormonháztartást potenciálisan károsító sziloxánokat és allergizáló hatású illatanyagokat tartalmaz.

Mindennapi

Így juthatsz féláron magyar eperhez: használd ki, amíg lehet

A magyar termelők 2026 májusában országszerte megnyitják a „Szedd magad” ültetvényeket. Bár a hazai fóliás eper már elérhető a piacokon, a szabadföldi szezon a következő napokban veszi kezdetét. A gazdák szerint az idei az eddigi egyik legnehezebb év, hiszen a szélsőséges időjárás és a technikai kihívások alaposan megtépázták az állományt.

Testem

Tévhitek a pattanásról: a túlzott ápolással is árthatsz

Amikor a hormonok átveszik az irányítást, a tükör előtt állva sok fiatal hajlamos a végletekig elmenni a tiszta bőrért. Az alkoholos tonikok és a könyörtelen nyomkodás azonban csak olaj a tűzre: a szakértők szerint a tinik többsége éppen a túlzott ápolással okoz maradandó hegeket magának. Lássuk, melyek azok a népszerű, de káros módszerek, amiket azonnal el kell felejteni, ha nem akarunk rontani a helyzeten.

Testem

Magyar fejlesztés segíthet a „néma gyilkos” kezelésében

A magas vérnyomás nem csak a felnőttek gondja, sőt: a gyerekeknél sokszor nehezebb is észrevenni a bajt a folyamatosan változó határértékek miatt. A Szegedi Tudományegyetem szakemberei azonban kifejlesztettek egy okosalkalmazást, amely pillanatok alatt kideríti, ha egy gyerek értékei eltérnek a normálistól. Ez az apró digitális segítség kulcsfontosságú lehet az erek és a szív hosszú távú védelmében.

Életem

Az intelligens emberek ezekre sosem költenek

Nem attól lesz valaki tudatos a pénzügyeiben, hogy minden apró örömről lemond, inkább attól, hogy észreveszi, mire megy el feleslegesen a pénze. Egy rég nem nézett streaming-előfizetés, egy késve befizetett számla késedelmi kamata vagy egy hirtelen felindulásból rendelt ruha külön-külön nem tűnik nagy kiadásnak, de ismerjük a mondást: sok kicsi sokra megy.

Testem

Napi 7000 lépés – egy kevésbé ismert hatás, ami az agyadat is érinti

A bűvös napi 10 ezer lépés mítosza évtizedek óta tartja magát, ám a legfrissebb kutatások szerint nem feltétlenül kell maratoni távokat gyalogolnunk ahhoz, hogy jelentősen javítsunk az életkilátásainkon. Sőt, létezik a sétának egy olyan jótékony hatása, amely nem csupán a kalóriaégetésről vagy az állóképességről szól, hanem a szervezetünk egyik legfontosabb védelmi vonalát erősíti.

Testem

Nem csak finom: ez az idénygyümölcs az izmok regenerációját is segíti

Itt a cseresznyeszezon, és bár eddig is tudtuk, hogy az egyik legfinomabb nyári csemegéről van szó, kiderült: a sportolók és az aktív életmódot élők számára valóságos csodaszer lehet. Nemcsak a nassolási vágyat csillapítja, de a benne lévő különleges anyagok révén felgyorsíthatja az izmok regenerációját is.

Világom

Nagy Sándor lovai fedezték fel a világ egyik legnagyobb sóbányáját: 11 emeletes a pakisztáni lelőhely

Pakisztán északi részén húzódik egy különleges hegylánc, amely első pillantásra kopárnak és barátságtalannak tűnik, valójában azonban a Föld történetének egyik legizgalmasabb természetes területe. Ez a Salt-hegység, amely nem csupán geológiai ritkaságnak számít, hanem történelmi, őslénytani és kulturális szempontból is kivételes. És egyben az a vidék is, amely legfőbb kincsét – a legenda szerint – Nagy Sándor lovai fedezték fel.